Gyékényes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyékényes
Gyékényes2.jpg
Gyékényes légifotója
Gyékényes címere
Gyékényes címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Csurgói
Kistérség Csurgói
Jogállás község
Polgármester Kisiván István[1]
Irányítószám 8851
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 988 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 29,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyékényes  (Magyarország)
Gyékényes
Gyékényes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 14′ 09″, k. h. 17° 00′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 09″, k. h. 17° 00′ 34″
Gyékényes  (Somogy megye)
Gyékényes
Gyékényes
Pozíció Somogy megye térképén
Gyékényes weboldala

Gyékényes község Somogy megyében, a Csurgói járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határállomás és fontos vasúti átkelőhely Horvátország felé. Itt megy a Budapestet Rijekával (Fiume) összekötő vasútvonal (A Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, ami itt találkozik a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonallal).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyékényes és környéke már az ókorban is lakott hely volt, amit az 1971-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.

Első ismert birtokosai a Geregye nemzetségbeli Écs és fia Pál országbíró voltak, kinek öröklött birtokai voltak Vas megyében a Sár-folyó mellett a mai Zalaegerszeg környékére eső Egervár, Fancsika, Középfalu, köztük Gyékényes is, melyeket Pál országbíró 1255-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak Berettyó menti Bihar megyei Micske, Poklostelek (Vámos-), Láz, Sáncz és Dénes birtokaiért az ő Zalaegerszeg közelében fekvő Fancsika (Nagyfaludi puszta), Középfalu, Gyékényes, Pincze és Pózva (Pazuba) falvakba eső részeiért.

1380-ban, Gykynes alakban említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: 1446-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt.

1489-ben Szerdahelyi István birtoka lett, majd a Báthoriak kapták meg az itteni földeket.

1598-1599 között Nádasdy Ferenc birtoka volt. , majd 1600-ban Kanizsa eleste után, török kézre került a település.

Visszafoglalása után 1677-ben Széchényi György kalocsai érseké lett.

Az 1945-öt megelőző 110 évben a Zichyek birtokolták.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyékényes légifotója

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]