Ádánd
| Ádánd | |||
 |
|||
| Csapody-kastély | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség | Siófoki | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Pollák Tibor (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8653 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2285 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 77,41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 29,52 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ádánd
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Ádánd
Pozíció Somogy megye térképén
|
|||
| Ádánd weboldala | |||
Ádánd község Somogy megyében, a Siófoki kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Kis-Koppány patak mellett fekszik, a legközelebbi város Siófok (12 km). Településszerkezete: dombvidéki sorfalu.
Vonattal elérhető a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon.
[szerkesztés] Története
Ádánd Árpád-kori település. Nevét 1265-ben említette először oklevél Adand néven, mint a Szalók nemzetség családi ágának ősi birtokát. Ez ág sarja Mihály (1232-63), kinek fia Elek, kinek özvegye, és fia, János, 1279-ben itteni birtokaikat eladták.
1356-ban Ádándnak már hetivásártartási joga is volt.
1460-ban Ugron Imre, 1536-ban Perneszi Imre és Ugron Bernát voltak a földesurai.
1572-ben, a török hódoltság alatt, az endrédi nahiébe (járás) tartozott és ekkor hét, 1582-1583-ban pedig 12 adóköteles háza volt.
1665-ben Perneszi János itteni birtokait Salomvári Jánosnak, 1669-ben pedig Vizeki Tallián Gergelynek idegenítette el.
1695-ben Babócsay Ferenczné szül: Perneszi Anna Juliánna és Perneszi Zsigmond voltak birtokosai. A török hódoltság idején teljesen elpusztult. A 18. században kezdett újra benépesülni, ekkor közbirtokossági falu volt.
1715-ben Ádándon csak 11 háztartást írtak össze.
1715-ben Babócsay Ferencz özvegye, 1726-1733-ban a Perneszi család, 1767-ben Tallián János alispán, 1835-ben pedig a Csapody család, valamint a Vizeki Tallián, Bottka és Szelestey, majd a Zeke, Terstyánszky, Horváth, Rosty családok voltak a földesurai, kiktől e birtokokat 1856-1857-ben a gróf Wickenburg, majd a Tallián család és ezektől később a Bálványosi Satzger család vette meg.
1812 május elsején a helység országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.
1831-ben a kolera pusztított itt, 1910 márciusának elején pedig 32 háza égett le.
A 20. század elején Satzger Gézának volt itt nagyobb birtoka és kastélya is, melyet még Csapody Pál építtetett.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Árpád-kori templomrom (román stílusú). A templom az egykori Hetye faluban állt, mely további 3 településsel: Pösszével, Elissel és Kisfaluddal együtt a mai Ádánd helyén feküdt.
- Csapody-kastély – Csapody Pál építtette 1835-ben, barokk stílusú, 1946 óta Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet működik benne. A katélyban Fekete István-emlékszoba van berendezve.
- Római katolikus templom (barokk stílusú, 1747). Kertjében áll az 1816-ból származó, klasszicista stílusú Immaculata (Szeplőtelen Szűz)-szobor.
- Református templom (késő barokk, 1828).
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
