Kaposfő
| Kaposfő | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség 2012-ig | Kadarkúti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sztányi Tibor József[1] | ||
| Irányítószám | 7523 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1684 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 61,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kaposfő
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kaposfő
Pozíció Somogy megye térképén
|
|||
| é. sz. 46° 21′ 38,20″, k. h. 17° 39′ 43,99″ | |||
| Kaposfő weboldala | |||
Kaposfő község Somogy megyében, a Kadarkúti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Somogy megye középső részében, Kaposvártól 10 km-re nyugatra, a 61-es főút és a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett fekszik.
A község földrajzi fekvése gazdasági szempontból kedvező. Földje termékeny. Talaja a Kapos folyótól északra barna erdei talaj, délre pedig szürke erdei talaj, futóhomokkal keverve. Területe általában síkság, csak az északi részen emelkednek alacsonyabb dombok. A déli része mélyen fekvő mocsaras lapály, amelyben a Kapos vonul végig. Kaposfőt szinte csak a Cingető-patak választja el Kaposmérőtől.
Története [szerkesztés]
Neve 1942-ig Szomajom volt.
Kaposfő, régi nevén Szomajom Árpád-kori település, mely eredetileg somogyi királyi várbirtok volt.
Nevét 1275-ben már említették az oklevelekben; ekkor a somogyi vár jobbágyai lakták.
1364-ben Zomaym, 1397-ben Zomyan, 1446-ban Zomayon néven említették az oklevelek és ekkor néhai Mérey László itteni birtokait a Szákosfalvi, a Mérei Kalacsa és a Fecske családok örökölték.
1448-ban az Osztopáni Perneszi családot iktatták néhai Ozorai Pipó itteni birtokába, de ugyanekkor a Szákosfalvi család is jogot formált rá.
1453-ban Perneszi Pál alnádor nyert rá új adományt V. László királytól.
1490-ben Osztopáni Perneszi Imre, Poki Péter és Antal királyi udvarnokok Mérei Virágos János itteni birtokait nyerték adományul Mátyás királytól.
1536-ban Mérey Mihály, Dencs Imre, 1550-ben Mérey Mihály, 1598-1599-ben Mérey György birtoka volt.
Az 1571 évi török kincstári adólajstrom szerint 24 házból állt.
1626-1627-ben még a Mérey családé volt, 1660-ban azonban már Pethő László bírtoka volt.
1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Julianna, Babócsay Ferencné birtokában volt.
1715-ben 12 háztartását írták össze, ekkor a gróf Esterházy családé lett. Két temploma közül a római katolikus 1855-ben, míg a református templom építési ideje ismeretlen.
1855-ben nagy kolerajárvány volt a településen, csupán a reformátusok közül 51-en estek áldozatául.
Ide tartozott Alsókaposfő-, Felsőkaposfő- és Póstelek-puszta is.
Kaposfő [szerkesztés]
A két Kaposfő-puszta helyén épült a középkorban a kaposfői monostor, melyet Mayos és Sándor nevű nemesek 1252 körül alapítottak. A monostor főnöke kivételesen a prépost címét viselte.
1452-1453-ban a kaposfői prépost több telket Perneszi Pálnak adott el, aki 1454-ben Viszlói László özvegyétől is vett itt részeket.
1726-ban puszta, és a herceg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott.
Póstelek [szerkesztés]
Póstelek a középkorban falu volt, nevét 1483-ban Poosthelek, 1485-ben Postheleke alakban írták, ekkor a Szentiványi család is birtokos volt itt.
1767-ben még jobbágyfalu volt és Szily Ádám, Wlassics János és Bakó özvegye voltak a földesurai.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma - 1855-ben épült.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- ↑ Kaposfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
