1467
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1467 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1467 |
| Ab urbe condita | 2220 |
| Bahái naptár | -377 – -376 |
| Berber naptár | 2417 |
| Bizánci naptár | 6975 – 6976 |
| Buddhista naptár | 2011 |
| Burmai naptár | 829 |
| Etióp naptár | 1459 – 1460 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1522 – 1523 |
| Shaka Samvat | 1389 – 1390 |
| Kali juga | 4568 – 4569 |
| Holocén naptár | 11467 |
| Iráni naptár | 845 – 846 |
| Japán naptár | 2127 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4163–4164 |
| Kopt naptár | 1183 – 1184 |
| Koreai naptár | 3800 |
| Muszlim naptár | 871 – 872 |
| Örmény naptár | 916 ԹՎ ՋԺԶ |
| Thai szoláris naptár | 2010 |
| Zsidó naptár | 5227 – 5228 |
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
Évtizedek: 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek
Évek: 1462 – 1463 – 1464 – 1465 – 1466 – 1467 – 1468 – 1469 – 1470 – 1471 – 1472
Tartalomjegyzék |
Események [szerkesztés]
Határozott dátumú események [szerkesztés]
- március első fele–április 1. – Mátyás magyar király adóreformjáról tájékoztató, töredékesen fennmaradt törvénykönyv eltörli a kamarahasznát és a harmincadvámot, helyettük bevezeti a királyi kincstár adóját (tributum fisci regalis), illetve a koronavámot (vectigal corone).
- június 15. – Károly burgundi herceg trónralépése. (III. Fülöp fia 1477-ig uralkodik!)
- július 20. előtt – Johannes (Müller) Regiomontanus – a königsbergi születésű csillagász – Esztergomban megírja az égitestek pályáját bemutató művét.
- július 20. – Megnyílik az új egyetem (Academia Istropolitana) Pozsonyban.
- augusztus 18. – Magyarország több részén lázadás tör ki Mátyás adóreformja ellen.
- augusztus 9. – Mátyás király az erdélyi lázadás leverésére indul, ami kiterjed Észak-, Kelet- és Dél-Magyarországra is.
- szeptember 18. – II. Pál pápa Mátyás többszöri kérésére bíborossá nevezi ki Várdai István kalocsai érseket, fő- és titkos kancellárt.
- október 29. – A brusthemi csata – Károly burgundi herceg leveri Liège városát.
- november – Mátyás király hadjáratot indít III. (Nagy) István moldvai vajda ellen, mert IV. Kázmér lengyel királynak hűbéresküt tett és támogatta az erdélyi lázadást.
- december 15. – Mátyás serege Moldvabányán vereséget szenved a moldvai vajda seregétől, s a király maga is megsebesül. (Mindezek ellenére III. (Nagy) István elismeri Mátyás főségét.)
Határozatlan dátumú események [szerkesztés]
- Magyarországon megalakul a fekete sereg.
- Vetési Albert püspök veszprémi építkezései során elkészül a címerével díszített vörös márvány pillérfő, az első keltezett magyar reneszánsz emlék.
- Az Itáliában élő karthauzi szerzetes, Pannoniai András – Hunyadi János egykori katonája – az uralkodói erényekről írt könyvet (Libellus de virtutibus) Mátyásnak ajánlja. (A kéziratos művet a modenai Este-könyvtár őrzi.)
