Lad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lad
Ladi templom.JPG
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Barcsi
Kistérség Barcsi
Jogállás község
Polgármester Pirosné Tamás Krisztina[1]
Irányítószám 7535
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 561 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 25,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lad  (Magyarország)
Lad
Lad
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 08′ 23″, k. h. 17° 38′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 23″, k. h. 17° 38′ 44″
Lad  (Somogy megye)
Lad
Lad
Pozíció Somogy megye térképén
Lad weboldala

Lad (németül Lott) község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hencsétől 8 km-re délre, Barcstól északra 30 km-re, Szigetvártól északnyugatra 16 km-re fekszik ez a dél-somogyi község. Korábban erre vezetett a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal, de manapság már csak közúton közelíthető meg a község.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai község Magyarlad és Németlad egyesüléséből jött létre 1950-ben. A középkorban – éppúgy, mint napjainkban – Lad nevű helységként tartották számon: 1772-ben csak magyar nyelvet beszélő polgárok éltek a településen. Ahogy Somogyban több helyen is, a 18. század közepén telepedtek a németek Ladra. Új utcasorok épültek, és 1745-ben két részre szakadt a valójában egységes szerkezetű falu. A megkülönböztetés egészen 1950-ig tartott, akkor kapta vissza az eredeti, hajdani Lad nevet a község.

Az 1950-es megyerendezés előtt a két település a Szigetvári járáshoz tartozott. Mivel ekkor az egyesített Lad és Patosfa kivételével az egész járást Baranya megyéhez csatolták, ezért e két község a Barcsi járáshoz került.

Magyarlad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban csak egy Lad nevű helység volt a vármegye területén, mely már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt, tehát ekkor már plébániája is volt.

1452-ben Csapi Máté birtoka volt, aki itteni birtokait Páti Török Lászlónak adta zálogba, 1453-ban pedig a Bódogasszonyfalvi család nőtagjai a helység részeit a Csapiaknak zálogosították el. 1459-ben Csapi András itteni birtokaira szabad rendelkezési jogot nyert a királytól.

1464-ben Berényi Benedek és Geresgali Baby György új adományul kapták meg, majd 1468-ban Battyáni Péter fia, Benedek, kapta.

1489-ben a Ladi család, 1536-ban Ipoltfy János, 1550-ben Both György, 1598-1599-ben Istvánffy Miklós birtoka volt.

A török hódoltság alatt, az 1565-1566. évi török kincstári adólajstromban Lad 8 házzal volt felvéve.

Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint az Istvánffy családé volt.

1715-ben 7 háztartást írtak benne össze s ekkor a kincstár birtoka volt. 1726-1733 között a gróf Rindsmaul család birtoka, 1738-ban Szily Ádám birtokába került. További sorsa Németladéval azonos.

Református temploma 1734-ben épült.

Németlad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban csak egy Lad nevű helység volt itt. 1745-ben németek telepedtek le Ladra. Ekkor a helység két részre szakadt és ez a falu lett Németlad.

A gróf Hoyos Miksa parkjához tartozó kis angol erdőben látható romok és szobormaradványok egy régi kolostor és templom nyomait mutatják. A hajdani kolostor birtoklását különben a Magyarlad határában fekvő Máriahegy és Pap-erdő is bizonyítani látszanak. A két Lad helység birtokosa az újabb korig a Czindery család volt, de Czindery László 1860 január 24-én bekövetkezett halálával itteni birtokai báró Wenckheim Bélára szálltak, az 1900-as évek elején pedig gróf Hoyos Miksa és gróf Festetics Kálmán volt a nagyobb birtokosa. A községbeli szép kastélyt gróf Hoyos Miksa 1910-ben építtette, a kastélyban 4000 kötetes könyvtára volt.

1875-ben és 1880-ban nagy tűzvész pusztított a településen, ekkor majdnem az egész község a lángok martaléka lett.

A település határában fekvő Tolvajvölgyet egykor sűrű erdő borította, amely a régi betyárvilágban sok szegénylegénynek a búvóhelye volt.

A településhez tartoztak Gyöngyös-puszta, Mária-major, Tiltvány- és Szentmihály-puszták is.

Szentmihálypuszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentmihálypuszta a középkorban falu volt, mely már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult, tehát ekkor már egyháza is volt. 1452-ben Csapi Máté itteni birtokait Páti Török Lászlónak zálogosította el. 1459-ben Csapi András volt a birtokosa.

Az 1565-1566. évi török kincstári adólajstromban Lad-Szent-Mihály néven 8 házzal volt feltüntetve.

1593-1599 között Istvánffy Miklós birtoka volt. 1733-ban már csak puszta és a Hunyady családé volt.

Veresfalva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Németladtól keletre elterülő Vörösfai-dűlő Veresfalva (Veresfalu) emlékét őrzi.

Veresfalva 1486-ban Dombai Ferenc, 1506-ban pedig néhai Dombai Dávid birtoka volt. 1598-1599-ben Batthyány Farkas volt a földesura.

Veresfalva a 17. század elején teljesen elpusztult.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műemlék kálvária és kápolna
  • Lad egyik figyelemre méltó látnivalója a temetőben található. A 19. században épített kálvária vezet a gondosan karbantartott temetőkápolnához, melynek építését 1855-ben fejezték be. A temetőkertben lévő mamutfenyőliget is védett. A közútról is látható, és könnyen megközelíthető helyen, a Szabadság tér 18. szám alatt van egy műemléki védettségű istállóépület, mely klasszicista stílusban, a 19. század első felében épült.[3]
  • Kiemelkedő látnivaló a hajdani Magyarlad és Németlad határán, ma a falu közepén található, Hoyos Miksa-féle grófi kastély és az azt övező park. A kétszintes, ötszáz négyzetméteres építmény alatt nagy, kétszáz négyzetméteres pincerendszer is van. A kastély ma egy vállalkozó tulajdona.
A kastély légifotója
  • A falu római katolikus temploma mellett egy 1867-ből származó (147 éves) kőkereszt és egy 1903-ban állított (111 éves) Szent Vendel-szobor áll.
Kőkereszt és szobor

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Lad műemlékei. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2014. május 10.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]