Dél-Dunántúl

Dél-Dunántúl
Központ	Pécs
Megyék	Baranya Somogy Tolna
Népesség
Teljes népesség	952 982 fő +/-
Népsűrűség	67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14 169 km²
Legmagasabb pont	Zengő, 680 m

Dél-Dunántúl régió elhelyezkedése és megyéi

A dél-dunántúli régió kistérségei

Dél-Dunántúl a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Baranya, Somogy és Tolna alkotja ezt a régiót, melynek központja Pécs.

Közigazgatás

A dél-dunántúli régió kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok):

Baranya megye

• Komlói kistérség (41 371)
• Mohácsi kistérség (51 358)
• Pécsi kistérség (183 764)
• Pécsváradi kistérség (12 939)
• Sásdi kistérség (15 040)
• Sellyei kistérség (14 417)
• Siklósi kistérség (38 223)
• Szentlőrinci kistérség (15 642)
• Szigetvári kistérség (27 559)

Somogy megye

• Balatonföldvári kistérség (11 710)
• Barcsi kistérség (26 067)
• Csurgói kistérség (18 545)
• Fonyódi kistérség (27 236)
• Kaposvári kistérség (123 322)
• Lengyeltóti kistérség (11 402)
• Marcali kistérség (31 872)
• Nagyatádi kistérség (27 927)
• Siófoki kistérség (37 814)
• Tabi kistérség (15 907)

Tolna megye

• Bonyhádi kistérség (29 737)
• Dombóvári kistérség (34 952)
• Paksi kistérség (50 016)
• Szekszárdi kistérség (88 488)
• Tamási kistérség (42 157)

Legnépesebb települések

Város Lélekszám Pécs 156 801 fő (2012. jan 1.) +/- Kaposvár 67 979 fő (2011. jan 1.) +/- Szekszárd 33 720 fő (2011. jan 1.) +/- Komló 25 299 fő (2011. jan 1.) +/- Siófok 24 347 fő (2011. jan 1.) +/- Dombóvár 19 896 fő (2010. jan 1.) +/- Paks 19 736 fő (2010. jan 1.) +/- Mohács 18 604 fő (2012. jan 1.) +/-

Demográfia

• Lakosság: 952 982 fő (2009)
• 0-14 éves korig terjedő lakosság: 14%
• 15-64 éves korig terjedő lakosság: 69%
• 65-X éves korig terjedő lakosság: 17%

• A KSH adatai alapján.

Növényzete

Pécs: a Széchenyi tér

Kaposvár belvárosa

Halászok szobra a siófoki Balatonparton

Gímszarvas a gemenci erdőben

Szinte a teljes terület a Praeillyricum flóravidék része. A négy kivétel:

• a Villányi-hegység és a Zákány-őrtilosi dombság, mint a Nyugat-balkáni flóratartomány szigetei,
• a Dráva-menti síkság, ami az Eupannonicum flóravidék Titelicum flórajárásának része (más szerzők szerint a önálló, Dravense flórajárása), valamint
• a Duna völgye, ami a ugyancsak az Eupannonicum flóravidék Colocense flórajárásának része.

Turizmus

A dél-dunántúli régió területe megegyezik az Dél-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Somogy megye északi, Balatonmenti területét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik.

Baranya megye

Baranya megye legfőbb látnivalóját Pécs városa jelenti mediterrán hangulatú utcáival, a világörökség részét képező ókeresztény sírkamráival, középkori és török kori emlékeivel, valamint különleges múzeumaival (Victor Vasarely Múzeum, Csontváry Múzeum, Zsolnay Múzeum). A megye látványos történelmi emléke még a mohács történelmi emlékhely, Szigetvár történelmi központja és a szigetvári vár, a siklósi vár, a pécsváradi vár és a magyaregregyi Márévár. A megye számos védett természeti értéket rejt (abaligeti cseppkőbarlang, szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója). A Kelet-Mecsek erdői között megbújó aprófalvak a múltat idéző érintetlen faluképet mutatnak (Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló). Kedvelt üdülőhelyek a megye tavai közül az Abaligeti-tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó. A gyógyturizmus központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők. A megye legjelentősebb kulturális eseménye a mohácsi busójárás, melyen a hagyományos maszkás busók felvonulása, közönség szórakoztatása mellett láthatóak a helyi sokác (horvát) közösség szokásai (néptánc, népdal éneklés, tambura zenekarok előadásai) és számos hagyományos ugyanakkor látványos attrakció. A turisztikai programjai között említésre méltóak még az októberben tartott villányi borfesztivál és pécsváradi leányvásár. Az ökoturizmus kedvelőinek érdemes ellátogatniuk Gyűrűfű településre.

Lásd még: Baranya megye turisztikai látnivalóinak listája

Somogy megye

A megye fő turisztikai vonzerejét a Balaton déli partjának üdülőtelepülései, Kaposvár, a megyeszékhely látnivalói, a Somogyi-dombság csendes, gondozott falvaiban gyakorolt falusi vendéglátás, a megyeszerte megtalálható gyógyfürdők jelentik. A természetjárók kedvelt célpontjai a megye nagy kiterjedésű erdői, valamint a Dunántúl egyik legszebb tája, a dél-balatoni borvidék. Különleges élményt kínál a szántódi uradalmi majorság, a kaposmérői Völgy (ősmagyar jurta és lovasíjász-bemutató), a somogyvámosi Krisna-falu és a megye három kisvasútja (mesztegnyői erdei vasút, a kaszói kisvasút, Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút). A megye múzeumai közül megemlíthető például a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, a niklai Berzsenyi-kúria vagy a göllei Fekete István Emlékház.

Lásd még: Somogy megye turisztikai látnivalóinak listája

Tolna megye

Turisztikai szempontból a fő vonzerőt a Duna, az erdők (Gemenc, Gyulaj), a Sárköz vidékének népművészete és a Szekszárdi-dombság történelmi borvidéke jelentik. Sok érdeklődőt vonzanak a szüreti népszokásokat bemutató Szekszárdi Szüreti Fesztivál rendezvényei.

Lásd még: Tolna megye turisztikai látnivalóinak listája

Külső hivatkozások

• Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség közös honlapja
• Térségi Logisztika
• Magyar Logisztikai Egyesület Dél-dunántúli Regionális Szervezete
• A Dél-Dunántúl földrajza katonaszemmel a 19. század elején