Szigetvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szigetvár
Szigetvár - Castle.jpg
Szigetvár vára
Szigetvár címere
Szigetvár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Szigetvári
Kistérség Szigetvári
Jogállás város
Polgármester Kolovics János (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7900
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 10 728 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 276,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szigetvár  (Magyarország)
Szigetvár
Szigetvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 02′ 54″, k. h. 17° 48′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 54″, k. h. 17° 48′ 45″
Szigetvár  (Baranya megye)
Szigetvár
Szigetvár
Pozíció Baranya megye térképén
Szigetvár a 16. században

Szigetvár (németül Großsiget, horvátul Siget) Baranya megyei város, a Szigetvári járás és kistérség központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dél-dunántúli település Baranya nyugati szélén helyezkedik el, a Zselic déli oldalán, a domboktól nagyjából 8 kilométerre, sík területen.[3] A várost kettészeli az Almás-patak, amely a szabályozás előtt gyakran kiáradt, a környéket mocsaras árterévé téve.

A város közúton megközelíthető Barcs és a főváros felől a |6-os, illetve Kaposvár-Balatonszemes irányából a 67-es főutakon. Közúti távolsága Barcstól és a horvát államhatártól 31 km,[4] Pécstől 35 km,[5] míg Kaposvártól 40 km.[6] Érinti a Nagykanizsa–Gyékényes–Barcs–Pécs vasútvonal amihez csatlakozott az 1976. szilveszterén megszüntetett Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település területe már a történelem előtti időkben is lakott hely. Kelta, római, majd avar uralom után a környék Botond törzse alá kerül.

A hely első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiálló, szigetszerű földsávon építették meg. A sziget egykori birtokosai magukat „Szigethi” néven említik, a vár alapítójának a család egyik tagját, Anthemius-t tartják. Ennek unokája, Szigethi Oswald építtette az első erősséget, a kör alakú, háromemeletes lakótornyot. Ez képezte a későbbi belső vár magját. A sziget körüli mocsaras tavat idővel kimélyítették és földsáncokkal körültöltötték. A várat előbb a Garayak, majd enyingi Török Bálint birtokolta, kinek udvarában élt 1541-ig Tinódi (1542-ig [7] ). 1543-ban Ferdinánd király tulajdonába került. 15. századi okmányok a városról, mint oppidumról szólnak, feltehető, a téglalaprajzú város ekkor már körülkerített, védett hely volt.

A török támadások ellensúlyozására a várat és a várost megerősítik: 1548-1549-ben kiszélesítik a vár körüli tavat, megerősítik a sáncokat, megépítik a négyszögalaprajzú vár sarkain a földbástyákat, az északnyugatit már kőből készítik. A vár középpontjában a belső vár, a középkori nagy lakótorony állt, a belső vár kijáratát földsánc védte. Tömésfalból készítették a vár falait és szabálytalan alaprajzú bástyáit.

Az Óvárost vert cölöpsor és széles vizesárok vette körül, a várral cölöphíd kötötte össze. A várost 6–7 m magas, sarokbástyákkal erősített tömésfalakkal védték. A megerősített Szigetvárt 1556-ban Ali budai pasa ostromolta, de csak a felperzselt Óvárost sikerült bevennie. 1558-ban kezdődött a vár nagyszabású megerősítése. Zrínyi Miklós várkapitánysága idején (1561-1566) alapították az Újvárost is. Az 1566-os ostrom idején pusztult el középkori kerek torony. A vár bevétele után a török azonnal megkezdte Szigetvár újjáépítését. Előbb a várat erősítik, majd a város középületeit építik meg. A város a török uralom alatt előbb a budai majd a kanizsai vilájet alá rendelt szandzsák központja volt.[8]

1689-ben foglalják vissza a várat, a török elvonulása után a Vár és az Óváros teljes épségben jut a császáriak kezére. Ekkor építik ki az északi várfal kazamatarendszerét. Az Újváros 1686-ban porig égett.

Lakossága 1891-ben 5078 fő volt.

Az első világháborút követően szerb megszállás alá kerül, a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része; a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországhoz csatolják.

A település az 1950-es megyerendezésig Somogy vármegyéhez tartozott, ekkor csatolták át a Szigetvári járás részeként Baranya megyéhez. Városi rangot 1966-ban kapott.

Az Országgyűlés 2011-ben – Szigetvár védőinek tántoríthatatlan bátorságáért, a hazaszeretetből és áldozatvállalásból való példamutatásáért – Szigetvár városnak a „Leghősiesebb Város” („Civitas Invicta”) címet adományozza.[9]


Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cipőgyár
  • Konzervgyár
  • Hordógyár
  • Üvegfeldolgozás
  • Turizmus

Filmgyártás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetváron forgatták a Kisváros című televíziós sorozat legtöbb részét.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007-ben a városnak 11 103 lakosa volt. Ebből magyar:. 93,3% roma.: 2,0% horvát:. 0,7% német:. 0,7% ismeretlen nem válaszolt.: 6,6%[forrás?]

Zrínyi Miklós és I. Szulejmán szobra a Magyar–Török Barátság Parkjában (Metin Jurdanur alkotásai)
Szigetvár, a vár keleti fala

Vallás.:

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vár (múzeum) - A Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén a 1420 körül építtette fel kicsiny várát Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. 1463-ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. 1541-ben I. Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, Török Bálint felesége átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak. 1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, s kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. Szulejmán szultán 1566-ban foglalta el.
  • Turbéki kegytemplom - Szigetvár városának külterületén, a városközponttól mintegy 3 km távolságra található. A mai templom helyén temették el Szulejmán szultán szívét és belső szerveit, majd föléje egy nyolcszögletű aranyozott kupolájú síremléket emeltek (erre emlékeztet az 1913-ban elhelyezett emléktábla). Turbék mindmáig a mohamedánok egyik zarándokhelye Európában. I. Szulejmán türbéjét a 17. század végén lebontották, helyére egy fakápolnát építettek.
Római katolikus templom
A mai kegytemplom 1760 és 1770 között épült fel. Főoltárára a Segítő Boldogasszony képét tették, mert közbenjáró segítségének tulajdonították a török fölött aratott győzelmet, az ország felszabadulását. A kőből faragott szenteltvíztartó még a török időkből való, eredetileg az iszlám vallás rituális mosakodásánál használták. A templomban Angster orgona található, utoljára 1983-ban restaurálták. Nagyboldogasszony napján Turbék a környék magyar, német és horvát katolikusainak közös búcsújáró helye volt.). A kegytemplomnál a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonalnak megállója volt, ahol búcsúk idején állt meg a vonat. A megállót a Rákosi-korszakbeli vallásüldözés miatt szüntették meg[10].
  • Római katolikus templom (eredetileg török dzsámi, később barokk stílusban átépítették, a híres bécsi festő, Dorfmeister freskója díszíti).
Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő
  • Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő: 62 fokos gyógyvize 800 méteres mélységből tört fel 1966-ban, nátrium-kloridos alkáli-hidrogén-karbonátos magas fluorid tartalmú víz, mely főleg a mozgásszervi illetve reumatikus panaszok enyhítésére használható. Fluorid tartalma a csontritkulás lassítását segíti elő idős korban.
  • Zrínyi tér a város egyik jelképévé vált Oroszlán szoborral,
  • Salamon-ház,
  • Magyar–Török Barátság Parkja a város határában,
  • török-ház (karavánszeráj),
  • Sóház,

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetváron született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetváron és környékén élő vagy élt hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szigetvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Molnár Imre: Szigetvár és környéke, Széchenyi Nyomda, 1989, ISBN 963-243-632-6
  4. Távolságkereső.hu: Szigetvár - Barcs
  5. Távolságkereső.hu: Szigetvár - Pécs
  6. Távolságkereső.hu: Szigetvár - Kaposvár
  7. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15747.htm Magyar életrajzi lexikon szerint
  8. Dr. Papp-Váry, Árpád. Középiskolai történelmi atlasz. Budapest: Cartographia Kft., 43. o (2005). ISBN 963 352 557 8 CM 
  9. A „Civitas Invicta” – Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló 2011. évi CXXXVI. törvény. In.: Magyar Közlöny. 2011. évi, 125. sz., 31568. p.
  10. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=turb

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigetvár témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]