Ángyán József (agrármérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ángyán József
Ángyán József előadása a Sashegyen - 2013 (1).JPG
Született 1952. szeptember 20. (62 éves)
Nagyatád
Párt pártonkívüli
Választókerület Fidesz Pest megyei lista
(2006 óta)

Házastársa Gött Ildikó
Foglalkozás agrármérnök, politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ángyán József témájú médiaállományokat.

Ángyán József (Nagyatád, 1952. szeptember 20. – ) magyar agrármérnök, mezőgazdasági kutató-szakmérnök, egyetemi tanár, intézetigazgató, az MTA doktora, országgyűlési képviselő, 2010–2012 között a második Orbán-kormányban a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára.

Életrajzi adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyatádon született 1952. szeptember 20-án. Általános és középiskolai tanulmányait követően, 1971-ben Siófokon érettségizett. Ezután a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója, ahol 1977-ben okleveles agrármérnöki diplomát szerzett. 1979-ben mezőgazdaság-tudományi egyetemi doktori címet, majd 1980-ban mg. kutató szakmérnöki diplomát szerzett. 1993-tól a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, 1998-ban a környezettudományok területén habilitált. 2007-ben megkapta az MTA doktora címet.

Munkahelyei, beosztásai a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez, majd annak jogutódjához, a Szent István Egyetemhez kötik, ahol 1999-ben kapott egyetemi tanári kinevezést. Felsőoktatási, oktatásfejlesztési, tudományos tevékenysége keretében 1990-ben munkatársaival az agrár-felsőoktatásban elsőként kezdeményezte okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki egyetemi szak kidolgozását és indítását. 1991-1996 között a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet alapító igazgatóhelyetteseként, majd 1996 óta annak igazgatójaként tevékenykedik. Vezetésével az egyetemi kollektíva 10 új tanszéket alapított. 2006-ban további 5 évre kapott megbízatást az intézetigazgatói feladatkör ellátására.

Több mint 30 éve Gödöllőn él. Nős, 5 gyermek édesapja. Felesége Gött Ildikó okleveles szakedző.

A politikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2006-os országgyűlési választásokon a Fidesz Pest megyei területi listáján szerzett mandátumot. A Fidesz-frakció tagja, a MAGOSZ szakértője.

2006. május 30-ától az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában, továbbá 2007. június 25-étől az Országgyűlés Kutatási és Innovációs Eseti Bizottságában volt tag 2010. május 14-éig. A 2010-es országgyűlési választásokon ismét a Fidesz Pest megyei területi listájáról szerzett mandátumot.

2010. június 2-án a második Orbán-kormány Vidékfejlesztési Minisztériumának parlamenti ügyekért felelős államtitkárává nevezték ki.

Nevéhez (is) fűződik a kormányzat radikális földbirtok-szabályozási rendszerének terve, amely a földhasználatot helyben lakáshoz kötötte volna, és egységes aranykoronaérték-nyilvántartást irányozott volna elő, a kis- és középbirtokosoknak kedvezve.[1] A tervet a nagybirtokosok és az őket hitelező bankrendszer ellenezte,[2] a kormány 2012. január 16-án bejelentett 10 éves Nemzeti Vidékstratégiája és az annak végrehajtási kereteit adó Darányi-terve a reform felpuhított változatát tartalmazza.[3] Ángyán 2012. január 18-án kilátásba helyezte,[2] majd január 19-én nyilvános indoklás nélkül benyújtotta lemondását,[4] ezt a miniszterelnök január 23-án elfogadta.[5] Tisztségéből a köztársasági elnök február 6-ai hatállyal mentette fel.[6]

Lemondását követően nyilvánosan arra panaszkodott, hogy „spekuláns nagytőkés oligarchák”, „maffiacsaládok” veszik fel az európai uniós agrártámogatások nagy részét, és ugyanezen érdekkörök ellehetetlenítették államtitkári munkáját.[7][8]

2013. június 22-én kilépett a Fidesz-frakcióból és a független képviselők közé ült.

A 2014. április 6-i országgyűlési választásokon az Élőlánc Magyarországért párt színeiben indult Horváth András, az Adóhivatal volt tisztviselője, Dr. Léhmann György ügyvéd, több mint 800 devizahiteles család jogi képviselője, és Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője mellett.[9] Nem nyert mandátumot.

Főbb publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ángyán J. (szerk.) (1987): Agroökológiai hatások a kukoricatermesztésben. (Az agroökológiai körzetek és a területi fejlesztés) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 210 p.
  • Ángyán J. - Menyhért, Z. (1988): Integrált, alkalmazkodó növénytermesztés (Ésszerű környezetgazdálkodás), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 163 p.
  • Ángyán J. - Kiss J. - Menyhért Z. - Szalai T. - Podmaniczky L. (1994): Alternative agricultural strategies and their feasibility in relation to the Hungarian conditions. In: Van Lier, H. N. - Jaarsma, C. F. - Jurgens, C. R. - Debuck, A. J. (edit): Sustainable land use planning, Elsevier Science B. V., Amsterdam - London - New York - Tokyo, 360 p., 69-78. p.
  • Ángyán J. (1995): Sustainability as a Possible Basic Concept of Agricultural Transition in Hungary. Hungarian Agricultural Research, Budapest, Vol. 4, No. 4, 9-15.p.
  • Ángyán J. – Menyhért Z. (szerk.) (1997): Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp., 414 p.
  • Ángyán J. (1999): Nachhaltigkeit – Strategie für die ungarische Landwirtschaft (In: Scheiber E. – Larndorfer G. (Red.): Zukunft der Nachhaltigkeit, Ökosoziales Forum Österreich, Wien, 176 p.), 104-107. p.
  • Ángyán J. (2001): Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás, Agroinform Kiadóház, Budapest, 308 p.
  • Ángyán J. – Tardy J. – Vajnáné Madarassy A. (szerk.) (2003): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 625 p.
  • Ángyán J. – Balázs K. – Podmaniczky L. – Skutai J. (2003): Integrated land use zonation system in Hungary as a terrriorial base for agri-environmental programs (In: Helming K. – Wiggering H. (ed.): Sustainable development of multifunktional landscapes, Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg-New York, 286 p.), 125-141. p.
  • Ángyán J. – Menyhért Z. (szerk.) (2004): Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás; Szaktudás Kiadóház, Budapest, 560 p.

Videók, előadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]