Alsónána

Alsónána
Alsónána címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Kistérség 2012-ig	Szekszárdi
Jogállás	község
Polgármester	Kis Istvánné Csele Julianna (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	7147
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	698 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	53,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsónána Pozíció Magyarország térképén
Alsónána Pozíció Tolna megye térképén
é. sz. 46,24841°, k. h. 18,65981°46.24841, 18.65981
Alsónána weboldala

Alsónána (németül Unternanau vagy Raitznona) község Tolna megyében, a Szekszárdi kistérségben.

Fekvése

A Szekszárdi-dombság déli részén fekszik, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól 13 km-re; Bátaszéktől 10 km-re található; mindkét várostól az 56-os főútról lehet megközelíteni.

Vasúti megállója (Mórágy-Alsónána) a községtől 3 km-re található a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon.

Története

Vályi András szerint "Alsó Felsõ Nána. Két német falu Tolna Várm. Alsónak földes Ura a’ Religiói Kintstár, fekszik Várdombhoz nem meszsze, és annak filiája, a’ Felsõnek pedig 666G. Aponyi Uraság, ez fekszik amahoz nem meszsze, lakosaik katolikusok, és más félék is, fõldgyeik közép termékenységûek réttyek legelõjök elég van, vagyonnyaik középszerûk."

Fényes Elek szerint "Alsó-Nána, német-rácz-magyar falu, Tolna vmegyében: 8 kath., 363 n. e. óhitü, 643 ágostai, 72 ref. lak., ágostai fiókgyülekezettel, s óhitü szentegyházzal, mellyben a grabóczi kalugyerek teszik az isteni szolgálatot. Szõlõhegye igen szép. A báttaszéki uradalomhoz tartozik. Ut. post. Báttaszék."

Már a középkorban is lakott település volt, első hiteles említése 1494-ből való (Nana). 1553-ban sárközi faluként említik. A török kiűzése után szerb település volt, erre utal egykori neve, Rácnána is. A Rákóczi-szabadságharc után az első telepesek 1725-ben érkeztek és vertek tanyát az akkor lakatlan területen. A 18. század végén újabb csoportok jöttek, részben Németországból, részben a környékbeli német településekről. Mindkét világháború jelentős változást hozott. Az első után anyaországukba telepítették ki a szerb származású lakosokat. Számuk mindegy 100 fő volt, de még a mai napig is élnek itt e nemzetiséghez tartozók. A második világégést követően a német ajkúak jutottak hasonló sorsra. A kitelepítettek helyére az ország legkülönböző vidékeiről érkeztek magyar családok. Ma már csak néhány német ajkúnak valló lakos él Alsónánán. A lakosság többsége katolikus vallású, kevesebben vannak reformátusok és evangélikusok. Az utóbbiak temploma 1864-ben épült. Az elmúlt években a Németországban élő, de Alsónánától kitelepített lakosok és leszármazottaik támogatásával újították fel. A katolikusok a szülőfalujukat elhagyni kényszerült rácok gazdátlanul maradt templomát foglalták el és használják ma is.

Nevezetességei

Alsónána látnivalója a falu felett húzódó pincesor, ahol három utcában közel másfélszáz különleges kiképzésű pince található.

Népesség

Népesség változása 1870 és 1920 között

Év	Lakosok száma
1870	1 404
1880	1 428
1890	1 534
1900	1 432
1910	1 522
1920	1 460

Népesség változása 1990 és 2008 között

Év Lakosok száma Lakások száma Terület (hektár) 1990 789 272 1 308 1991 767 272 1 308 1992 762 272 1 313 1993 770 272 1 313 1994 763 274 1 313

Év Lakosok száma Lakások száma Terület (hektár) 1995 767 274 1 313 1996 789 274 1 313 1997 772 275 1 313 1998 767 277 1 313 1999 766 277 1 313

Év Lakosok száma Lakások száma Terület (hektár) 2000 746 277 1 313 2001 777 276 1 313 2002 760 276 1 313 2003 728 276 1 313 2004 750 276 1 313

Év Lakosok száma Lakások száma Terület (hektár) 2005 759 279 1 313 2006 753 279 1 313 2007 747 278 1 313 2008 708 278 1 313

Testvértelepülései

• Linsengericht, Németország
• Szotyor, Románia

Források

• Magyarország régiói - Dél-Dunántúl - Tolna megye. Főszerkesztő:Dr. Kasza Sándor 2005. Ceba Kiadó 128. o. (formailag hibás) ISBN 963-9479-01-X