Kercseliget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kercseliget
Kercseliget címere
Kercseliget címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség 2012-ig Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Mecseki János[1]
Jegyző Kaposvölgyiné dr.Hangyál Margit
Irányítószám 7256
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 381 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 19,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kercseliget  (Magyarország)
Kercseliget
Kercseliget
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 46,32811°, k. h. 18,06453°
Kercseliget  (Somogy megye)
Kercseliget
Kercseliget
Pozíció Somogy megye térképén
é. sz. 46,32811°, k. h. 18,06453°

Kercseliget (németül Gertslek, horvátul Karčalinj[3]) község Somogy megyében, a Kaposvári kistérségben.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Kercseliget 3 megye határán fekszik (Somogy-Tolna-Baranya). Ezt egy nemrég felállított kopjafa is jelzi. Az egykori zsáktelepülés mivoltát a mai időkre elvesztette, mivel elkészült a már régóta tervben lévő összekötő út (2 km) Kercseliget és Jágónak között.

Története [szerkesztés]

Első okleveles említésekor, 1332-ben egyházas hely volt. A középkori település a török támadások következtében elnéptelenedett és csak a XVIII. században népesült be újra. A XVIII. század közepén gróf Niczky Kristóf (Niczky Christophorus) tárnokmester vásárolta meg. Később az 1700-as években említik ismét, mint puszta. A 18. században a Madarász és Hunyady, majd 1859-től a Maár és Pallavicini családoknak voltak itt birtokaik. Az 1700-as években beköltözött német telepesek, kertecske, ligetecske néven illették a települést. Ebből alakulhatott ki mai neve. Más források szerint a település neve a Kercse magyar személynévből származtatható. A település műemlék jellegű épülete az 1800-as évek elején épült klasszicista stílusú Maár kastély. A szintén műemlék katolikus templomot 1770-ben emelték és az 1895-ös átépítés során nyerte el mai formáját. Korábban téglagyár, valamint, heti nagy állatvásár(vásártér) is működött. A Maár kastélyban az államosítás után, mint annyi sok hasonló épületben, volt benne bérlakás, kultúrház, posta, pinceklub és párthelyiség, valamint könyvtár is. 1998-ban adta el a Községi Közös Tanács egy kft-nek, azóta sajnos cserélődnek a tulajdonosok. Több befektető visszalépett, meglátva a bozóttá vált 2 hektárnyi egykori csodaszép parkot. Jelenleg teljesen elhagyottan pusztuló állapotban van. A faluban 80%-os a munkanélküliség, ha megjavul a kastély állapota, új munkahelyet adhat a falu lakosainak. Termálvíz is van a kastélypark alatt. A kastély, a strand, a melegvíz eltarthatná a kúria új gazdáit, s a községet is.

Nevezetességei [szerkesztés]

  • Maár-kastély
  • Római katolikus templom.
  • Kercseligethez tartozó Bükkpusztán is található egy kisebb Maár kastély.
  • A községben Kercseligeti Gyöngyszemek néven roma folklór hagyományőrző együttes működik.
  • Valamint egy híres kercseligeti idősekből álló népi hagyományőrző énekkar, időnként jágónaki és nagyberki tagokkal kiegészülve!

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]