Alsónána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsónána
Alsónána címere
Alsónána címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Szekszárdi
Kistérség Szekszárdi
Jogállás község
Polgármester Kis Istvánné Csele Julianna (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7147
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 729 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 53,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsónána (Magyarország)
Alsónána
Alsónána
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 14′ 54″, k. h. 18° 39′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 54″, k. h. 18° 39′ 35″
Alsónána (Tolna megye)
Alsónána
Alsónána
Pozíció Tolna megye térképén
Alsónána weboldala

Alsónána (németül Unternanau vagy Raitznona) község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szekszárdi-dombság déli részén fekszik, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól 13 km-re; Bátaszéktől 10 km-re található; mindkét várostól az 56-os főútról lehet megközelíteni.

Vasúti megállója (Mórágy-Alsónána) a községtől 3 km-re található a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vályi András szerint "Alsó Felső Nána. Két német falu Tolna Várm. Alsónak földes Ura a’ Religiói Kintstár, fekszik Várdombhoz nem meszsze, és annak filiája, a’ Felsőnek pedig 666G. Aponyi Uraság, ez fekszik amahoz nem meszsze, lakosaik katolikusok, és más félék is, főldgyeik közép termékenységűek réttyek legelőjök elég van, vagyonnyaik középszerűk." [3]

Fényes Elek szerint "Alsó-Nána, német-rácz-magyar falu, Tolna vmegyében: 8 kath., 363 n. e. óhitü, 643 ágostai, 72 ref. lak., ágostai fiókgyülekezettel, s óhitü szentegyházzal, mellyben a grabóczi kalugyerek teszik az isteni szolgálatot. Szőlőhegye igen szép. A báttaszéki uradalomhoz tartozik. Ut. post. Báttaszék." [4]

Már a középkorban is lakott település volt, első hiteles említése 1494-ből való (Nana). 1553-ban sárközi faluként említik. A török kiűzése után szerb település volt, erre utal egykori neve, Rácnána is. A Rákóczi-szabadságharc után az első telepesek 1725-ben érkeztek és vertek tanyát az akkor lakatlan területen. A 18. század végén újabb csoportok jöttek, részben Németországból, részben a környékbeli német településekről. Mindkét világháború jelentős változást hozott. Az első után anyaországukba telepítették ki a szerb származású lakosokat. Számuk mindegy 100 fő volt, de még a mai napig is élnek itt e nemzetiséghez tartozók. A második világégést követően a német ajkúak jutottak hasonló sorsra. A kitelepítettek helyére az ország legkülönböző vidékeiről érkeztek magyar családok. Ma már csak néhány német ajkúnak valló lakos él Alsónánán. A lakosság többsége katolikus vallású, kevesebben vannak reformátusok és evangélikusok. Az utóbbiak temploma 1864-ben épült. Az elmúlt években a Németországban élő, de Alsónánától kitelepített lakosok és leszármazottaik támogatásával újították fel. A katolikusok a szülőfalujukat elhagyni kényszerült rácok gazdátlanul maradt templomát foglalták el és használják ma is.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsónána látnivalója a falu felett húzódó pincesor, ahol három utcában közel másfélszáz különleges kiképzésű pince található.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség változása 1870 és 1920 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosok száma[5]
1870 1 404
1880 1 428
1890 1 534
1900 1 432
1910 1 522
1920 1 460

Népesség változása 1990 és 2008 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosok száma[6] Lakások száma Terület (hektár)
1990 789 272 1 308
1991 767 272 1 308
1992 762 272 1 313
1993 770 272 1 313
1994 763 274 1 313
Év Lakosok száma Lakások száma Terület (hektár)
1995 767 274 1 313
1996 789 274 1 313
1997 772 275 1 313
1998 767 277 1 313
1999 766 277 1 313
Év Lakosok száma Lakások száma Terület (hektár)
2000 746 277 1 313
2001 777 276 1 313
2002 760 276 1 313
2003 728 276 1 313
2004 750 276 1 313
Év Lakosok száma Lakások száma Terület (hektár)
2005 759 279 1 313
2006 753 279 1 313
2007 747 278 1 313
2008 708 278 1 313

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. A népesség számának alakulása (1870-1920). KSH, 2001. (Hozzáférés: 2009. június 28.)
  6. A népesség számának alakulása (1990-2008). KSH. (Hozzáférés: 2009. június 28.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]