Kálmáncsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálmáncsa
Kálmáncsai templom.jpg
Kálmáncsa műemlék temploma
Kálmáncsa címere
Kálmáncsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Barcsi
Kistérség Barcsi
Jogállás község
Polgármester Nagy Józsefné[1]
Irányítószám 7538
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 638 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 13,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 48,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kálmáncsa (Magyarország)
Kálmáncsa
Kálmáncsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 04′ 05″, k. h. 17° 37′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 05″, k. h. 17° 37′ 01″
Kálmáncsa (Somogy megye)
Kálmáncsa
Kálmáncsa
Pozíció Somogy megye térképén

Kálmáncsa község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetvártól északnyugatra, Szulok, Istvándi, Homokszentgyörgy és Merenye közt fekvő település, mely szilárd burkolatú úton csak nyugat felől, Szulok irányából közelíthető meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kálmáncsa, középkori nevén Kálmán-Csehi, Kálmán-Király-Csehi Árpád-kori település. Nevét már 1193-ban említette oklevél. Ekkor a Győr nemzetségbeli Mór mosoni ispánt is a környék birtokosaként említették.

1280-ban mint a segösdi kerülethez tartozó királyi birtok volt említve. Ekkor kapta Kun Erzsébet magyar királynétól Panyit fia Jakab, de a királyné néhány év múlva megfosztotta őt itteni birtokaitól. Ezután Panyit fia a helységre támadt és földig lerombolta azt. A királyné később mégis megbocsátott neki és 1288-ban visszaadta Csehit, majd 1298-ban III. András magyar király is megerősítette Jakab mestert Csehi birtokában. Később ismét a segösdi királyi uradalom tartozékai között volt említve.

1327-ben, mikor I. Károly király, mikor László fia eljegyezte János cseh király leányát, Annát, nászajándékul Csehit kötötte le neki.

1395-ben Marczali Dénes nyerte adományul. Ekkor már városi kiváltságokat élvezett.

1455-ben már említették Szent Szűz tiszteletére szentelt templomát, 1480-ban pedig Mindenszentek tiszteletére szentelt temploma volt említve.

1474-ben Marczali László és neje, Báthori Kató, örökösödési szerződésben Báthori Istvánnak és testvéreinek vallották be.

1495-ben a Báthori család nyerte adományul II. Ulászló királytól.

1536-ban Pekry Lajos, 1550-ben Báthori András volt a birtokosa.

Az 1554 évi török kincstári fejadólajstrom feljegyzései szerint a város a következő részekből állt: Filep-utcai városrész 35 házzal, nagyutcai városrész 24 házzal, érsekutcai városrész 17 házzal, kisutcai városrész 10 házzal, Patacsi-utcai városrész 16 házzal, gyöngyösutcai városrész 10 házzal.

1565-1566-ban 160, öt évvel később; 1571-ben pedig 220 házat írtak benne össze.

1598-1599-ben Nádasdy birtok; Nádasdy Ferenc volt a földesura.

1660-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint Szent György várának tartozéka volt.

1677-ben I. Lipót király Széchenyi György kalocsai érseknek adományozta.

Az 1715-ös összeíráskor már csak 13 háztartása volt és gróf Széchenyi Zsigmondé, a 20. század elején pedig gróf Széchenyi István és László volt a birtokosa. 1891-ben a Széchenyi család; gróf Széchenyi Imre építtette az itt álló kastélyt is.

A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.

1910-ben 1410 lakosából 1399 magyar, 8 német volt. Ebből 685 római katolikus, 709 református, 12 izraelita volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Református temploma 1828-ban épült klasszicista stílusban, ma műemléki védelem alatt áll.[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kálmáncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. május 31.)