Tolna megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tolna megye
Tolna departemento blazono.jpg
Tolna megye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megyeszékhely Szekszárd
Települések száma 109
megyei jogú városok 1
egyéb városok 10
ISO 3166-2 HU-TO
Népesség
Teljes népesség 231 183 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 64,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 3703,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Tolna.svg
Tolna megye elhelyezkedése Magyarországon
Tolna megye weboldala

Tolna megye a Dunántúl délkeleti részén fekszik. Északról Fejér megye, keletről a Duna, délről Baranya megye, nyugatról Somogy megye határolja. Megyeszékhely: Szekszárd.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat

Tolna megyében több dombvidék is található. A megye legmagasabb pontja a Dobogó (593 m).

Éghajlat

Éghajlata átmenet az Alföld és a Dunántúl jellemző klímája között.

Geológia

Tolna megye ásványkincsekben szegény, de Nagymányok környékén szenet bányásznak.

Vízrajz

A megye nagyobb folyóvizei a Duna, a Kapos és a Sió.

Élővilág, természetvédelem

A gemenci erdő gímszarvasai és a gyulaji rezervátum dámvadállománya világhírűek.

Lásd még: Tolna megye védett természeti értékeinek listája

Tolna megyére jellemző földrajzi pontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szekszárdi volt vármegyeháza

A rómaiak előtt a Dunántúlon kelta törzsek laktak – a megye területén a hercuniates törzs –, fő központjuk a regölyi földvár körül volt, ahol görög mintára pénzt is vertek.

A kelta törzsi arisztokrácia az i. e. 1. század végén kiegyezett a rómaiakkal, és gyakorlatilag harc nélkül átadták nekik a Dunántúlt, ahol az új közigazgatást az i. sz. 1. század első felében szervezték meg – a római úthálózat és településszerkezet máig meghatározó. Pannónia a rómaiaknak főként katonai okokból kellett: a Duna mentén egy különlegesen megerősített katonai vonal, a limes biztosította a birodalom határait. Tolna megye legjelentősebb római településeinek többsége:

a limes mentén feküdt.

A Wosinsky Múzeumban több, egykor a limes mellett elhelyezett mérföld- és útjelző követ is őriznek. A megye belső területének legjelentősebb települése Iovia volt; valószínűleg a Dombóvár melletti Heténypusztán.

A Szent István kori államszervezetnek megfelelően Tolna vármegye is várközpontú ispánságból alakult ki. Az egykor virágzó megye a török hódoltságot követően szinte elnéptelenedett. A megye mai címerét I. Lipót királytól kapta 1699-ben. 1779-ig Simontornya volt a megyeszékhely, ettől kezdve Szekszárd, amely azonban csak 1905-ben szerzett városi rangot.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezés előtt Tolna megye hat járása és székhelyeik a következők voltak: Dombóvári (Dombóvár), Dunaföldvári (Paks), Központi (Szekszárd), Simontornyai (Gyönk), Tamási (Tamási) és Völgységi járás (Bonyhád).

Az 1950-es járásrendezés után 1950. június 1-jétől valamennyi járás a székhelye nevét viselte, így a megye hat járásának elnevezése Bonyhádi, Dombóvári, Gyönki, Paksi, Szekszárdi és Tamási járás lett.

Ezt követően 1983-ig a hatból három járás szűnt meg: a Gyönki (1962-ben legnagyobb részét a Tamási járáshoz, néhány községét pedig a Bonyhádi, a Paksi és a Szekszárdi járáshoz csatolták), a Dombóvári (1974 végén egy községét a Bonyhádi járáshoz, a többit a Dombóvári városkörnyékhez osztották be) és a Bonyhádi (1978 végén nagy részét a Bonyhádi városkörnyékhez, néhány községét pedig a Szekszárdi és a Tamási járáshoz csatolták).

A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez három járás tartozott: a Paksi, a Szekszárdi és a Tamási.

Városok 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezéskor Tolna megyéhez egyetlen megyei város tartozott, a megyeszékhely, Szekszárd.

1983-ig még három település szerzett városi rangot a megyében: Dombóvár (1970-ben), Bonyhád (1977-ben) és Paks (1978-ban), így 1983-ra a városok száma négyre nőtt.

A megye városainak jogállása a tanácsok megalakulásától 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, 1954 és 1971 között járási jogú város, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tolna megye városai közül 1983-ig három körül alakult városkörnyék: a Dombóvári 1974-ben (a megszűnő Dombóvári járás szinte egészéből), a Bonyhádi 1978 végén (a megszűnő Bonyhádi járás nagy részéből), a Szekszárdi pedig 1981 végén (a Szekszárdi járás néhány községéből).

Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált, beleértve az egyidejűleg várossá alakult Tamásit is. 1989-ben városi rangot kapott még Dunaföldvár és Tolna de ezek már nem lettek városkörnyékközpontok. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tolna megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Bonyhádi járás Bonyhád
25
2
31 582
476,77
66
2 Dombóvári járás Dombóvár
16
1
32 333
509,02
64
3 Paksi járás Paks
15
2
49 610
836,00
59
4 Szekszárdi járás Szekszárd
17
2
59 412
656,18
91
5 Tamási járás Tamási
32
3
38 795
1 019,94
38
6 Tolnai járás Tolna
4
1
18 210
205,24
89

Kistérségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tolna megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
4701 Bonyhádi kistérség Bonyhád
21
2
28 118
377,46
74
4702 Dombóvári kistérség Dombóvár
16
1
32 333
509,02
64
4703 Paksi kistérség Paks
14
2
47 314
765,07
62
4704 Szekszárdi kistérség Szekszárd
26
3
83 382
1 031,66
81
4705 Tamási kistérség Tamási
32
3
38 795
1 019,94
38

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paks látképe a Dunával

Pakson áll az ország egyetlen atomerőműve, amely az országos villamosenergia-termelés felét adja. A mezőgazdaságnak kedvez, hogy a megye folyókban gazdag.

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés):[2]

  1. Paksi Atomerőmű Zrt. (110.)
  2. Tolnagro Kft. (423.)

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tolna megyében még ma is találunk olyan falvakat, ahol őrzik a hagyományos népviseletet, szokásokat. Néprajzi szempontból különösen érdekesek a Sárköz falvai: Őcsény, Decs, Sárpilis és Alsónyék.

Lásd még:

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turisztikai szempontból a fő vonzerőt a Duna, az erdők, a népművészet és a Szekszárdi-dombság történelmi borvidéke jelentik. Sok érdeklődőt vonzanak a szüreti népszokásokat bemutató Szekszárdi Szüreti Fesztivál rendezvényei.

Épített örökség – a kulturális turizmus célpontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szekszárd

Tolna megye székhelye romantikus atmoszférájú kisváros. Ismert Liszt Ferenc emlékhelyéről, Babits Mihály szülőházáról, 11. századi bencés apátságának romjai. Valódi hírnevét azonban a bor alapozta meg, ez a szekszárdi borvidék központja.

Tolna

Az 1810-ben alapított Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum hagyományos kékfestő textilek készítésével, valamint feldolgozásával foglalkozik. A mai napig eredeti gépekkel és mintákkal működő műhely előzetes bejelentkezéssel csoportosan is látogatható. További információ a www.kekfesto.com oldalon található.

Dunaföldvár

Nevét vára tette ismertté, már a bronzkorban is földvár állott itt. A jelenlegi épület látogatható része a Csonka-torony. Műemlékvédelmi feltárását 1974-ben végezték el, majd falai között kiállítást rendeztek be, mígnem 2006-ban ismét nagyarányú felújításokat végezve biztosítják, hogy az utókornak fennmaradjon.

Paks

Neve hallatán Magyarország egyetlen atomerőműve juthat a turisták eszébe. Az ipari létesítmény azonban meg is tekinthető, Tájékoztató- és Látogatóközponttal rendelkezik.

Simontornya

Neve Simon alországbírónak köszönhető, ki 1270-ben építtetett várat itt. Legrégebbi része, a lakótorony a 13. században épült. A 14. században gótikus palotaszárnyat toldottak hozzá, majd a 16. század elején reneszánsz stílusban alakították át. Jelenleg a Vármúzeumnak ad otthont. 1727-1784 között vármegyeszékhely volt.

A Sárköz népi építészetének és hagyományainak emlékei:

A megye területéhez öt települése tartozik Szekszárd és Báta között. Gazdag népviseleti hagyományai, textíliái, népszokásai figyelemre méltók. Decs község a Sárköz központja főleg népi hagyományairól és a sárközi textilművészeti termékekről, szőtteseiről, csipkéjéről híres. Ebbe nyújt betekintést a helység Helytörténeti Múzeuma. Sárpilis - A legkisebb falu a Sárközben, látnivalója a református templom, mely barokk stílusban épült (1797). Báta, Alsónyék.

Völgység

Aprófalvas vidék falusi turizmussal.

Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gunarasi Strand- és Gyógyfürdő - Dombóvár-Gunaras: a Gunaras-dűlőn találták meg a termálvizet, melynek kiaknázása, hasznosítása az 1960-as években kezdődött meg. 1973. május 19-én nyílt meg a Gunaras Fürdőtelep a közönség számára. 1977. november 30-án adták át a fedett fürdőt és egyúttal hivatalos gyógyvíz lett Gunaras vize. 1981-ben a helyet üdülőhellyé minősítették. A gyógyászati részleg fejlesztését 1982. december végén fejezték be. 2004. tavaszán elkezdték Gunaras teljes átalakítását és nagy léptékű fejlesztését. 55 Celsius-fokos termálvize alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz, jelentős fluorid tartalommal - alkalmas mozgásszervi betegség, gyomor-, bél- és epebántalmak, nőgyógyászati-, fogíny- és szájbetegségek kezelésére. Eredményesen alkalmazható bizonyos légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a bőrgyógyászat területén is. [1]
  • Dunaföldvári Gyógyfürdő, Dunaföldvár: A Duna partján fekszik a három medencével felszerelt, 2003. januárjában átadott, átépített fürdő és nyitott medence. 35 °C fokos, ásványi sókban gazdag gyógyvízzel rendelkezik, mely a hidrogén-karbonátos, magas sótartalmú vizek közé sorolható. Mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák. [2]

Lásd még:

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szekszárd az ország legkisebb megyeszékhelye, a megye lakosságának csak mintegy a hetede él itt. Nagyvárosok nincsenek, a megyének mindössze tizenegy városa van, ahol a népességnek valamivel több mint a fele él.

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008. január 1-jén érvényes népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:[3]

Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1. HUN Szekszárd COA.png Szekszárd 33 599 fő (2013. jan 1.)[4] +/- Szekszárdi kistérség
2. Coa Hungary Town Dombóvár.svg Dombóvár 19 067 fő (2013. jan 1.)[5] +/- Dombóvári kistérség
3. Coa Hungary Town Paks.svg Paks 19 481 fő (2013. jan 1.)[6] +/- Paksi kistérség
4. HUN Bonyhád COA.jpg Bonyhád 13 758 fő (2013. jan 1.)[7] +/- Bonyhádi kistérség
5. HUN Tolna COA.jpg Tolna 11 172 fő (2013. jan 1.)[8] +/- Szekszárdi kistérség
6. HUN Dunaföldvár COA.jpg Dunaföldvár 8722 fő (2013. jan 1.)[9] +/- Paksi kistérség
7. HUN Tamási COA.jpg Tamási 8345 fő (2013. jan 1.)[10] +/- Tamási kistérség
8. HUN Bátaszék COA.jpg Bátaszék 6380 fő (2013. jan 1.)[11] +/- Szekszárdi kistérség
9. HUN Simontornya COA.jpg Simontornya 4128 fő (2013. jan 1.)[12] +/- Tamási kistérség
10. Coa Hungary Town Nagymányok.svg Nagymányok 2289 fő (2013. jan 1.)[13] +/- Bonyhádi kistérség
11. HUN Gyönk COA.jpg Gyönk 2091 fő (2013. jan 1.)[14] +/- Tamási kistérség

Községek, nagyközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  2. Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég – HVG, 2008. január 12.
  3. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/veszpremnep/vesznep0703.pdf
  4. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  12. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  13. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  14. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna megye témájú médiaállományokat.