Fiad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fiad
Fiad címere
Fiad címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Tabi
Kistérség Tabi
Jogállás község
Polgármester Gyurik Attila[1]
Irányítószám 7282
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 132 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 10,60 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fiad  (Magyarország)
Fiad
Fiad
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 01″, k. h. 17° 50′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 01″, k. h. 17° 50′ 24″
Fiad  (Somogy megye)
Fiad
Fiad
Pozíció Somogy megye térképén

Fiad község a Dél-Dunántúli régióban, Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunántúli-dombság Somogyi-dombságában fekszik, Kaposvártól, a megyeszékhelytől kb. 40 km-re, északra.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a Kaposvárt Balatonföldvárral összekötő útról érhető el, egy kb. 11 km-es mellékúton. Zsákfalu.

Vasútvonal nem vezet át a községen, habár a MÁV 35-ös számú, Kaposvár–Siófok-vasútvonalán található Kisbárapáti vasútállomása csak 3 km-re van a falutól.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cím: 7282 Fiad, Kossuth u. 30.
  • Tel., fax: 84/375-036
  • E-mail: -
  • Hivatalos honlap: -

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falut páratlan szép környezet veszi körül a Koppány-völgyében, az erdőségek vadban gazdagok, a vadászok kedvelt területe e táj.

A környéken feltárt kelta temető arra utal, hogy a régmúltban is lakott volt a terület.

A környékbeli rengetegben betyárok tanyáztak, a község határának egy részét ma is Betyár-dülőnek nevezik. Az erdőség leghíresebb betyárja Juhász András volt.

Fiad nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, az Ugali család birtokaként.

A 16. század végén, Ugali Pál halála után, Kővágóőrsi Kis György esztergomi várnagyra (1398-1401.) szállt, akinek özvegye, Gutori Katalin, másodszor Csapi Andráshoz ment feleségül. 1411-ben Csapi András Zsigmond királytól adományt nyert Kővágóőrsi Kis Györgynek, a Batthyány család ősének itteni birtokaira.

1426-ban Vityai Kis László fejérkői várnagy és Gyereki Tamás: Peszei Bokor János itteni birtokait vásárolták meg.

1435-ben Rozgonyi István nyerte adományul, 1467-ben pedig a Török család birtoka volt, mely 1474-ben itteni birtokait átengedte Tapsonyi Antimi Jánosnak.

1536-ban Mérey Mihály, Nagy Ferencz, Onori László özvegye és Messer Gergely voltak a földesurai.

1563-ban a török hódoltság alatt a török kincstári fejadólajstromban már csupán 1 adóköteles házzal szerepelt.

1726-ban és 1733-ban puszta, ekkor Kenessey Péter volt a birtokosa.

1767-ben több birtokosa is volt: Vizeki Tallián János alispán, Kenessey Lázár, Péter és Sámuel, Bóné József és Pál, Solti József özvegye, Nyitray Sándor özvegye, Bordány Mihály és Ferencz, Király Pál, Vargyas Péter, Kálmán István és mások voltak a földesurai.

1776-ban Kenessey Sámuel és Lázár, 1835-ben a Magyary-Kossa és a Tóth és a Kenessey családoké volt.

1856-ban a Magyary-Kossa család volt a helység legnagyobb birtokosa.

1879-ben Magyary-Kossa Sámuel itteni birtokait Singer Bernát vásárolta meg, majd 1885-1886-ban Sauter Gusztávé lett, kitől vétel útján a veszprémi püspök birtokába került.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A községbeli régi kúriát a Magyary-Kossa család 1824-ben építtette.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fiad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]