Tolna megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tolna megye
Tolna departemento blazono.jpg
Tolna megye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megyeszékhely Szekszárd
Települések száma 109
megyei jogú városok 1
egyéb városok 10
ISO 3166-2 HU-TO
Népesség
Teljes népesség 233 650 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 64,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 3703,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Tolna.svg
Tolna megye elhelyezkedése Magyarországon
Tolna megye weboldala

Tolna megye a Dunántúl délkeleti részén fekszik. Északról Fejér megye, keletről a Duna, délről Baranya megye, nyugatról Somogy megye határolja. Megyeszékhely: Szekszárd.

Tartalomjegyzék

Földrajz [szerkesztés]

Domborzat

Tolna megyében több dombvidék is található. A megye legmagasabb pontja a Dobogó (593 m).

Éghajlat

Éghajlata átmenet az Alföld és a Dunántúl jellemző klímája között.

Geológia

Tolna megye ásványkincsekben szegény, de Nagymányok környékén szenet bányásznak.

Vízrajz

A megye nagyobb folyóvizei a Duna, a Kapos és a Sió.

Élővilág, természetvédelem

A gemenci-erdő gímszarvasai és a gyulaji rezervátum dámvadállománya világhírűek.

Lásd még: Tolna megye védett természeti értékeinek listája

Tolna megyére jellemző földrajzi pontok [szerkesztés]

Történelem [szerkesztés]

Simontornya vára
    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A rómaiak előtt a Dunántúlon kelta törzsek laktak – a megye területén a hercuniates törzs; fő központjuk a regölyi földvár körül volt, ahol görög mintára pénzt is vertek.

A kelta törzsi arisztokrácia az i.e. 1. század végén kiegyezett a rómaiakkal, és gyakorlatilag harc nélkül átadták nekik a Dunántúlt, ahol az új közigazgatást az i.u. 1.sz. első felében szervezték meg – a római úthálózat és településszerkezet máig meghatározó. Pannónia a rómaiaknak főként katonai okokból kellett: a Duna mentén egy különlegesen megerősített katonai vonal, a limes biztosította a birodalom határait. Tolna megye legjelentősebb római településeinek többsége:

a limes mentén feküdt.

A Wosinsky Múzeumban több, egykor a limes mellett elhelyezett mérföld- és útjelző követ is őriznek. A megye belső területének legjelentősebb települése Iovia volt; valószínűleg a Dombóvár melletti Heténypusztán.

A Szent István kori államszervezetnek megfelelően Tolna vármegye is várközpontú ispánságból alakult ki. Az egykor virágzó megye a török hódoltságot követően szinte elnéptelenedett. A megye mai címerét I. Lipót királytól kapta 1699-ben. 1779-ig Simontornya volt a megyeszékhely, ettől kezdve Szekszárd, amely azonban csak 1905-ben szerzett városi rangot.

Közigazgatási beosztás 1950-1990 között [szerkesztés]

Járások 1950–1983 között [szerkesztés]

Az 1950-es megyerendezés előtt Tolna megye hat járása és székhelyeik a következők voltak: Dombóvári (Dombóvár), Dunaföldvári (Paks), Központi (Szekszárd), Simontornyai (Gyönk), Tamási (Tamási) és Völgységi járás (Bonyhád).

Az 1950-es járásrendezés után 1950. június 1-jétől valamennyi járás a székhelye nevét viselte, így a megye hat járásának elnevezése Bonyhádi, Dombóvári, Gyönki, Paksi, Szekszárdi és Tamási járás lett.

Ezt követően 1983-ig a hatból három járás szűnt meg: a Gyönki (1962-ben legnagyobb részét a Tamási járáshoz, néhány községét pedig a Bonyhádi, a Paksi és a Szekszárdi járáshoz csatolták), a Dombóvári (1974 végén egy községét a Bonyhádi járáshoz, a többit a Dombóvári városkörnyékhez osztották be) és a Bonyhádi (1978 végén nagy részét a Bonyhádi városkörnyékhez, néhány községét pedig a Szekszárdi és a Tamási járáshoz csatolták).

A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez három járás tartozott: a Paksi, a Szekszárdi és a Tamási.

Városok 1950–1983 között [szerkesztés]

Az 1950-es megyerendezéskor Tolna megyéhez egyetlen megyei város tartozott, a megyeszékhely, Szekszárd.

1983-ig még három település szerzett városi rangot a megyében: Dombóvár (1970-ben), Bonyhád (1977-ben) és Paks (1978-ban), így 1983-ra a városok száma négyre nőtt.

A megye városainak jogállása a tanácsok megalakulásától 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, 1954 és 1971 között járási jogú város, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971‑1983 között [szerkesztés]

Tolna megye városai közül 1983-ig három körül alakult városkörnyék: a Dombóvári 1974-ben (a megszűnő Dombóvári járás szinte egészéből), a Bonyhádi 1978 végén (a megszűnő Bonyhádi járás nagy részéből), a Szekszárdi pedig 1981 végén (a Szekszárdi járás néhány községéből).

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között [szerkesztés]

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált, beleértve az egyidejűleg várossá alakult Tamásit is. 1989-ben városi rangot kapott még Dunaföldvár és Tolna de ezek már nem lettek városkörnyékközpontok. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás [szerkesztés]

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kistérségek [szerkesztés]

Tolna megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)[2]:

Kistérség neve Székhelye Terület
(km²)		 Lélekszám
(2007. január 1.)		 Település
Bonyhádi kistérség Bonyhád 377,50 29 324 21
Dombóvári kistérség Dombóvár 509,02 34 293 16
Paksi kistérség Paks 756,83 49 332 14
Szekszárdi kistérség Szekszárd 1031,66 87 010 26
Tamási kistérség Tamási 1028,20 41 007 32

Népesség [szerkesztés]

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság [szerkesztés]

Paks látképe a Dunával
    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Pakson áll az ország egyetlen atomerőműve, amely az országos villamosenergia-termelés felét adja. A mezőgazdaságnak kedvez, hogy a megye folyókban gazdag.

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Paksi Atomerőmű Zrt. (110), 2. Tolnagro Kft. (423).

Kultúra [szerkesztés]

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Tolna megyében még ma is találunk olyan falvakat, ahol őrzik a hagyományos népviseletet, szokásokat. Néprajzi szempontból különösen érdekesek a Sárköz falvai: Őcsény, Decs, Sárpilis és Alsónyék.

Lásd még:

Turizmus [szerkesztés]

Turisztikai szempontból a fő vonzerőt a Duna, az erdők, a népművészet és a Szekszárdi-dombság történelmi borvidéke jelentik. Sok érdeklődőt vonzanak a szüreti népszokásokat bemutató Szekszárdi Szüreti Fesztivál rendezvényei.

Épített örökség - a kulturális turizmus célpontjai [szerkesztés]

Szekszárd

Tolna megye székhelye romantikus atmoszférájú kisváros. Ismert Liszt Ferenc emlékhelyéről, Babits Mihály szülőházáról, 11. századi bencés apátságának romjai. Valódi hírnevét azonban a bor alapozta meg, a Szekszárdi borvidék központja.

Tolna

Az 1810-ben alapított Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum hagyományos kékfestő textilek készítésével, valamint feldolgozásával foglalkozik. A mai napig eredeti gépekkel és mintákkal működő műhely előzetes bejelentkezéssel csoportosan is látogatható. További információ a www.kekfesto.com oldalon található.

Dunaföldvár

Nevét vára tette ismertté, már a bronzkorban is földvár állott itt. A jelenlegi épület látogatható része a Csonka-torony. Műemlékvédelmi feltárását 1974-ben végezték el, majd falai között kiállítást rendeztek be, mígnem 2006-ban ismét nagyarányú felújításokat végezve biztosítják, hogy az utókornak fennmaradjon.

Paks

Neve hallatán Magyarország egyetlen atomerőműve juthat a turisták eszébe. Az ipari létesítmény azonban meg is tekinthető, Tájékoztató- és Látogatóközponttal rendelkezik.

Simontornya

Neve Simon alországbírónak köszönhető, ki 1270-ben építtetett várat itt. Legrégebbi része, a lakótorony a 13. században épült. A 14. században gótikus palotaszárnyat toldottak hozzá, majd a 16. század elején reneszánsz stílusban alakították át. Jelenleg a Vármúzeumnak ad otthont. 1727-1784 között vármegyeszékhely volt.

A Sárköz népi építészetének és hagyományainak emlékei:

A megye területéhez öt települése tartozik Szekszárd és Báta között. Gazdag népviseleti hagyományai, textíliái, népszokásai figyelemre méltók. Decs község a Sárköz központja főleg népi hagyományairól és a sárközi textilművészeti termékekről, szőtteseiről, csipkéjéről híres. Ebbe nyújt betekintést a helység Helytörténeti Múzeuma. Sárpilis - A legkisebb falu a Sárközben, látnivalója a református templom, mely barokk stílusban épült (1797). Báta, Alsónyék.

Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus [szerkesztés]

  • Gunarasi Strand- és Gyógyfürdő - Dombóvár-Gunaras: a Gunaras-dűlőn találták meg a termálvizet, melynek kiaknázása, hasznosítása az 1960-as években kezdődött meg. 1973. május 19-én nyílt meg a Gunaras Fürdőtelep a közönség számára. 1977. november 30-án adták át a fedett fürdőt és egyúttal hivatalos gyógyvíz lett Gunaras vize. 1981-ben a helyet üdülőhellyé minősítették. A gyógyászati részleg fejlesztését 1982. december végén fejezték be. 2004. tavaszán elkezdték Gunaras teljes átalakítását és nagy léptékű fejlesztését. 55 Celsius-fokos termálvize alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz, jelentős fluorid tartalommal - alkalmas mozgásszervi betegség, gyomor-, bél- és epebántalmak, nőgyógyászati-, fogíny- és szájbetegségek kezelésére. Eredményesen alkalmazható bizonyos légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a bőrgyógyászat területén is. [1]
  • Dunaföldvári Gyógyfürdő - Dunaföldvár: A Duna partján fekszik a három medencével felszerelt, 2003. januárjában átadott, átépített fürdő és nyitott medence. 35 °C fokos, ásványi sókban gazdag gyógyvízzel rendelkezik, mely a hidrogén-karbonátos, magas sótartalmú vizek közé sorolható. Mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák. [2]

Lásd még:

Települései [szerkesztés]

Szekszárd az ország legkisebb megyeszékhelye, a megye lakosságának csak mintegy a hetede él itt. Nagyvárosok nincsenek, a megyének mindössze tizenegy városa van, ahol a népességnek valamivel több mint a fele él.

Városok [szerkesztés]

Szekszárd központja légifelvételről

(Népesség szerinti sorrendben, 2008. január 1-jén a KSH adatai alapján)[3]

Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1. HUN Szekszárd COA.png Szekszárd 33 720 fő (2011. jan 1.)[4] +/-▼ Szekszárdi kistérség
2. Coa Hungary Town Dombóvár.svg Dombóvár 19 896 fő (2010. jan 1.)[5] +/-▼ Dombóvári kistérség
3. Coa Hungary Town Paks.svg Paks 19 736 fő (2010. jan 1.)[6] +/-▼ Paksi kistérség
4. HUN Bonyhád COA.jpg Bonyhád 13 963 fő (2010. jan 1.)[7] +/-▼ Bonyhádi kistérség
5. HUN Tolna COA.jpg Tolna 11 518 fő (2010. jan 1.)[8] +/-▼ Szekszárdi kistérség
6. HUN Dunaföldvár COA.jpg Dunaföldvár 8915 fő (2010. jan 1.)[9] +/-▼ Paksi kistérség
7. HUN Tamási COA.jpg Tamási 8537 fő (2010. jan 1.)[10] +/-▼ Tamási kistérség
8. HUN Bátaszék COA.jpg Bátaszék 6583 fő (2010. jan 1.)[11] +/-▼ Szekszárdi kistérség
9. HUN Simontornya COA.jpg Simontornya 4154 fő (2010. jan 1.)[12] +/-▼ Tamási kistérség
10. Coa Hungary Town Nagymányok.svg Nagymányok 2276 fő (2011. jan 1.)[13] +/-▼ Bonyhádi kistérség
11. HUN Gyönk COA.jpg Gyönk 2033 fő (2010. jan 1.)[14] +/-▼ Tamási kistérség

Községek, nagyközségek [szerkesztés]

Lábjegyzet [szerkesztés]

  1. ↑ lakosság KSH (magyar nyelven) (xls). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2010. augusztus 12.)
  2. ↑ Magyarország kistérségeinek listája
  3. ↑ http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/veszpremnep/vesznep0703.pdf
  4. ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
  5. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  6. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  7. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  8. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  9. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  10. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  11. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  12. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  13. ↑ (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2012. június 12.)
  14. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)

Források [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna megye témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

m • v • sz
Magyarország megyéi
Magyarország megyéi 1950-től
Flag of Hungary.svg Coat of Arms of Hungary.svg
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tolna_megye&oldid=13390160”