Vízvár
| Vízvár | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Kistérség | Barcsi |
| Rang | község |
| Polgármester | Kozma László[1] |
| Irányítószám | 7588 |
| Körzethívószám | 82 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 552 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 17,12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 32,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vízvár
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Vízvár
Pozíció Somogy megye térképén
|
|
| Vízvár weboldala | |
Vízvár község Somogy megyében, a Barcsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Barcstól északnyugatra, a Nagykanizsa–Pécs-vasútvonal mellett található.
A partmente a Duna-Dráva Nemzeti Park része.
[szerkesztés] Története
Vízvár múltjából először a XVI. századból vannak emlékek, amikor Tahy Ferenc várat emeltetett a folyó partjára. A törökök elleni harc során fontosnak vélte az erődítményt Zrínyi Miklós 1555-ben, ám Szigetvár eleste után elhagyták védői, sőt fel is égették maguk mögött. A falu ekkor kihalt, s csaknem százötven évvel később népesült be ismét. Az 1720-as országos összeíráskor háromszáz lelket számláltak meg itt, ekkor már a községhez tartozott Zsitfapuszta és a plébániával rendelkező Csütörtökhely is.
Egy, a XVIII. század végéről származó irat arról számolt be, hogy a lakosság horvát nyelven beszélt, katolikus tanító élt itt, ám az első iskola alapítása 1742-ben történt. Még a következő évszázad derekán is horvát faluként szerepelt Vízvár, ahol ekkor már csaknem nyolcszáz lakos élt. A lélekszám a következő évtizedekben folyamatosan nőtt: 1881-ben már elkerülte az ezret, s ekkor a lakosság fele már magyarnak vallotta magát.
A XX. század első éveire a lakosok száma elérte a másfélezret, így a társadalmi élet is megélénkült: olvasó-, gazdakör alakult, népház létesült. Ekkor hozták létre az első közkönyvtárat is. Az első világháború 45, a második 35 áldozatot követelt, emléküket egy emlékmű és emléktábla (1989) őrzi. A két világháború között jelentős ipar működött itt, ám a háború után a téeszesítés beolvasztotta valamennyit.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Vízvárról írták
„…arra, amerre eddig még nem jártam, a határhoz közel, a Duna-Dráva nemzeti parkot átszelve. Berzencéig az első 20 km unalmas és fárasztó volt, mivel már x-szer jártam erre, de utána irány az ismeretlen…
…Szóval mentem, jött szépen Bélavár, és Vízvár, ami ezen túra legszebb településének nyilvánítok. Gyönyörű, amint egy domb oldalából lelátni egy völgybe, kis patakkal. Az utcák rendezettek, virággal borítottak, és a templom is valahogy különleges hatással volt, a kis zöld dombon, rendezett kerttel.”
„A település mellett húzódik a Dráva talán legszebb szakasza. A Vízvár melletti folyóparton emelkedő homokfal parti fecskék és gyurgyalagok fészkelőhelye, a Dráva itt igen gyors folyású, ezért télen sem fagy be, az északi vidékről érkező récék ezrei pihennek meg a folyónál. A homokfal tetejéről megfigyelhetjük a madarakat, és nem utolsó sorban gyönyörű panoráma tárul elénk.”
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
