Fonyód
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. (2005 szeptemberéből) |
| Fonyód | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség 2012-ig | Fonyódi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Hidvégi József (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8640 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4886 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 91,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,741°, k. h. 17,550° | |||
| é. sz. 46,741°, k. h. 17,550° | |||
| Fonyód weboldala | |||
Fonyód egy város Somogy megyében, a Fonyódi kistérség központja. Népszerű üdülőhely és kikötőváros a Balaton déli partján. Bélatelep és Fonyódliget tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Balaton déli partján, a Nagy-berek mellett fekszik. A Sipos-hegyről és a Vár-hegyről gyönyörű panoráma nyílik. Évente több százezer ember hajózik át innen a túlsó partra. A kikötő bejáratánál kezdődik a Balatonban élő több mint 40 halfajtára vadászó horgászok szigete. Közigazgatásilag Fonyódliget, Bélatelep és Alsóbélatelep is Fonyód részét képezik.
Története [szerkesztés]
A Balatonból kiemelkedő vulkanikus eredetű hegyeit már az őskori népek lakták. Aztán a rómaiak, majd a népvándorlás korának különböző törzsei. Az elmúlt évezredek alatt sokszor vált lakatlanná, majd népesült be újra.
A településről az első írásos említés László király összeíró levelében Funoldi néven, 1082-ben kelt. A középkorban zsombékos, nádas, sásos mocsár közepén álló vára, élén a törökverő palonai Magyar Bálint kapitánnyal messze földön híres sasfészek volt. A törökkel vívott másfél évszázados harcokban a település teljesen elpusztult, lakatlan vidékké vált. Az élet a 18. század második felében kezdett visszatérni. A fejlődést ösztönözte az 1861-ben megépült déli (Buda-Nagykanizsa) vasút. 1896-ban megépült a vasút Kaposvár felé is.
1905-ben vált önálló kisközséggé, majd 1928-ban nagyközséggé. 1989-ben nyerte el a városi rangot.
Kulturális élet [szerkesztés]
Mátyás Király Gimnázium [szerkesztés]
A Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola épülete típusterv alapján épült, 1986-1989 között Salamin Ferenc építész tervei alapján bővítették, ekkor kapta a magyar szerves építészetre jellemző stílusjegyeket. Tágas aulája nemcsak az oktatást szolgálja, hanem színtere a város művészeti, kulturális életének is.
A gimnázium 25 éve nyújt otthont a Fonyódi Helikon költőtalálkozónak, amelyen a kortárs hazai és a határokon túli magyar irodalom legismertebb szerzői találkozhatnak egymással és olvasóikkal. [1]
Villa Galéria [szerkesztés]
A kikötőtől nem messze található, helyileg védett épületben. A Fonyódon élő és alkotó művészeken kívül számos az élvonalba tartozó képzőművész munkája kap benne helyet. 1986-ban Nyári Galéria néven nyílt meg.
Mini Galéria [szerkesztés]
A művelődési házon belül látogatható. A Mini Galéria a helyi, megyei alkotók bemutatkozására ad lehetőséget. A kiállítások iránti nagy érdeklődést elősegíti a változatosság, amelyet a különböző technikák és stílusok havonkénti cseréje jelent.
Eötvös Károly Városi Könyvtár [szerkesztés]
A Balaton déli partjának második legnagyobb közművelődési könyvtára, több mint 50 ezer kötet könyvvel várja a látogatókat. Százféle újság, videokazetták, internetezési lehetőség áll az érdeklődők rendelkezésére. A könyvtárról bővebben: [2]
Fonyódi Múzeum [szerkesztés]
Helyi, megyei és országos összefogás eredményeképpen sikerült egy 100 éves villaépületet újjávarázsolni, s Bélatelepen a Bartók Béla út 3. sz. alatt kapott helyet a Fonyódi Múzeum a régi mozi épületében, ahol az állandó helytörténeti és néprajzi anyag mellett a Balaton állat- és növényvilágával, a természetvédelem fontosságával ismerkedhetnek a látogatók. Mindemellett időszaki kiállításokkal is várják az érdeklődőket. A múzeumról bővebben: [3]
Fesztiválok [szerkesztés]
A Fonyódi Nyári Fesztivált hagyományteremtő jelleggel hívták életre. A fenti időre esik a fonyódi vár egykori védőinek tiszteletére tartott megemlékezés, amelyen korhű jelmezbe öltözött lovasok, íjászok tartanak bemutatót a feltárt és helyreállított Fácános Palánkvárnál. A városban régi hagyománya van a Szent István-napi rendezvényeknek, amelyek minden évben augusztus 20-án kerülnek lebonyolításra. Az igen sok érdeklődőt vonzó eseményen helyet kap a népviseletbe öltözött táncosok, lovasok felvonulása, és egy rövid, ökumenikus istentisztelettel egybekötve az új kenyér megáldása. A Balaton egyik legnagyobb téli gasztronómiai programja a 2010 óta megszervezett Fonyódi Kolbászfesztivál, mely az ország egészéről vonzza az érdeklődőket.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A hajóállomás és a strand között a 2004. évben elkészült a Balaton déli partjának legimpozánsabb üzletsora
- Kiss István szobrászművész kettős aktja a vízparton áll; a település jelképévé vált.
- A Balaton első átrepülőjének, Lányi Antalnak az emlékműve is itt található.
- A Fácános parkban láthatók a Fácános vár egykori Cölöpépítményének sáncai és az újonnan feltárt várárok.
- Présház étterem – az egyike a helyi népi építészet épségben maradt emlékeinek (200 éves, műemlék jellegű épület).
- A protestáns templom előtti kopjafák a második világháború polgári, a Kossuth-erdőben lévő emlékmű pedig az első és második világháború hősi halottainak emlékét idézi fel.
- A több mint 100 éves római katolikus templom.
- A Szent István utcában lévő kápolna harangtornya a magyar koronára emlékeztet.
- Bélatelep műemlékileg védett villasora az 1890-es években épült fel.
- Várhegyi kilátó (korábban Berzsenyi-kilátó)
- Kalmár Péter emlékmű
- Boros-kastély
- Sipos-hegyi kilátó
- Lányi Antal emlékoszlopa
- Fodor András emléktáblája
- Testvérvárosi park
- Panoráma sétány
- Valkó-kilátó
- Kripta-villa
- Kossuth-erdő
- Szaplonczay Manó emlékoszlopa
- Pál Mihály "Balatoni szél" című szobra
- Turul-szobor (2010)[3][4]
Média [szerkesztés]
A Fonyódi Hírmondó havonta megjelenő önkormányzati újság. Mérete A/4, ingyenesen jut el a város lakóihoz. Fonyód honlapjáról is elérhető.[5] A városnak saját TV-csatornája is üzemel, Fonyód TV néven. Adásaik online visszanézhetőek weblapjukon.[6]
Sport [szerkesztés]
- A fonyódi Petőfi Sportegyesület telepe szép környezetben, a fonyódi hegy lábánál épült. Presszóval, sportszállóval, labdarúgó és atlétikai pályával, minden teremsport űzésére alkalmas térrel, szaunával, kondicionáló teremmel, a Balaton-parton vízisport-teleppel várja a sportolni vágyókat.
- A Fonyódi Tavaszi Fesztivál keretében bonyolítják le a már nemzetközivé lett, Dél-Balaton Sakk Kupa. A kedvelt üdülővárosban 3500 jó színvonalú üdülőépület van.
Testvérvárosok [szerkesztés]
Képgaléria [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Fonyód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.
- ↑ Két és félméteres Turul-szobrot állítottak Fonyódon - Magyar Nemzet Online
- ↑ Fonyódi Hírmondó
- ↑ Fonyód TV
További információk [szerkesztés]
- Fonyód honlapja
- Fonyódi linkgyűjtemény
- Fonyód bemutatása - Balcsi.net]
- Fonyód.me
- Térkép Kalauz
- Légifotók Fonyódról
- Fonyód az IWIW-en!
- A palánkvár makettje
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||

