Zákány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zákány
Zákány címere
Zákány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Csurgói
Kistérség Csurgói
Jogállás község
Polgármester Jankó Szabolcs (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8852
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 1084 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 111,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zákány (Magyarország)
Zákány
Zákány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 16° 56′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 16° 56′ 34″
Zákány (Somogy megye)
Zákány
Zákány
Pozíció Somogy megye térképén
Zákány weboldala

Zákány (horvátul Zakon[3]) község Somogy megyében, a Csurgói járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csurgótól nyugatra, Surd déli szomszédjában, Horvátország határán fekvő település.

A legközelebbi városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legközelebbi városok, a 20 km-re fekvő Csurgó és a 25 km-re elhelyezkedő Nagykanizsa, illetve a horvát oldalon Kapronca.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés szempontjából a legfontosabb a vasút, ami a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb határátkelője is a Budapest-Zágráb-Fiume útvonalon (ez a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalról Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal. Az utasnak mégis Gyékényesen kell leszállnia, mivel a pályaudvar megépítésekor már állt egy Zákány nevű vasúti megálló (a Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vonalon) – ezért az átkelő a szomszédos falu, Gyékényes nevét kapta. Nagykanizsára és Csurgóra szintén vonattal lehet a legegyszerűbben eljutni.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpád-kori település, nevét már a tatárjárás előtt, 1227-ben említették az oklevelekben Zacun néven, majd 1309-ben Zakaan alakban fordult elő.

Várát 1325-ben említették először, és neve az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is fel volt tüntetve, tehát ekkor már plebániája is volt.

1342-ben már városi kiváltságokat élvezett és ugyanekkor Tours-i Szent Márton tiszteletére szentelt temploma is említve volt.

1379-ben I. Lajos király Zákányi Bodiszló fiának, Miklósnak, adta új adományul.

1380-ban már két Zákány: Alsó- és Felső-Zákány is létezett, mint királyi birtok, melyeket tartozékaikkal együtt I. Lajos király Korbaviai Bodiszlónak adományozott, cserében bizonyos szlavóniai várakért.

1399-ben és 1411-ben Zákányi Bodiszló fia, Miklós, majd 1431-ben Zákányi László birtokaként volt említve, aki 1444-ben Zákányt átengedte a Marczaliaknak.

1445-ben a Marczaliak birtokolták a város felét, míg a másik fele Újlaki Miklós és Hunyadi János birtoka volt.

1446-ban a Marczaliak és Zákányi László leánya voltak a birtokosai.

1450-ben a város egyes részei, házasság révén, zálogul Dombai Miklós kezébe kerültek, akinek Zákányi László leánya: Orsolya volt a neje.

1458-ban Alsó-Zákányban új erődítvény volt, melyet Dombai Miklós építtetett és melyről 1476-ból is maradt fenn adatunk. A régi kastélyt 1476-ban a Szerdahelyi Imrefiak bírták zálogban, a város felével együtt.

1506-ban a város a Dombaiak zálogbirtoka volt, de tulajdonjogához a Marczaliak tartottak igényt és még 1476-ban a Szerdahelyi család mellett a Báthori család tagjai léptek fel társtulajdonosokként.

1488-ban, Marczali László örökös nélküli halála után Mátyás király a Szerdahelyi Imrefiakat szólította fel birtokjoguk igazolására.

1489-ben Szerdahelyi István birtokai között Zákányt is felsorolták. 1495-ben pedig a Báthoriak nyerték adományul.

1531. november 1-jén az ország rendjei itt tartották gyűlésüket is.

1536-ban Felső-Zákány földesura Báthori András volt.

1566 szeptemberében Szigetvár elestének hírére az őrség megszökött a zákányi várból és azt felgyujtotta.

Az 1565-1566 évi török kincstári fejadójegyzékben már csak mint falu volt feljegyezve és csak 10 házzal volt felvéve.

A török hódoltság alatt Zákány újból jelentős fejlődésnek indult és 1571-ben már 77 házból állt, majd kevéssel ezután elpusztult, úgy hogy 1580-ban már csak mindössze egy házat találtak itt a török adószedők.

1598-1599-ben Nádasdy Ferenc, 1626-1627-ben pedig Nádasdy Pál volt Zákány földesura.

1660-ban Szentgyörgyvár tartozékai között sorolták fel.

1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul.

1726-1733 között már csak puszta puszta és Inkey János birtoka volt, majd 1733 után települt be ismét.

1757-től a Széchenyieké, de 1835-ben gróf Zichy Domonkos is földesura volt. Az 1900-as évek elején is a Zichyeké; gróf Zichy Ödön itt nagyobb birtokos, kinek csinos kastélya is volt itt, melyet 1911-ben építtetett.

A 20. század elején Somogy vármegye Csurgói járásához tartozott.

1910-ben 1688 lakosából 1675 magyar volt. Ebből 1558 római katolikus, 51 evangélikus, 45 izraelita volt.

2002-ben a település egy része Zákányfalu néven önállóvá vált.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres szülöttek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zákány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]