Zákány
| Zákány | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség 2012-ig | Csurgói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jankó Szabolcs (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8852 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1011 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 111,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zákány
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Zákány
Pozíció Somogy megye térképén
|
|||
| é. sz. 46° 16′ 29,50″, k. h. 16° 56′ 33,94″ | |||
| Zákány weboldala | |||
Zákány (horvátul Zakon[3]) község Somogy megyében, a Csurgói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Csurgótól nyugatra, Surd déli szomszédjában, Horvátország határán fekvő település.
A legközelebbi városok [szerkesztés]
A legközelebbi városok, a 20 km-re fekvő Csurgó és a 25 km-re elhelyezkedő Nagykanizsa, illetve a horvát oldalon Kapronca.
Megközelítése [szerkesztés]
Közlekedés szempontjából a legfontosabb a vasút, ami a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb határátkelője is a Budapest-Zágráb-Fiume útvonalon (ez a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalról Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal. Az utasnak mégis Gyékényesen kell leszállnia, mivel a pályaudvar megépítésekor már állt egy Zákány nevű vasúti megálló (a Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vonalon) – ezért az átkelő a szomszédos falu, Gyékényes nevét kapta. Nagykanizsára és Csurgóra szintén vonattal lehet a legegyszerűbben eljutni.
Története [szerkesztés]
Árpád-kori település, nevét már a tatárjárás előtt, 1227-ben említették az oklevelekben Zacun néven, majd 1309-ben Zakaan alakban fordult elő.
Várát 1325-ben említették először, és neve az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is fel volt tüntetve, tehát ekkor már plebániája is volt.
1342-ben már városi kiváltságokat élvezett és ugyanekkor Szent Márton tiszteletére szentelt temploma is említve volt.
1379-ben I. Lajos király Zákányi Bodiszló fiának, Miklósnak, adta új adományul.
1380-ban már két Zákány: Alsó- és Felső-Zákány is létezett, mint királyi birtok, melyeket tartozékaikkal együtt I. Lajos király Korbaviai Bodiszlónak adományozott, cserében bizonyos szlavóniai várakért.
1399-ben és 1411-ben Zákányi Bodiszló fia, Miklós, majd 1431-ben Zákányi László birtokaként volt említve, aki 1444-ben Zákányt átengedte a Marczaliaknak.
1445-ben a Marczaliak birtokolták a város felét, míg a másik fele Újlaki Miklós és Hunyadi János birtoka volt.
1446-ban a Marczaliak és Zákányi László leánya voltak a birtokosai.
1450-ben a város egyes részei, házasság révén, zálogul Dombai Miklós kezébe kerültek, akinek Zákányi László leánya: Orsolya volt a neje.
1458-ban Alsó-Zákányban új erődítvény volt, melyet Dombai Miklós építtetett és melyről 1476-ból is maradt fenn adatunk. A régi kastélyt 1476-ban a Szerdahelyi Imrefiak bírták zálogban, a város felével együtt.
1506-ban a város a Dombaiak zálogbirtoka volt, de tulajdonjogához a Marczaliak tartottak igényt és még 1476-ban a Szerdahelyi család mellett a Báthori család tagjai léptek fel társtulajdonosokként.
1488-ban, Marczali László örökös nélküli halála után Mátyás király a Szerdahelyi Imrefiakat szólította fel birtokjoguk igazolására.
1489-ben Szerdahelyi István birtokai között Zákányt is felsorolták. 1495-ben pedig a Báthoriak nyerték adományul.
1531. november 1-jén az ország rendjei itt tartották gyűlésüket is.
1536-ban Felső-Zákány földesura Báthori András volt.
1566 szeptemberében Szigetvár elestének hírére az őrség megszökött a zákányi várból és azt felgyujtotta.
Az 1565-1566 évi török kincstári fejadójegyzékben már csak mint falu volt feljegyezve és csak 10 házzal volt felvéve.
A török hódoltság alatt Zákány újból jelentős fejlődésnek indult és 1571-ben már 77 házból állt, majd kevéssel ezután elpusztult, úgy hogy 1580-ban már csak mindössze egy házat találtak itt a török adószedők.
1598-1599-ben Nádasdy Ferenc, 1626-1627-ben pedig Nádasdy Pál volt Zákány földesura.
1660-ban Szentgyörgyvár tartozékai között sorolták fel.
1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul.
1726-1733 között már csak puszta puszta és Inkey János birtoka volt, majd 1733 után települt be ismét.
1757-től a Széchenyieké, de 1835-ben gróf Zichy Domonkos is földesura volt. Az 1900-as évek elején is a Zichyeké; gróf Zichy Ödön itt nagyobb birtokos, kinek csinos kastélya is volt itt, melyet 1911-ben építtetett.
A 20. század elején Somogy vármegye Csurgói járásához tartozott.
1910-ben 1688 lakosából 1675 magyar volt. Ebből 1558 római katolikus, 51 evangélikus, 45 izraelita volt.
2002-ben a település egy része Zákányfalu néven önállóvá vált.
Nevezetességei [szerkesztés]
Híres szülöttek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- Zákány honlapja
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Zákány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
