Pallavicini család

A Pallavicini család címere

A Pallavicini-család első írásos említése 960-ból származik. A família 1360. június 2-án kapott őrgrófi rangot, amelynek magyarországi és ausztriai használatát 1868-ban erősítette meg az uralkodó. Érdekesség, hogy ez volt az egyetlen főúri család, amely az idegen eredetű őrgrófi címmel élt huzamosabb ideig Magyarországon.

A család története

A Pallavicinieknek négy főága volt – a lombardiai, a varanoi, a genovai és a rospigliosei. A família talán legismertebb tagja Sforza Pallavicini bíboros volt, aki megírta a tridenti (trentói) zsinat történetét. A család első tagja, aki kapcsolatba került Magyarországgal, szintén a Pallavicini Sforza nevet viselte – ő a család lombardiai ágából származott, és az 1540-es erdélyi hadjárat egyik vezetője volt. Ő hajtotta végre Fráter György meggyilkolását. 1554. augusztus 11-én a palásti csatában török fogságba került és csak négyévnyi fogság után szabadult. 1585-ben halt meg.

János-Lukács őrgróf

A hazánkban jelentős birtokossá váló Pallaviciniek a család genovai ágából származtak. János-Lukács őrgróf 1731-ben a Genovai Köztársaság követeként került Bécsbe, ahol III. Károly király szolgálatába lépett, és az 1738–1739-es török elleni hadjárat idején már a dunai hajóhad parancsnoka volt. 1746-ban Parma ostrománál megsebesült. Ezután a visszafoglalt észak-itáliai tartományok helytartójává nevezték ki, a posztot 1753-ig töltötte be.

Pallavicini János-Károly

János-Lukács őrgróf fia, született 1756. január 24-én, a császári haderőben már 31 éves korára elérte az ezredesi rendfokozatot, majd tábornokká nevezték ki. Habelschwert ostrománál szerzett érdemeiért 1779-ben megkapta a Katonai Mária Terézia-rendet (MMThO). 1786. december 23-án feleségül vette zichi és vázsonykői Zichy Leopoldina grófnőt, akitől egyetlen fia, Eduárd született. Pallavicini 1788. szeptember 13-án az Örményes melletti, karánsebesi csatában olyan súlyos sebeket szerzett, hogy 1789. március 3-án Temesvárott elhunyt.

Pallavicini Edvard

Vagyonát fia, őrgróf Pallavicini Edvard (Bécs, 1787. március 9. – † Bécs, 1839. április 20.) - a mindszentalgyői hitbizományi uradalom tulajdonosa - örökölte, ő általa kapta meg a család a magyar honosságot 1827-ben (a XLIII. törvénycikk értelmében). Felesége Josephine, Gräfin zu Hardegg auf Glatz und im Machlande (1784-1850) volt, akitől hat fia született, közülük:

Alfonz (1807–1875), császári királyi kamarás, majd tábornok, főrendiházi tag (1861-75). Felesége Gabriele, Landgräfin von Fürstenberg-Weitra (1821–1895)

fia Sándor (Szeged, 1853. május 6. - † Bécs, 1933. április 14.) 1903-tól az Aranygyapjas rend és a német rend tiszti lovagja volt, emelett kitüntették a Vaskorona-rend második osztályával. Jogot hallgatott a bécsi egyetemen. Tanulmányai végeztével rövid ideig a szentpétervári osztrák nagykövetségen dolgozott attaséként. A 1879-es szegedi árvíz után nagy bőkezűségről tett tanúbizonyságot, a károsultakat saját birtokán telepítette le, ezzel megalapítva Sándorfalvát.
Neje Széchenyi Irma (1855. június 28. – 1932. október 7.) grófnő, csillagkeresztes és palotahölgy, akit 1876. június 20-án vett feleségül Bécsben.

Artúr (1810– Sopron, 1872), a 7. huszárezred kapitánya. Fiai:

Ede (Sopron, 1845. július 5. – † Fiume, 1914. január 19.), közgazdász és politikus. 1873-ban vette feleségül székhelyi Majláth Etelkát. Házasságukból a következő gyermekek születettek:

Eduardina (1877-1964),

Stefánia (1880-1950)

György (1881. december 5. – 1946. január 4.) nagybirtokos, politikus. 1911-ben vette feleségül Andrássy Borbála grófnőt. A házasságból a következő gyermekek születtek:

Pálinkás-Pallavicini Antal honvéd őrnagy, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja.

Pallavicini György

Pallavicini Ede

Pallavicini Thyra (Theodora Victoria)

János (1848–1941), politikus, nagykövet, földbirtokos

Antal (1850–1916), altábornagy

Irén (Irene) (1811. szeptember 2. – † Bécs, 1877. január 31.); aki 1830. október 22-én Aloys Nikolaus von Arco–Stepperg grófhoz (1808-1891), Habsburg–Estei Mária Leopoldina főhercegnő és Ludwig von Arco gróf legidősebb fiához ment feleségül.

Roger (1814–1874), a Csáky-Pallavicini ág megalapítója

Pallavicini Antal őrgróf

Pálinkás Antal (szül. Pallavicini Antal őrgróf) (Budapest, 1922. július 30. – † Budapest, 1957. december 10.), honvéd őrnagy, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja.

Kastélyaik

További kastélyok

• Szemere - A Szemere család építtette, 1850-ben került a Pallavicini család kezébe. A XIX. században klasszicista stílusban építették át. Az egyemeletes kastélyban XV. századi mennyezeti freskónyomok találhatók.
• Szilvásvárad - Erdődy-Pallavicini-kastély. A kastélyt az 1860-as években építették át feltehetően Ybl Miklós tervei alapján, később Erdődi Miklós neobarokk stílusban építtette át. Jelenleg szállodaként működik.
• Tornyosnémeti - Csáky-Pallavicini kastély, már nem áll

Források, jegyzetek

• dr. Virág Zsolt tanulmánya
• Országgyűlési almanachok
• Révai, Pallas Lexikonok
• Magyar életrajzi lexikon
• Vasárnapi Újság, 44. évfolyam, 42. szám
• Pallavicini genealógia