Tengőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tengőd
Református templom
Református templom
Tengőd címere
Tengőd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásTabi
Jogállás község
Polgármester Lakos János (független)[1]
Irányítószám 8668
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség396 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 06″, k. h. 18° 05′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 06″, k. h. 18° 05′ 54″
Tengőd (Somogy vármegye)
Tengőd
Tengőd
Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tengőd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tengőd község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Iregszemcse-Tab közti 6509-es út mentén helyezkedik el, az előbbi településhez közelebb, Somogy vármegye keleti határszélén. Közigazgatási területét egy aránylag rövid szakaszon érinti a Som-Daránypuszta és Kapoly között húzódó 6511-es út is.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve besenyő eredetű, a Tenguld szó gazdagságot jelent.

Története[szerkesztés]

Árpád-kori népességének középrétege katonáskodó, lóháton, jellegzetes nomád harcmodorban harcoló csoportokból állt, halottaikat is így temették el, melyről a Tengődön és Hékutpusztán feltárt sírok tanúskodnak.

A település 1000 körül királyi birtok volt, egyik részét István király adományozta a szakcsi főesperességnek, a másikat a pécsi püspökségnek, majd 1138-ban II. Béla a dömösi prépostságnak adományozta a falut. 1263-ban egy újabb ajándékozáskor Tengőd környékének egy részét Mojs nádor részbirtokait szolgáival együtt az ábrahámi cisztercita apátságnak adta. A későbbiekben is számos birtokosa volt; a 15. században a Korothnay családé lett, akik nemesi kúriát is építettek Tengődön.

1543-ban egy pusztító járványban néptelenedett el a falu, de később újratelepült, mivel a török dézsmajegyzékbe már 20 nagytengődi és 13 kistengődi házat jegyeztek fel. A török hódoltság idején Ferdinánd király Bornemissza Mihálynak adta Tengődöt, de birtokosai később is gyakran cserélődtek. A település a hódoltság alatt református lett, de a jezsuiták erőteljes visszatérítési kísérletei miatt a református hitben maradók inkább áttelepültek a mai Kányára.

Az 1696-os kamarai összeíráskor Tengőd a pápai pálosoké volt, tőlük később a herceg Esterházyak vásárolták meg. A kuruc harcok idején elnéptelenedett falut az Esterházyak telepítették újra, ekkor tértek vissza a reformátusok is Kányáról, és újították fel az 1717-ben épített templomukat.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1991: Szabolcs Árpád (független)[3]
  • 1991–1994:
  • 1994–1998: Ruzicska Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Id. Csicsmann Imre (független)[5]
  • 2002–2006: Ifj. Lakos János (független)[6]
  • 2006–2010: Lakos János (független)[7]
  • 2010–2014: Lakos János (független)[8]
  • 2014–2019: Lakos János (független)[9]
  • 2019-től: Lakos János (független)[1]

A településen 1991. június 23-án időközi képviselő-testületi választás zajlott.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
447
439
428
383
396
396
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,2%, református 16,7%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 9,1% (11,9% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Temesi Ferenc író Híd című regényének is egy Tengőd nevű település az egyik fő helyszíne, ez azonban nem azonos a somogyi községgel; a mű számos részlete alapján valószínű, hogy ténylegesen a Csongrád-Csanád vármegyei Kisteleknek feleltethető meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  10. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  11. Tengőd Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]