Szentgáloskér
| Szentgáloskér | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Kistérség 2012-ig | Kaposvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Egerszegi Ferenc[1] |
| Irányítószám | 7465 |
| Körzethívószám | 82 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 530 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 19,45 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 27,25 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szentgáloskér
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Szentgáloskér
Pozíció Somogy megye térképén
|
|
| é. sz. 46° 30′ 6,73″, k. h. 17° 52′ 52,75″ | |
Szentgáloskér község Somogy megyében, a Kaposvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kaposvártól északkeletre, Ráksi és Mernye közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Szentgáloskér nevét 1321-ben Keer néven említette először oklevél, mint a Bogár és a Máréi Gunyafi család birtokát.
1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely volt.
1400-ban Gwnyaker, Gwnyafyaker néven volt említve.
1421-ben az Atádi Kéri család, 1462-ben a Kéri és a Kéri Kandal családok birtoka volt, de ekkor már Pusztakér volt a neve.
1469-ben a nyúlszigeti apácák azt a részét, amely Szenyesi Tamásnál volt zálogban, zálogul magukhoz váltották.
1481-ben Kéri Mátyás, testvéreivel szemben, igényt tartott a birtok egy részéhez.
1486-ban Atádi Kéri Gergely itteni birtokrészei a nyúlszigeti apáczáknál voltak zálogban, 1487-ben pedig a Berei családnak is voltak itt birtokrészei.
Az 1536 évi adólajstromban Kery aliter pusztakér alakban fordult elő, de szerepelt az 1582-1583 évi adólajstromban is, és ekkor még egy portát írtak benne össze, mely a lövöldi karthauziaké volt. A falu a 16. század végén elpusztult.
1767-ben a Vranovics családé, 1776-ban Vajda Zsigmond és Svastics Antal birtoka, a 19. század elején pedig a Bogyay, a Bocsári Svastics, a Kacskovics, a Nedeczei Nedeczky, a Matkovics család, valamint a herczeg Esterházy-féle hitbizomány volt a birtokosa.
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 1260 lakosából 1253 magyar, 7 német volt. Ebből 1146 római katolikus, 70 református, 26 evangélikus volt.
A településhez tartozott Lapa-puszta is, amely a középkorban falu volt.
Lapa-puszta [szerkesztés]
Lapa-puszta a Rátót nemzetség úgynevezett nádori ágának ősi birtoka volt, melyet az 1283 évi osztozkodás alkalmával I. Lóránt nádor fiai, Mátyás és Rátót, nyertek.
1337-ben a Rátót nemzetségbeli Olivér mester faluja volt.
1358-ban a zseliczszentjakabi bencés apátság birtoka volt.
1412-1437-ben Dióslápa vagy Lápa alakban fordult elő és ekkor a rátóti prépostságé volt.
1726 óta puszta, és a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott.
Rácőrs-puszta [szerkesztés]
Szentgáloskérhez tartozott Rácőrs-puszta is, amely 1229-ben Örs alakban fordult elő a székesfehérvári káptalan birtokai között.
Diós-puszta [szerkesztés]
Diós-puszta is ide tartozott, mely 1856-ban Bogyay Sándor birtoka volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szentgáloskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
