Tolna vármegye története
| Tolna vármegye | |||
| |||
| Fennállás | 11. század–1950 | ||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Főbb települések | Szekszárd, Dombóvár Bonyhád, Dunaföldvár Tamási, Paks | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | 71% magyarok, 28% németek, 11% szlovákok, szerbek, horvátok | ||
| Vallás | katolikus, református | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3.537 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Tolna vármegye térképe | |||
 | |||
| Tolna vármegye domborzati térképe | |||
.svg)
Tolna vármegye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A mai Tolna vármegye területe nagyrészt megegyezik vele. Központja Tolnavár, majd Szekszárd volt.
Földrajza[szerkesztés]
A vármegye területének nyugati részén a Dunántúli-dombság, keleti részén a Duna síksága feküdt, amelynek déli része tengerszint feletti magassága 87 méterig terjedt. Legfontosabb folyói a Duna, a Sió és a Kapos.
Északról Veszprém és Fejér vármegye, keletről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, délről Baranya vármegye, nyugatról pedig Somogy vármegye határolta.
Történelem[szerkesztés]
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Tolnavár központtal.[1]
A török hódoltság idején a vármegyét megszállták, területét a trianoni békeszerződés nem érintette, az 1950-es megyerendezés pedig csak Tengőd térségéven okozott megyehatár- változást, annak Somogy megyéhez csatolásával. Utódja 1950-től Tolna megye.
Lakossága[szerkesztés]
A vármegye összlakossága 1910-ben 273 218 fő volt, ebből:
Közigazgatás[szerkesztés]
Első ízben a törvényhatóságokról szóló, 1886. évi XXI. törvénycikk[2] írta elő, hogy a járásoknak állandó székhelyük kell legyen. A vármegyének ekkor öt járása volt. 1950-ig az egyetlen lényeges változást az hozta, hogy 1895-ben a Dombóvári járás, melynek székhelye Tamási volt kettéoszlott, a székhelyük után elnevezett Dombóvári és Tamási járásokra.
Tolna vármegye járásai 1886–1950 között:
- Dombóvári járás, székhelye Tamási, majd 1895-től Dombóvár
- Dunaföldvári járás, székhelye Paks
- Központi járás, székhelye Szekszárd
- Simontornyai járás, székhelye Gyönk
- Tamási járás 1895-től, székhelye Tamási
- Völgységi járás, székhelye Bonyhád
Tolna vármegyének 1905-ig egyetlen városa sem volt, abban az évben alakult rendezett tanácsú várossá Szekszárd, majd az egész országra érvényes közigazgatási átalakítás folytán 1929-től megyei város lett.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat, Budapest, 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ 1886. évi XXI. törvénycikk (a törvényhatóságokról). (Hozzáférés: 2009. március 25.)
