Nagycsepely
| Nagycsepely | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség 2012-ig | Balatonföldvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Máj Károly József (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8628 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 363 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 18,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,74953°, k. h. 17,83471° | |||
| é. sz. 46,74953°, k. h. 17,83471° | |||
Nagycsepely község Somogy megyében, a Balatonföldvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Somogy megye északi részén az ún. Külső-Somogyi dombságban található. Balatonszárszótól 10 km-re Balatonföldvártól 15 km-re fekszik. Ún. zsáktelepülés.
Név eredete [szerkesztés]
„…eredetét ugyancsak vitatják. Az egyik feltevés szerint az 1150-ben lejegyzett Sepel személynévből (mely török vagy szláv eredetű), egy másik szerint a magyar népies cseplye ~ csepely »sarjadék erdő, bokros cserjén hely« jelentésű szóból származik.” – írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (34. p.) Ő személynévi eredetűnek tartja. A nagy előtag megkülönböztető szerepű, és a 20. század elején kapta a község, az országos közigazgatási rendezéskor.
Története [szerkesztés]
Az első írásos emlék II. Béla korából származik (1138), amelyben a falu telkeiből harmincat a dömösi prépostságnak adományozott. Chepel faluban adományozott földet, réteket, erdőt 1229-ben II. András, a fehérvári egyháznak. A 15. században még 128 telket tartottak számon, de a török időkben megtizedelték a lakosságot. 1549-ben már csak egy telke volt a falunak, és mindössze 18 lakost írtak össze. A kálvinista magyarokat a török kiűzése után telepítették be.
1855-ben a kolerában elhunyt a lakosság 20%-a. A falu mai képe az 1900-as évekre alakult ki. Ebben az időben lakóinak száma 1050 fő volt. A második világháború végén a lakosságot rövid időre kitelepítették, de a faluban nem voltak harci események. A termelőszövetkezetek szervezéséből a falu nagyobb része kimaradt, habár két termelőszövetkezet is létezett 1951–1959 között. Ezek érdekessége, hogy az egyikben az ún. „kulákok”, a másikban a „szegények” voltak. 1970-től Kötcse székhellyel közös tanácsot hoztak létre, amelynek Nagycsepely és Teleki is tagja volt. Ezt a három községét 1977-ben Balatonszárszóhoz csatolták, és ott működött a közös tanács. 1990-ben a 534 fő lakta a falut. A rendszerváltáskor önálló önkormányzatot hoztak létre. Közelében 2006-ban adták át az M7-es autópályát.
Forrás [szerkesztés]
- Bunovácz Dezső (szerk.): Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye (Ceba Kiadó, 2004)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nagycsepely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||

