Szigetvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szigetvár
Szigetvár - Castle.jpg
Szigetvár vára
Szigetvár címere
Szigetvár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Szigetvári
Jogállás város
Polgármester Dr. Vass Péter(Független) [1]
Irányítószám 7900
Körzethívószám 73
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 10 728 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 276,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szigetvár (Magyarország)
Szigetvár
Szigetvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 02′ 54″, k. h. 17° 48′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 54″, k. h. 17° 48′ 45″
Szigetvár (Baranya megye)
Szigetvár
Szigetvár
Pozíció Baranya megye térképén
Szigetvár weboldala
Szigetvár a 16. században
Szigetvár 1688-ban

Szigetvár (németül: Großsiget, horvátul Siget) Baranya megyei város, a Szigetvári járás és kistérség központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dél-dunántúli település Baranya nyugati szélén helyezkedik el, a Zselic déli oldalán, a domboktól nagyjából 8 kilométerre, sík területen.[3] A várost kettészeli az Almás-patak, amely szabályozása előtt gyakran kiáradt, s mocsaras árterévé tette a környéket.

A város közúton Barcs és a főváros felől a 6-os, Kaposvár-Balatonszemes irányából a 67-es úton közelíthető meg. Távolsága Barcstól és a horvát államhatártól 31 km[4], Pécstől 35 km[5], Kaposvártól 40 km[6]. Érinti a Nagykanizsa–Gyékényes–Barcs–Pécs vasútvonal, amelyhez valaha csatlakozott az 1976-ban megszüntetett Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település területe már a történelem előtti időkben is lakott hely volt. Kelta, római, majd avar uralom után került a honfoglaló magyarok birtokába.

A hely első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiálló, szigetszerű földsávon építették meg. A sziget egykori birtokosai magukat „Szigethi” néven említik, a vár alapítójának a család egyik tagját, Anthemius-t tartják. Az első erősséget, a kör alakú, háromemeletes lakótornyot ennek egyik unokája, Szigethi Osvald építtette, ahogy ez a várkapuban 1939-ben elhelyezett kőtáblán is olvasható. Ez a lakótorony képezte a későbbi belső vár magját. A sziget körüli mocsaras tavat idővel kimélyítették és földsáncokkal körültöltötték. A várat előbb a Garaiak, majd enyingi Török Bálint birtokolta, akinek udvarában élt 1541-ig (1542-ig [7] ) Tinódi Lantos Sebestyén, a 16. századi magyar költészet kiemelkedő alakja. A vár és a település 1543-ban Ferdinánd király tulajdonába került. A településről 17. századi okmányok már mint oppidumról, azaz mezővárosról szólnak, feltehető, hogy ekkor már egy körülkerített, téglalaprajzú, védett hely volt.

A 16. században a török támadások ellensúlyozására a várat és a várost megerősítették: 15481549-ben kiszélesítették a vár körüli tavat, megerősítették a sáncokat, megépítették a négyszögalaprajzú vár sarkain a földbástyákat, s az északnyugatit már kőből készítették. A vár középpontjában a belső vár, a középkori nagy lakótorony állt, amelynek kijáratát földsánc védte. A vár falait és szabálytalan alaprajzú bástyáit tömésfalból készítették.

Az Óvárost vert cölöpsor és széles vizesárok vette körül, a várral cölöphíd kötötte össze, s 6–7 m magas, sarokbástyákkal erősített tömésfalakkal védték. A megerősített Szigetvárt 1556-ban Ali budai pasa megostromolta, de csak a felperzselt Óvárost sikerült bevennie. 1558-ban elkezdődött a vár nagyszabású megerősítése. Az Újvárost Zrínyi Miklós várkapitánysága idején (15611566) alapították.

1566-ban I. Szulejmán szultán százezres sereggel vette ostrom alá Szigetvár várát, amelyet Zrínyi mintegy 2500 katonával védett, s 34 napig ellenállt a török túlerőnek. 1566. szeptember 8-án, amikor már a belső vár is lángokban állt, Zrínyi és még harcképes 300 katonája kitörést kísérelt meg ("Zrínyi kirohanása"), de a várkapuban valamennyien hősi halált haltak. Az 1566-os ostrom során a középkori kerek torony is elpusztult. A vár bevétele után a törökök azonnal megkezdték Szigetvár újjáépítését. Előbb a várat erősítették meg, majd középületeket építettek a településen. Szigetvár előbb a budai, majd a kanizsai vilájet alá rendelt szandzsák központja lett.[8]

1689-ben, a törökök elvonulása után a Vár és az Óváros teljes épségben a császáriak kezére jutott. Ekkor építették az északi várfal kazamatarendszerét. Az Újváros 1686-ban, még a törökök elvonulása előtt leégett. Erről az időszakról szól Ujkéri Csaba Handzsár a tükörben című krónikaregénye.

Szigetvár lakossága 1891-ben 5078 fő volt.

Az első világháborút követően a település a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság részeként szerb megszállás alá került, s csak a trianoni békeszerződésben csatolták Magyarországhoz.

Az 1950-es megyerendezésig Somogy vármegyéhez tartozott, ekkor került át a Szigetvári járás részeként Baranya megyéhez. Városi rangot 1966-ban kapott.

Az Országgyűlés 2011-ben – Szigetvár védőinek tántoríthatatlan bátorságáért, a hazaszeretetből és áldozatvállalásból való példamutatásáért – a városnak a „Leghősiesebb Város” („Civitas Invicta”) címet adományozta.[9]


Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cipőgyár
  • Konzervgyár
  • Hordógyár
  • Üvegfeldolgozás
  • Turizmus

Filmgyártás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetváron forgatták a Kisváros című televíziós sorozat legtöbb részét.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007-ben a városnak 11 103 lakosa volt. Ebből magyar: 93,3%, roma: 2,0%, horvát: 0,7%, német: 0,7%, ismeretlen, nem válaszolt: 6,6%.[forrás?]

Zrínyi Miklós és I. Szulejmán szobra a Magyar–Török Barátság Parkjában (Metin Jurdanur alkotásai)
A Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szecessziós stílusú épülete

Vallási megoszlás: római katolikus: 62,7%, görög katolikus: 0,3%, református: 12,4%, evangélikus: 0,3%, más egyházhoz, felekezethez tartozó: 1%, nem tartozik egyházhoz: 11,1%, nem válaszolt: 12%.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szigetvártól 16 km-re lévő Almamellék község melletti ősbükkösben eredő Almás-patak a középkorban a mai Szigetvár térségében vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén 1420 körül építtette fel kicsiny várát Anthini (Szigeti) Osvald földesúr. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, amely magában foglalta a települést is. A település és a vár 1463-ban a Garai, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. 1541-ben, amikor I. Szulejmán török szultán elfogatta Török Bálintot, a rabságban lévő várúr felesége a végvárat átadta Habsburg Ferdinándnak. 1561-ben főkapitányként Zrínyi Miklós került a vár élére, s négy részből álló védőrendszert alakított ki. Az így megerősített várat Szulejmán szultán százezres serege csak hosszú ostrom után tudta elfoglalni 1566. szeptember 8-án.
Szent Rókus római katolikus templom
  • Turbéki kegytemplom
Szigetvár városának külterületén, a városközponttól mintegy 3 km távolságra található a Pécsre vivő 6-os út bal oldalán. A mai templom helyén temették el Szulejmán szultán szívét és belső szerveit, majd föléje egy nyolcszögletű aranyozott kupolájú síremléket, türbét emeltek (erre emlékeztet a templom falán 1913-ban elhelyezett emléktábla), amely később a mohamedánok egyik zarándokhelyévé vált Európában. A türbét a 17. század végén lebontották, s helyére előbb egy fakápolnát, majd templomot építettek.
A ma látható kegytemplom 1760 és 1770 között épült. Főoltárárának oltárképe a Segítő Boldogasszonyt ábrázolja, mert a hívők az ő közbenjáró segítségének tulajdonították a török fölött aratott győzelmet, az ország felszabadulását. A kőből faragott szenteltvíztartó még a török időkből való, eredetileg az iszlám vallás rituális mosakodásánál használták. A templomban Angster-orgona található, amelyet utoljára 1983-ban restauráltak.
Nagyboldogasszony napján Turbék a környék magyar, német és horvát katolikusainak közös búcsújáró helye volt. A kegytemplomnál a régi Kaposvár–Szigetvár-vasútvonalnak megállója is volt, ahol búcsúk idején megállt a vonat. A megállót a Rákosi-korszakbeli vallásüldözés jegyében szüntették meg[10].
  • Szent Rókus római katolikus templom (eredetileg török dzsámi)
A dzsámit Ali budai pasa építtette 1570 körül. A törökök elvonulása után, a 18. század elején barokk stílusú katolikus templommá alakították át, de dzsámi jellegét mindmáig megőrizték. Az 1780-as években felújították, ekkor készítette Dorfmeister osztrák festő a templom oltárképét és hatalmas kupolafreskóját, amely Szulejmán szultán és Zrínyi Miklós halálát, valamint a vár elestét és visszafoglalását ábrázolja.
Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő
A fürdő 62 fokos gyógyvize 800 méteres mélységből tört fel 1966-ban. Nátrium-kloridos, alkáli-hidrogén-karbonátos, magas fluoridtartalmú víz, amely főleg a mozgásszervi, illetve reumatikus panaszok enyhítésére alkalmas. Fluoridtartalma az idős kori csontritkulás lassítását is elősegíti.
  • Zrínyi tér
A város legszebb tere, itt áll a Szent Rókus templom, a Szent Rókus szobor és a város egyik szimbólumaként ismert oroszlánszobor is.
  • Vigadó
Kulturális központ, épült 1994-ben Makovecz Imre tervei alapján.
  • Salamon-ház
  • Magyar–Török Barátság Parkja a város határában
  • Török ház (karavánszeráj)
  • Sóház

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetváron született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetváron és környékén élő vagy élt hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.szigetvar.hu/
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Molnár Imre: Szigetvár és környéke, Széchenyi Nyomda, 1989, ISBN 963-243-632-6
  4. Távolságkereső.hu: Szigetvár - Barcs
  5. Távolságkereső.hu: Szigetvár - Pécs
  6. Távolságkereső.hu: Szigetvár - Kaposvár
  7. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15747.htm Magyar életrajzi lexikon szerint
  8. Dr. Papp-Váry, Árpád. Középiskolai történelmi atlasz. Budapest: Cartographia Kft., 43. o (2005). ISBN 963 352 557 8 CM 
  9. A „Civitas Invicta” – Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló 2011. évi CXXXVI. törvény. In.: Magyar Közlöny. 2011. évi, 125. sz., 31568. p.
  10. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=turb

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigetvár témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]