Harc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harc
Harc címere
Harc címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Szekszárdi
Kistérség Szekszárdi
Jogállás község
Irányítószám 7172
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 879 fő (2014. január 1.)[1]
Népsűrűség 56,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Harc (Magyarország)
Harc
Harc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 24′ 01″, k. h. 18° 37′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 01″, k. h. 18° 37′ 07″
Harc (Tolna megye)
Harc
Harc
Pozíció Tolna megye térképén
Harc weboldala

Harc község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a Tolnai-hegyhát délkeleti határában, a Sió felett, néhány kilométerre a Hegyhát legdélibb pontján fekvő Leányvártól északra található. A két emelkedő utca három domb közötti két völgyben települt. A vidék jellegét alapvetően a Sió közelsége határozza meg, ez a folyó, pontosabban csatorna a község keleti határa. A Siót és Sárvizet a 1819. században szabályozták, ekkor ármentesítették a harci határt is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község már a bronzkorszakban létezett. A település határában egy népvándorlás korabeli temető húzódik. Az írásos emlékekben a település neve többféleképpen megjelenik: 1193-ban Horcha, 1407-ben Harcha, később pedig Harcsa néven szerepel. A török időkben elnéptelenedett. Lakói a Kapos folyó mocsaras vidékeire menekültek. A török megszállás után csak színmagyarok költöztek a faluba. 1725-ben a falut a Völgységi járáshoz csatolták. 1749-ben kápolna épült a faluban Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Később szükség lett egy nagyobb helyre, ezért 1824-ben felépítette a falu mai templomát a Janya-pusztai várromok kőanyagából.

1929-ben 962-en lakták a falut. 1944. november 30-án szállták meg az orosz csapatok. 1949-ben bevezették a községbe a villanyáramot. Mivel viszonylag közel van Szekszárdhoz, együtt fejlődött a várossal. Könyvtár, ÁFÉSZ-üzlet és művelődési ház épült. 1951-ben megalakult az első termelőszövetkezet Új Élet Termelőszövetkezet névvel. Az 1980-as években a posta- és az ivóvízhálózat kiépítése is megtörtént.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom – 1824-ben épült, klasszicista stílusú templom

Eseménynaptár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Februárban Iskolások, Óvodások farsangi bálja
  • Május 1. Majális - Helyszíne: Sportpálya
  • Szeptember utolsó vasárnapja Szt. Mihály napi búcsú - Helyszíne: Vörösmarty tér
  • Szeptemberben Szüreti bál
  • Novemberben Erzsébet-Katalin bál

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]