Szőkedencs
| Szőkedencs | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség | Marcali | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Komári József (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8736 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 286 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 15,30 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szőkedencs
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szőkedencs
Pozíció Somogy megye térképén
|
|||
| Szőkedencs weboldala | |||
Szőkedencs község Somogy megyében, a Marcali kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Marcalitól nyugatra, Főnyed és Csákány közt, a 7-es főút mellett fekvő település.
[szerkesztés] Története
Szőkedencs, Dencs nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először Dencs néven.
1444-ben Budauaridencs (Budaváridencs) néven fordult elő az oklevelekben és ekkor az óbudai káptalan birtoka volt.
Az 1550 évi adólajstromban Varga-Dencs alakban volt említve, ekkor Thorkos Péter, Véssey László és Sallér György, - Fazekas-Dencsnek pedig Nádasdy Tamás volt a földesura.
Az 1573-1574 évi török kincstári adólajstromba Várag-Dencs néven 5 házzal volt felvéve.
1582-1583-ban Véssey Józsa és Horváth Sándor birtoka volt.
1703 körül már csak puszta és a Festetics családé, 1726-ban pedig Véssey István birtoka.
1733-ban ismét jobbágyfalu és ekkortól a Vésseyeké és az övék volt az 1900-as évek elején is; ekkor Véssey Ferencnek volt itt nagyobb birtoka és csinos kastélya, amely 1856-ban épült.
1893-ban a község háromnegyedrésze egy nagy tűzvészben elpusztult.
A település egykor nem a mai helyén, hanem a jelenlegi temető helyén állt, ahol egy közel hétszázéves hársfa látható, melynek hatalmas törzse a ritkaságok közé tartozik.
A mostani község csak 1726 után települt a mai helyére.
A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.
1910-ben 856 magyar lakosa volt. Ebből 571 római katolikus, 24 református, 257 evangélikus volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Evangélikus temploma - 1861-ben épült.
- Temetőjében áll egy közel 700 éves hársfa, amelyet törzsének 1100 centiméteres körmérete alapján a legnagyobbnak tartanak Magyarországon. [1]
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
 |
Ez a Somogy megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
