Nagyberény
| Nagyberény | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség 2012-ig | Siófoki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth András Károly[1] | ||
| Irányítószám | 8656 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1366 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 59,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,79886°, k. h. 18,16471° | |||
| é. sz. 46,79886°, k. h. 18,16471° | |||
Nagyberény község Somogy megyében, a Siófoki kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Siófoktól kb. 17 km-re délkeletre található. Megközelíthető a 65-ös főútról Somután balra letérve, vagy vonattal a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon. Siófokról rendszeres autóbuszjárat is közlekedik Nagyberénybe. Vasútja ritkán, lassan közlekedik, fennmaradása is kétséges. Sommal közös állomása elhanyagolt, fa talpfái felújításra szorulnának.
Nagyberény története [szerkesztés]
A település neve először a Szent László által a veszprémi püspöknek kiállított megerősítő levelében fordul elő. Szent István Koppány leverése után besenyőkkel rokon, harcos berény törzseket telepített birtokhatárainak védelmére, s eszerint már 998-ban létezett a település.
Az újabb kori építkezések során még régebbi leletek is előkerültek, a használati eszközök és a csontvázak avar és késő római kori jelenlétre utalnak. A község délkeleti részén két földvár maradványaira bukkantak, az úgynevezett Zsidó dombon és Kerek hegyen, ez utóbbi a kiterjedt segesdi királyné birtokához tartozott. Nagyberénynek már 1232-ben Szent György tiszteletére emelt egyháza volt, ahová 1400-ban IX. Bonifác pápa három esztendõre száznapos búcsút engedélyezett. A tatárjárás után fejlett szőlőművelési tapasztalattal rendelkező telepesek érkeztek.
A török megszállás idején Nagyberény a simontornyai szandzsákhoz tartozott, a községben török őrség állomásozott. Az 1571-72-es török kincstári adólajstromban még 32 adózó házzal szerepelt, később azonban csökkent a lakossága. A Dzsindzsa elnevezésű terület (A jelenlegi focipálya környéke), amely fennmaradt a köztudatban is, a török huzamosabb ittlétére utal, akárcsak a Kisberényhez közel eső mai Karahoma-dülõ is.
1715-ben mindössze 11 háztartást írtak össze. A hódoltság idején alapított nagyberényi református egyház a somogyi seniorátushoz tartozott, de a vallás üldözése során a templomot lebontatták. A református egyház 1801-ben alakult ujjá, a török idõkben tönkrement katolikus templomot pedig 1769-ben építették fel. A XVIII. Század végére 1084 lett lakóinak száma, s ezzel ismét a nagyobb településekhez tartozott. A község legelõi és erdõi különösen alkalmasak voltak az állattartásra, a veszprémi püspökség és a káptalan birtokain az 1800-as évek elején hatalmas birkanyájakkal árasztották el a legelõket, kiszorítva onnan a jobbágyok juhait. Az esetbõl hosszadalmas per lett, amely csak 1844-ben zárult le. A jobbágyfelszabadítás idején 41 zsellér kapott telket, de továbbra is sokan maradtak föld nélkül. 1890-ben már csaknem 1400 lakója volt a falunak, kilenc évvel késõbb megépült a Szent Keresztrõl elnevezett irgalmas nõvérek kolostora és leányiskolája, majd újjáépítették a katolikus parókiát is, amely egy korábbi tûzvész martaléka lett.
A huszadik század elsõ békés éveiben folyamatosan gyarapodott a település, az elsõ világháború idején a lélekszám meghaladta az 1600 fõt. A harcokban 185 nagyberényi férfi vett részt, közülük 37-en estek el.
Bortermelés [szerkesztés]
A berényi borok távoli vidékekre is eljutottak: a veszprémi püspök például Budán is mérette a Somogyból származó tizedborait. Fontos bevételt jelentettek a XIII. század végén a berényi boradók. Jelentős birtokkal rendelkeztek a János-lovagok, valamint a királyné kulcsárai és pincemesterei. A berényi szőlőtermő uradalom jól megközelíthető helyen feküdt. Zsigmond király 1404-ben hetivásár tartására adott engedélyt a településnek, amely e korban már mezővárosi jelleget öltött. Később a hospesek egy része-a jobb szőlőművelési feltételek reményében Szegedre vándorolt.
Híres szülöttek [szerkesztés]
Dr. Faust Miklós (Nagyberény, 1927. december 25. – Maryland, 1998. június 6.), Amerikában magyarnak maradva lett világhírű gyümölcsfiziológus. Hosszú ideig a Fruit Laboratory vezetője volt Beltsville-ben.
Nevezetességek, pihenési, kikapcsolódási lehetőség [szerkesztés]
- I–II Világháborús Hősi Emlékmű található a katolikus templom mellett.
- A falunak saját termálvízzel működő panziója van. Az értékes vizet Siófokon is használják a termálfürdőben.
- A falu központjához közel 2010 nyarától, a patak vizét felduzzasztva, 1,5 hektáros területen mesterséges halastó üzemel.
- A falunak több szőlőhegye van, itt kitűnő borai. Ezek tetejéről elláthatunk a Balaton keleti medencéjéig.
- A falu DK-i határán túl, az u.n. Zsidó hegy lábánál modern sportcélú lőtér üzemel.
- A környék igen gazdag apró és nagyobb vadakban is. Erdeiben őzek, vaddisznók, szarvasok egyaránt megtalálhatók.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||

