Balatonvilágos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonvilágos
A magaspart a Táncsics Mihály utca végén
A magaspart a Táncsics Mihály utca végén
Balatonvilágos címere
Balatonvilágos címere
Balatonvilágos zászlaja
Balatonvilágos zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállás község
Polgármester Takács Károly (független)[1]
Irányítószám 8171
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség1347 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 28″, k. h. 18° 09′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 28″, k. h. 18° 09′ 55″
Balatonvilágos (Somogy vármegye)
Balatonvilágos
Balatonvilágos
Pozíció Somogy vármegye térképén
Balatonvilágos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonvilágos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Balatonvilágos (németül: Wilagosch am Plattensee) község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban. Hozzá tartozik Balatonaliga is. Idegenforgalmi szempontból a Balaton turisztikai régióhoz és a Balaton turisztikai és idegenforgalmi marketing régióhoz tartozik. Közös önkormányzati hivatalt tart fent a község önkormányzata, a hivatal székhelye ugyanis Siófokon található. A község területe megközelítőleg 2921 hektár, lakónépessége hozzávetőleg 1158 fő, a területén található lakások száma pedig körülbelül 612 darab. Közigazgatási területét átszeli az M7-es autópálya, a parton az üdülőtelep nyaralói, a dombon a község házai sorakoznak.

A fiatal település két üdülőtelep, Aliga és Világos egyesüléséből jött létre. A sekély víz, a homokos meder, a csendes környezet kiváló kikapcsolódást nyújt a kisgyermekes üdülni vágyók részére. A község története valójában 1961-tõl számítható, hiszen addig Balatonfőkajárhoz tartozott, ekkor vált önálló községgé. Aliga és Világos az 1950-es években is csak pár nyaralóból álló fürdőtelep volt. Elnevezése szintén jellegzetes. Aliga neve valószínűleg egy létező csárdáról kapta nevét, Világos pedig az itteni föld világos színéről. Balatonvilágos Világos-major néven először az 1857. évi kataszteri felmérésben szerepelt.

Fekvése[szerkesztés]

A Balaton déli partjának legkeletibb települése, területén halad át az M7-es autópálya. Budapest felől érkezve, 90 km megtétele után az első település a tó partján. Központján a 7118-as számú mellékút halad keresztül, amely a 7-es főúttal és a 71-es főúttal is összekapcsolja a települést.

A part a volt MSZMP-üdülő romos központi épülete felöl, a fa mögött a Kádár-sziget bújik meg

Három megye találkozásánál fekszik, Siófok (Somogy vármegye) nyugatról, Enying (Fejér vármegye) délkeletről, Balatonfőkajár (Veszprém vármegye) pedig északról határolja.

A tó medre itt is, mint a déli part túlnyomó részén homokos, a part közelében sokáig sekély, lassan mélyül, így azok is, akik nem tudnak úszni, akár több száz méterre is biztonságban bemerészkedhetnek. A településen több mint 400 család él. A nyári szezon idején a lakók száma jellemzően megnövekedik. Balatonvilágoson a legszebb kilátás a Panoráma-kilátóról nyílik: itt merített ihletet balatoni képeihez például Mészöly Géza és Csók István festő is. (Utóbbiról nevezték el a magasparton húzódó sétányt.)

A település földrajzilag két részre osztható. A magasparton elterülő falura (ez a nagyobbik rész) és a keskeny partmenti nyaralósorra, amelyek között mintegy 37 méter szintkülönbség van.[3] (A tó keleti partját övező magaspart ezen a szakaszon a legmagasabb.) Átjárás e két rész között a Club Aligán (volt pártüdülő) át, egy meredek aszfaltozott úton, vagy gyalogosan a polgármesteri hivatal felől a löszfalon lefutó lépcsőn át lehetséges. Nagyobb kerülővel, Siófok felé az alsó nyaralósorról is van csatlakozás szűk aszfaltozott úton.

Története[szerkesztés]

Balatonvilágos Világos major néven először az 1857. évi kataszteri felmérésben szerepelt. Nevét az itteni föld világos színéről kapta (a hozzá tartozó Aliga pedig valószínűleg egy egykori csárdáról).

A déli vasút 1863-as megépítését követően, a 20. század első éveiben elkezdték a Balaton partjának kimérését, a terület feltöltését és (először a vízparton) egy nyaralótelep kiépítését. A századfordulóra már két vasútállomás is épült a mai község területén: Balatonaliga és Balatonvilágos, később pedig egy feltételes megállóhellyel, Gamászával bővült a sor. A Világoshoz tartozó Alsótelepen 12 épület, egy szálloda és egy beszálló vendéglő állt, miközben Aligán akkor építették a Rákóczi és a Terézia szállodát. A következő tíz évben felépült a Klára-telep (a mai Rákóczi utca környéke), ahol többnyire nagyobb épületeket emeltek: ezek főként a módosabb polgárok, köztisztviselők tulajdonában álltak. Ugyancsak megkezdődött az Alsó-telep (a mai Zrínyi utca) beépítése, itt azonban jórészt tanárok, vasutasok, mérnökök kisebb épületei jelentek meg.

1912-ben megalakult a Balatoni Yacht Club (BYC): ez volt az első polgári egyesület, amelynek jelentős érdemei voltak a balatoni vitorlássport fejlesztésében. Nem véletlen, hogy Balatonvilágoson rendezték meg az ország első női vitorlásversenyét, sőt, a klub kérésére a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium 1913-ban még egy kikötő megépítésére is ígéretet tett. Igaz, ez a kikötő csak a második világháború utánra lett kész, ráadásul nem is az üdülők használatára.

Az volt MSZMP-üdülő egyik nyaralója

Aliga és Világos önállósodási kérelmét az 1929. évi 16. törvény alapján Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter 1936-ban hagyota jóvá, miután a Balatoni Szövetség az 1929. decemberi Balatonfüreden tartott ülésén tárgyalt róla. Korábban a település közigazgatásilag Balatonfőkajárhoz tartozott. A harmincas években a gyors fejlődés nem kis mértékben az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok közötti jó kapcsolatnak és együttműködésnek volt köszönhető. Később ez a fejlődés megtorpant, és egészen a hatvanas évek végéig nem is jelentkezett újra.

A mai Balatonvilágost 1961. március 1-én hozták létre három településrész, Balatonaliga, Balatonvilágos és Dióstelep egyesítésével. A hatvanas évek végétől az akkori gazdaságpolitikának megfelelően számos nyaralótelket alakítottak ki, és a helyi Petőfi termelőszövetkezet is lakótelkeket alakított ki a tagjai számára. A hetvenes években a telekkialakítások következtében a község jelentős fejlődésnek indult: főleg nyaralóingatlanokat értékesítettek az OTP közreműködésével. A rendszerváltást követően megnyílt az egykori MSZMP üdülője, amely még 1948 és 1952 között épült fel.[4][5][6] A parton a legutolsó szálloda pedig 1980-ban készült el.[7][8][9] (A magasparton, a vasútállomás közelében, eredetileg a pártüdülő dolgozói számára épült a Gagarin lakótelep.[10]) Így jött létre az azóta üzemelő Club Aliga és a régóta vágyott szabadstrand. (2003-ban itt forgatták Török Ferenc Szezon című filmjét, majd 2004-ben Zsédenyi Adrienn Motel című videóklipjét.[11]) Kádár János és Fidel Castro hajdani nyaralója kivételével a volt Aliga II. pártüdülő romos épületeit 2020 elején kezdték el lebontani.[12][13][14]

2013. január 1-jéig Veszprém megyéhez tartozott, ekkor helyi népszavazás eredményeként Somogy megyéhez csatolták át.

Címer[szerkesztés]

A pajzs alakja a község rövid múltja miatt a modern formát viseli. Mivel a község önálló múltja csak 35 évre tehető, s az azt megelőző időkben Balatonfőkajárhoz tartozott, jelképet kialakítható nevezetessége, jellegzetessége, hagyománya nem volt.

Régészetileg annyi bizonyítható, hogy a mai Club Aliga kikötőjénél és a balaton-aligai állomás területén római kori leletekre bukkantak, használati tárgyak bizonyítják, hogy itt élet volt (esetleg falu). Így maradt fent egy szőlőlenyomatú tál maradványa, mely a veszprémi múzeumban megtalálható. Ezért a címer bal részében a szőlő a helyi szőlőtermelésre utal.

A nap szerteágazó sugaraival a kimutathatóan magas számú napsütötte órákat (címer jobb oldalán), a vitorlás a vízpartot (bal alsó rész), a kék szín pedig a Balatont, annak vizét jelképezi. A címert a magas partot szimbolizáló zöld sáv osztja felső és alsó részre.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Polgármester
1990–1994 Kovács Béla független[15]
1994–1998 független[16]
1998–2002 Fekete Barnabás független[17]
2002–2006 független[18]
2006–2010 független[19]
2010–2014 független[20]
2014–2019 független[21]
2019-től Takács Károly független[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1195
1178
1153
1307
1316
1347
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (18,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás[szerkesztés]

A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 7,8%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 23,1% (39,3% nem nyilatkozott).

Sport[szerkesztés]

A településen működik a Mozdulj Világos sportegyesület.

A településen a helyi karateklub, a Rudniczai dojo több versenyre is versenyzőket készít fel.

Turizmus[szerkesztés]

A Club Aliga szállodacentrum a Balaton part egyik turisztikai szolgáltató centruma.

Nevezetességei[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

2003 nyarán itt forgatták a Török Ferenc Szezon című filmjének balatoni jeleneteit. A filmet 2004-ben mutattak be.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Balatonvilágos települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Zsuppán András - Elmebaj Aligán: omlékony magaspart tetejére építene lakóparkot a NER-elit (Válasz Online, 2023.02.22.)
  4. Szűcs Gyula - Rákosinál csak Kádár imádta jobban a Balatont (Index.hu, 2015. október 5.)
  5. Itt balhéztak a Biszku lányok - Index.hu Youtube csatorna 2012 (2019. október 22.)
  6. Szőcs Gyula - Balatonnál sül a lángos, itt nyaralt a Kádár János (nerdblog.blog.hu, 2015. október 12.)
  7. Hurták Gabriella - CLUB ALIGA, egy sajátos építészeti arculat kialakulása (BME Építészmérnöki Kar - Építőművészeti Doktori Iskola, 2016-2017)
  8. Hurták Gabriella - Egy elveszett világ / A Club Aliga építészeti emlékei (Építészfórum, 2018)
  9. Walton Eszter - A balatonaligai pártüdülő sorsa (tanulmánykötet fényképekkel, 2017)
  10. Mester Nándor - Ilyen az élet Magyarország legkisebb lakótelepén: Te beköltöznél? + fotók (hellovidek.hu, 2020.02.24.)
  11. SZEZON - Forog Török Ferenc új filmje - kultura.hu, 2004.05.17
  12. Fónai Imre - Kádár villája marad, Aczélét már elbontották / Tiborczék már „darálják” az egykori pártüdülőt (Magyar Narancs, 2020. február 26.)
  13. Kovács Dániel - Kádár nyaralója marad, de a balatonaligai pártüdülő nagy részét elbontják (Építészfórum, 2020. március 27.)
  14. Zsuppán András - Elsöpri Aliga elvarázsolt világát a NER-közeli óriásfejlesztés (Válasz Online, 2021. június 25.)
  15. Balatonvilágos települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  16. Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  17. Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  18. Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  19. Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  20. Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  21. Balatonvilágos települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  22. A szerelmet hozó Panoráma-kilátó. csodalatosbalaton.hu. (Hozzáférés: 2022. május 9.)

További információk[szerkesztés]