Bőszénfa

Bőszénfa címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Somogy

Kistérség 2012-ig

Kaposvári

Jogállás

község

Polgármester

Nyitrai István^[1]

Irányítószám

7475

Körzethívószám

82

Népesség

Teljes népesség

581 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

13,53 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

42,95 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Bőszénfa

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 13′ 48,14″, k. h. 17° 51′ 0,14″

Bőszénfa

Pozíció Somogy megye térképén

é. sz. 46° 13′ 48,14″, k. h. 17° 51′ 0,14″

Bőszénfa (németül Besinge) község Somogy megyében, a Kaposvári kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Kaposvártól 14 km-re délre található a 67-es főút mellett. A falu legnagyobb része a 67-es úttal párhuzamos, attól keletre húzódó völgyben fekszik, a főút csak a település kis részén halad át.

Története [szerkesztés]

Bőszénfa Árpád-kori település. Azoknak a falvaknak egyike, amelyeket még Szent István király adományozott a szentmártoni apátságnak.

Nevét Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240-es években készített összeírása említette először Bozais néven.

A tatárjárás előtti időkben az apátság kanászai lakták. Középkori neve Bajszinfalva volt.

1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, valamint Szerdahelyi Dersfi Márton a zselicszentjakabi apátsággal szemben jogot tartottak a helységre.

1570-ben a török hódoltság alatt, a török kincstári adólajstromban 10 házzal jegyezték fel.

1626-1627-ben Imrefy Farkas birtoka volt, az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben pedig Imrefy Farkasné szerepel földesuraként.

Az 1715-ben végzett összeíráskor 6 háztartását írták össze, az 1703-1715 évi összeírások szerint már Festetics Pál birtoka volt és a Festetics családé maradt a későbbiekben is. A gróf Festetics család építtette az itteni kastélyt is.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 984 lakosából 397 magyar, 586 német volt. Ebből 960 római katolikus, 19 református, 5 izraelita volt.

Bőszénfához tartoztak egykor Kisbőszénfa- és Szenttamás-puszták és Rókamalom-major is.

Szenttamás [szerkesztés]

Szenttamás a középkorban jelentékeny falu volt.

1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, továbbá Szerdahelyi Dersfi Márton,1489-ben Szerdahelyi István, 1626-ban Imrefy Farkas, 1660-ban pedig Imrefy Farkasné birtoka volt. 1733-ban viszont már csak puszta és Festetics Kristófé.

Nevezetességei [szerkesztés]

Római katolikus templom^[3] (Az első templom 1777-ben épült, de helyére gróf Festetics Pál 1902-ben újat emeltetett.)
A 19. és 20. század fordulóján épült, ma műemléki védelem alatt álló mezőgazdasági épületegyüttes (magtár és istálló)^[4]
A Surján-patak völgyében végigvezető turistaút mellett a Kaposvári Egyetem szarvasfarmjának elkerített területei láthatók, mely gazdasági jelentősége mellett a látogatók számára is érdekes: különféle szarvasokat, vaddisznókat, szamarakat és időnként egyéb állatokat is meg lehet figyelni a területen.^[5]^[6]