Nagyatád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyatád
Nagyatád címere
Nagyatád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Nagyatádi
Jogállás város
Polgármester Ormai István[1]
Irányítószám 7500
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 10 921 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 156,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 70,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyatád  (Magyarország)
Nagyatád
Nagyatád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 21′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 21′ 26″
Nagyatád  (Somogy megye)
Nagyatád
Nagyatád
Pozíció Somogy megye térképén
Nagyatád weboldala

Nagyatád város Somogy megyében, a Nagyatádi kistérségben. A „parkok, szobrok és a fürdők városa”. A Belső-Somogy déli részén, a Balatontól 60 km-re a 68-as főútvonal mentén fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyatádot a honfoglalás idején alapította a Horka nevű törzs, de a leletek tanulsága szerint a terület már az ókorban is lakott volt. A település neve a török eredetű ata (atya) szóból származik. Nagyatád első írásos említése 1190-ből való. A korai falu a mai város északi részén, a Kápolna utca környékén települt.

1382-ben Erzsébet királyné birtoka, később az Anthimi majd a Batthyány családé. Több későbbi tulajdonosa közül a Batthyány család birtokolta a leghosszabb ideig. 1475-ben kapott először mezővárosi jogokat - vásárjogot Mátyás királytól. Kedvező fekvésének köszönhetően élénk kereskedelem alakult ki a községben, amely aztán 1555-ben török uralom alá kerülve csaknem teljesen elnéptelenedett.

A hódoltság után vendekkel és horvátokkal telepítették be újabb gazdái.

1573-ban Czindery Pál tulajdona.

1731-ben letelepedtek a ferencesek. Kis-Atád - ahogy akkor nevezték - gyors fejlődésnek indulva 1744-ben ismét kiérdemelte a mezővárosi rangot. Ezután többször cserélt gazdát, végül Lelbach Keresztély lett a földesura.

1870-ben járási és járásbírósági székhely lett, 1871-ben nagyközséggé alakult. Ettől kezdődően szinte töretlennek mondható a városiasodás folyamata: több termelőüzem, üzletek sora, fontos intézmények alakulása jelzi a változást. A település fejlődésében újabb lendületet hozott, hogy 1906-ban artézi kút fúrása közben 410 méter mélységből gyógyvíz tört fel.

1941-ben Nagyatádhoz csatolták Bodvica, Henész és Kivadár községeket, ezzel közigazgatási területe közel háromszorosára, népessége pedig közel másfélszeresére nőtt.

A második világháború idején súlyos károkat szenvedett a község a négy hónapig zajló harcok során. A viszonylag gyors újjáépítés után az 1960-as évektől ismét dinamikus, tervszerű településfejlesztés indult meg, melynek elismeréseként 1971. április 25-én ünnepelhette a lakosság a nagyközség várossá nyilvánítását. 1983-ban és 2006-ban Hild-érmet kapott a település.

1984 és 1994 között Nagyatád része volt Ötvöskónyi is.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Minden augusztusban Nagyatádon rendezik Magyarország egyetlen hosszú távú triatlonversenyét.
  • Ferences kolostor
  • Szent Kereszt Plébániatemplom
  • Szent Rókus Kápolna
  • Mándl kastély
  • Szoborpark
  • Nagyatádi Városi Múzeum
  • Hadipark
  • Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő: A Széchenyi tér parkjában épült létesítmény, 2007-ben újították fel. A fedett térben 32, 38 és 42 fokos vízű gyógymedencék és kádfürdők használhatóak. A gyógyvíz reumatikus illetve ízületi panaszok kezelésére, törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati problémák gyógyítására szolgál.
  • Nagyatádi Városi Termál Strandfürdő és Kemping

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyatád témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]