Gamás
| Gamás | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség 2012-ig | Fonyódi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth Péter[1] | ||
| Irányítószám | 8685 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 744 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 17,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,62123°, k. h. 17,76232° | |||
| é. sz. 46,62123°, k. h. 17,76232° | |||
Gamás község Somogy megyében, a Fonyódi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Természeti környezet [szerkesztés]
Az északról a Vörös-heggyel, nyugatról a Malom-patakkal, keletről a Tetves-patakkal határolt területet nevezhetjük Gamás vidékének. Jellegzetesen somogyi táj, É-D-i dombvonulatokkal amiket rövidebb oldalágak és helyenként tekintélyes vízmosások osztanak fel. Változatos formavilága -mely a lankás oldalaktól a meredek letörésekig terjed- minden nézőpontból más képet tár elénk.
Az alapkőzet főként lösz, ami alatt felső pliocén kori folyami homokhordalék fekszik. Kedvező klíma és az erdővegetáció hatására a Ramann-féle és az agyagbemosódásos barna erdőtalajok váltak meghatározóvá. A vízrendezés előtt a völgyekben jelentkező időszakos vízhatásra réti talajok és a lejtőhordalék kombinációi alakultak ki.
Vízgazdálkodás szempontjából hátrányos, hogy itt húzódik egy ÉNY-DK irányú vízválasztó. Az északi oldalról a Balatonba folyik a Tetves-patak, déli oldalról a Kaposba vezet a Malom-, Orci-, Szelestye-, és a Deseda-patak. Elhelyezkedésükből adodóan vízhozamuk csekély és erősen ingadozó, ezért valójában csak ároknak nevezik őket.
Növényzete [szerkesztés]
A domborzat mellett a legfontosabb tájbélyeg az erdő. A dombtetők jellegzetes erdőtársulása a cseres-kocsánytalan tölgyes, majd lefelé haladva gyertyános-kocsánytalan tölgyes és gyertyános-kocsányos tölgyes követi egymást. A patakok mellett égeresek és füzesek uralkodnak. Az északi lejtőkön és a párásabb zugokban a bükkösök kisebb foltjai is fellelhetők. Az erdőtársulásokat nagyon változatossá teszi, hogy a második lombkoronaszintben elegyfaként déli flóraelemek:
- szelídgesztenye (Castanea sativa),
- ezüst hárs (Tilia tomentosa),
- virágos kőris (Fraxinus ornus)
jelennek meg.
A gyepszintben a nagyvirágú lednek (Lathyrus latifolius) és különösen a borostyán (Hedera helix) burjánzik csoportosan. Fasorok védelmében gyakori az ördögcérna (másik nevén: semfűsemfa, Lycium barbarum).
A gazdag növényvilág változatos, és gazdálkodás szempontjából jó minőségű vadállományt tart el. A számos, díjazott disznóagyar és a világranglistára felkerült szarvastrófea közül kiemelkedik az 1968-ban, a Tuskósi-erdőben lőtt világrekord szarvasbika.
Története [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Gamás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||

