Osztopán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osztopán
Osztopán címere
Osztopán címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Tomsics Károly (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7444
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 871 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 36,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Osztopán (Magyarország)
Osztopán
Osztopán
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 08″, k. h. 17° 40′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 08″, k. h. 17° 40′ 08″
Osztopán (Somogy megye)
Osztopán
Osztopán
Pozíció Somogy megye térképén
Osztopán weboldala

Osztopán (horvátul Stupan[3]) község Somogy megyében, Kaposvártól 20 kilométerre északra.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvár és Fonyód között félúton, Somogy szívében, Kaposvártól északnyugatra, Edde, Somogyvámos és Somogyfajsz között fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Osztopán Árpád-kori település, amely már a tatárjárás előtt is fennállt.

Nevét 1229-ben említette először oklevél mint a székesfehérvári káptalan birtokát.

1317-ben a Gutkeled nemzetségbeli Amadé fia, I. Miklós, a Felső-Lendvai család őse nyerte adományként Károly Róbert királytól.

1332-1337 között a pápai tizedjegyzék is említi egyházas helyként.

1417-ben az Osztopáni Perneszi család szerzett egyes részeire új adományt Zsigmond királytól.

1478-ban Perneszi Pál fiai, Zsigmond és Imre, 1512-ben Perneszi Imre fiai: Miklós, Pál és István volt Osztopán birtokosai.

Az 1536-os adólajstrom szerint Zewld Péter, Perneszi Imre, Perneszi István özvegye, Egyed és a Zalay család volt a földesura és még 1660-ban is a Perneszi családé volt.

1715-ben itt 11 háztartást írtak össze és ekkor részben Babócsay Ferenc özvegye, részben pedig a kincstár birtoka volt.

A Váraljai-dűlőben a földmunkák során régi építmények nyomaira bukkantak a helybéliek, akik szerint ott állhatott egykor a földbirtokosok várkastélya. Ezt a hagyományt jelzi a földrajzi név is, mint ahogy néhány dűlőnév: Sándorica, Málica, Jakusavica, Umsica és Tarasica ugyancsak arról árulkodik, hogy valaha tótok is lakták e vidéket.

A 19. században újabb birtokosok írták be nevüket Osztopán krónikáskönyvébe: ez idő tájt a Siklósy és a Tallián családnak volt földterülete. Ez utóbbiak építették fel 1910-ben azt a kastélyt, amely napjainkban az általános iskolának ad helyet. Parkjában védett tölgy-, vadgesztenye- és tiszafák élnek, a terület idegenforgalmi hasznosítása számos lehetőséget rejt.

A 20. századi történelemből a két világháború hagyott komoly nyomot az itt élők emlékezetében, a világégések áldozatairól minden évben a templomkertben álló emlékműveknél emlékeznek meg a község lakói.

A település 1977-ben veszítette el korábbi közigazgatási önállóságát, amikor Somogyjádhoz központosították. Érthető, ha a rendszerváltás idején legfontosabb törekvése épp ennek az önállóságnak a visszaszerzése volt. Ezután az 1990-es években már látható fejlődést tudhattak maguknak: szinte a teljes infrastruktúra kiépült a faluban.

Osztopán község önkormányzata 2002 szeptemberében írt alá az erdélyi Galócás község önkormányzatával együttműködési és barátsági megállapodást. Azóta a két testvértelepülés folyamatosan ápolja a kapcsolatát, s kölcsönösen segíti egymást.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastély légifotója
  • Honfoglalás kori sírleletek
  • Római katolikus templomát Szent Mihály tiszteletére 1770-ben építették. Orgonáját 1880 körül Lesnyik József és Kész Ernő építette. Harangja közül a 72 cm átmérőjűt 1845-ben Hornung József, a 48 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai, 1939-ben, a 105 cm átmérőjűt Szlezák László öntötte. Kegyura 1880-ban a Vallásalap volt.
  • Nepomuki Szent János szobor (1803)
  • Tallián-kastély

Testvértelepülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Osztopán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]