Alsónyék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsónyék
Alsónyék címere
Alsónyék címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Szekszárdi
Kistérség Szekszárdi
Jogállás község
Polgármester Dózsa Pál Tibor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7148
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 755 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 24,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 32,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsónyék  (Magyarország)
Alsónyék
Alsónyék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′ 10″, k. h. 18° 44′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 10″, k. h. 18° 44′ 08″
Alsónyék  (Tolna megye)
Alsónyék
Alsónyék
Pozíció Tolna megye térképén

Alsónyék község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sárköz déli határán fekszik, Bátaszék közvetlen északkeleti határában. Az 55-ös és 56-ös utak kereszteződésének közelében lévő települést mindkét útról elérhetjük. Vonattal a Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon juthatunk el ide.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pesthy Frigyes helynévi gyűjtéséből tudjuk, hogy Alsónyék „község legkorábban említtethetik a 14ik században, az azonban az egyházi Jegyzőkönyvekből bizonyos, hogy a Reformátio kezdetekór azonnal az ujjított vallásra térvén lakossága által, már a Mohácsi vészkor anya Egyház vólt, s mint filialistak Bátta és Mórágy is ide tartoztak. Telepítéskori népesítése honnan eszközöltetett a községnek okmányok hiányában meg nem mondható, ők az Árpáddal e' honban költözött törzs Magyarók sarjadékai. Későbbi időkben egyes családok mint például a most legvirágzóbb Zsíkó család Pest Megye Csanád községéből, a másik legvirágzóbb, vagyis a Császár Család szomszédos Bátta Mvárosából költözött ide s tette itt le, magát állandó lakásra.

Vályi András szerint "Magyar falu Tolna Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai külömbfélék, fekszenek Sár vize mellett, Bajtaszékkel általellenben, földgyeik jók, vagyonnyaik külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van." [3]

Alsónyékről Egyed Antal kérdéseire 1829-ben adott feleletekben azt olvassuk, hogy 301 évvel ezelőtt szállták meg lakosai. Tehát 1528 lenne a falu megszállásának éve. Nem tudni honnan vette ezt az állítást a falu vezetése, de teljesen elutasítani sem lehet. A község 1788-ban megkezdett jegyzőkönyvében rövid falutörténetet találunk. 1535-ben szerepel a bátai apátság birtokait összeíró jegyzéken. Az 1550-s évek második felében Nyék Bátaszékkel és a többi sárközi községgel együtt Szigetvárhoz tartozott. 1558-ban ugyan még a cikádori apátság birtokaként írták össze Bátaszékkel együtt, ekkor búzatized után fizettek 300 forintot. 1557-ben Bátaszéken 88 adózót és 5 szegényt írtak be a defterbe, Nyéken 41 adózót és 5 szegényt. Mint a bátai apátsághoz tartozó birtok, 1627-ben a pozsonyi káptalan kezére került 40 házzal, ugyanakkor, amikor Decs is csak 40 házból állt. A református vallást 1626-ban vették fel.

A török elől a helybeliek a Duna ingoványos, mocsaras területére menekültek. 1728-as összeírásban 30 örökös jobbágy használta a területet, amely nem volt felosztva. Erdeje, gyümölcsöse nem volt, kaszálójukat a víz rendszeresen elöntötte. A falu lakosai halászatból éltek. A késő barokk stílusú református templomot 1792-ben építették. 1993-ban a falu határában történt meg a rettenetes pörbölyi tragédia, 12 halott maradt a vonat és az iskolabusz ütközése után.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom (késő barokk stílusú, 18. század vége)
  • Duna Menti Folklórfesztivál egyik színhelye
  • Évenkénti rotációs rendszerben (a sárközi faluk között), a "Sárközi Lakodalom" helyszíne
  • Hagyományörző tánccsoport

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Templom utcát régen Öreg utcának nevezték. Móricz Zsigmond azonos című írásában lehet róla olvasni. Az író itt többek közt a "sárközi egyke" témáját is felveti!
  • Református lakói a török hódoltság idején a mocsarak közé menekültek. A hagyomány szerint az is előfordult, hogy a portyázó török csapatok magyar szóval próbálták kicsalogatni őket rejtekükből: "Kati, Panni, Sári, Mári, gyertek ki, elmentek már a tatárok!" Alsónyék lakói a veszély elmúltával visszatértek falujukba, a régi Sárköz egyik legnagyobb mezővárosának, Kesztölcnek nevét viszont már csak a nyéki határ- és dűlőnevek őrzik. A vízrendezésekkel Nyék is egyszeriben meggazdagodott. Kiterjedt határában szívesen szereztek jó minőségű szántóiból a szomszédos német falvak lakói is.
  • Az alsónyéki Falumúzeum a régi jegyzőlakásban kapott helyet. A faluban gyűjtött anyagot a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum saját tárgyaival kiegészítve kiállítássá formálta.
  • Az egykori Duna menti mocsárvilágot szegélyező első magaslat szélén húzódott a főutca, a mai Templom utca.
  • Az 1792-ben épített barokk stílusú református templom mellett álló hatalmas, díszes házak - a lecsapolások után meggazdagodott - parasztpolgárság emlékét idézik. A Templom utca déli végén található - a hajdan a Sárköz számára termelő - szekszárdi Steig fazekas dinasztia hagyományait őrző Steig Ágnes és Jaszenovics Géza műhelye, ahol ma is gyönyörű ólommázas sárközi tányérok, tálak, bokályok készülnek.
  • A településen hagyományőrző néptánccsoport működik.

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Alsónyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]