Vízvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vízvár
Vízvár címere
Vízvár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Barcsi
Jogállás község
Polgármester Kozma László[1]
Irányítószám 7588
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 537 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 17,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 32,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vízvár (Magyarország)
Vízvár
Vízvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 05′ 25″, k. h. 17° 13′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 25″, k. h. 17° 13′ 45″
Vízvár (Somogy megye)
Vízvár
Vízvár
Pozíció Somogy megye térképén
Vízvár weboldala

Vízvár (horvátul Izvar[3]) község Somogy megyében, a Barcsi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcstól északnyugatra, a Nagykanizsa–Pécs-vasútvonal mellett található.

A partmente a Duna-Dráva Nemzeti Park része.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vízvár múltjából először a 16. századból vannak emlékek, amikor Tahy Ferenc várat emeltetett a Dráva partján, a víztől és mocsaraktól védett helyen. A vár 1555-ben már fennállt, mivel Zrínyi Miklós 1555 november 17-én kelt levelében a törökök elleni harcban fontosnak vélve az erődítményt zsoldosőrséget sürgetett a vár védelmére, Szigetvár eleste után azonban védői a várat elhagyták, sőt fel is égették maguk mögött. A falu ekkor kihalt, s csaknem százötven évvel később népesült be ismét. Az 1720-as országos összeíráskor háromszáz lelket számláltak meg itt, ekkor már a községhez tartozott Zsitfapuszta és a plébániával rendelkező Csütörtökhely is.

1733-tól a Festetics család volt a földesura, és még a 20. század elején is e család volt a nagyobb birtokosa.

Egy, a 18. század végéről származó irat arról számolt be, hogy a lakosság horvát nyelven beszélt, katolikus tanító élt itt, ám az első iskola alapítása 1742-ben történt. Még a következő évszázad derekán is horvát faluként szerepelt Vízvár, ahol ekkor már csaknem nyolcszáz lakos élt. A lélekszám a következő évtizedekben folyamatosan nőtt: 1881-ben már elkerülte az ezret, s ekkor a lakosság fele már magyarnak vallotta magát.

A 20. század első éveire a lakosok száma elérte a másfélezret, így a társadalmi élet is megélénkült: olvasó-, gazdakör alakult, népház létesült. Ekkor hozták létre az első közkönyvtárat is. Az első világháború 45, a második 35 áldozatot követelt, emléküket egy emlékmű és emléktábla (1989) őrzi. A két világháború között jelentős ipar működött itt, ám a háború után a téeszesítés beolvasztotta valamennyit.

Zsitfapuszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsitfa-puszta nevét 1399-ben Sikfa néven említették az oklevelek, mint a székesfehérvári káptalan birtokát. A 15. század második felében a Laki Thúz család birtoka volt. 1484-1500 között Lak tartozékaként szerepelt.

1550-ben Tahy Ferenc, 1726-ban őrgróf Turinetti Herkules Lajos, 1733-ban már Festetics Kristófé volt. Ettől kezdve a Festetics család bírtoka.

Csütörtökhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csütörtökhely Zsitfa-puszta és Bélavár szomszédságában feküdt. Neve szerepelt az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt, ekkor már plebániája is volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vízvárról írták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„…arra, amerre eddig még nem jártam, a határhoz közel, a Duna-Dráva nemzeti parkot átszelve. Berzencéig az első 20 km unalmas és fárasztó volt, mivel már x-szer jártam erre, de utána irány az ismeretlen…

…Szóval mentem, jött szépen Bélavár, és Vízvár, ami ezen túra legszebb településének nyilvánítok. Gyönyörű, amint egy domb oldalából lelátni egy völgybe, kis patakkal. Az utcák rendezettek, virággal borítottak, és a templom is valahogy különleges hatással volt, a kis zöld dombon, rendezett kerttel.”

„A település mellett húzódik a Dráva talán legszebb szakasza. A Vízvár melletti folyóparton emelkedő homokfal parti fecskék és gyurgyalagok fészkelőhelye, a Dráva itt igen gyors folyású, ezért télen sem fagy be, az északi vidékről érkező récék ezrei pihennek meg a folyónál. A homokfal tetejéről megfigyelhetjük a madarakat, és nem utolsó sorban gyönyörű panoráma tárul elénk.”

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vízvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]