Nagycsepely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagycsepely
Nagycsepely címere
Nagycsepely címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Balatonföldvári
Jogállás község
Polgármester Máj Károly József (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8628
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 396 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 18,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagycsepely  (Magyarország)
Nagycsepely
Nagycsepely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 58″, k. h. 17° 50′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 58″, k. h. 17° 50′ 05″
Nagycsepely  (Somogy megye)
Nagycsepely
Nagycsepely
Pozíció Somogy megye térképén

Nagycsepely község Somogy megyében, a Balatonföldvári kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somogy megye északi részén az ún. Külső-Somogyi dombságban található. Balatonszárszótól 10 km-re Balatonföldvártól 15 km-re fekszik. Ún. zsáktelepülés.

Név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„…eredetét ugyancsak vitatják. Az egyik feltevés szerint az 1150-ben lejegyzett Sepel személynévből (mely török vagy szláv eredetű), egy másik szerint a magyar népies cseplye ~ csepely »sarjadék erdő, bokros cserjén hely« jelentésű szóból származik.” – írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (34. p.) Ő személynévi eredetűnek tartja. A nagy előtag megkülönböztető szerepű, és a 20. század elején kapta a község, az országos közigazgatási rendezéskor.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első írásos emlék II. Béla korából származik (1138), amelyben a falu telkeiből harmincat a dömösi prépostságnak adományozott. Chepel faluban adományozott földet, réteket, erdőt 1229-ben II. András, a fehérvári egyháznak. A 15. században még 128 telket tartottak számon, de a török időkben megtizedelték a lakosságot. 1549-ben már csak egy telke volt a falunak, és mindössze 18 lakost írtak össze. A kálvinista magyarokat a török kiűzése után telepítették be.

1855-ben a kolerában elhunyt a lakosság 20%-a. A falu mai képe az 1900-as évekre alakult ki. Ebben az időben lakóinak száma 1050 fő volt. A második világháború végén a lakosságot rövid időre kitelepítették, de a faluban nem voltak harci események. A termelőszövetkezetek szervezéséből a falu nagyobb része kimaradt, habár két termelőszövetkezet is létezett 19511959 között. Ezek érdekessége, hogy az egyikben az ún. kulákok, a másikban a „szegények” voltak. 1970-től Kötcse székhellyel közös tanácsot hoztak létre, amelynek Nagycsepely és Teleki is tagja volt. Ezt a három községét 1977-ben Balatonszárszóhoz csatolták, és ott működött a közös tanács. 1990-ben a 534 fő lakta a falut. A rendszerváltáskor önálló önkormányzatot hoztak létre. Közelében 2006-ban adták át az M7-es autópályát.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bunovácz Dezső (szerk.): Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye (Ceba Kiadó, 2004)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagycsepely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]