Triatlon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A triatlon sorrendben úszásból, kerékpározásból és futásból álló, fiatal sportág. A három versenyszámot egymás után, pihenés nélkül kell teljesíteni, és a versenyidőbe a két szám közötti átöltözés ideje (az úgynevezett depóidő) is beleszámít. A triatlon alapvetően egyéni sport, de rendeznek csapatversenyeket is. A triatlonban versenyző sportolókat triatlonistának vagy – nálunk kevésbé elterjedt szóval – triatlétának is nevezik. Az alábbiakban a Magyarországon érvényes szabályok alapján ismertetjük a triatlont; más országokban, illetve a nemzetközi versenyeken ettől kisebb eltérések lehetnek. Eltérhetnek az itt leírtaktól a hivatalos versenynaptárban nem szereplő rendezvények távjai és szabályai is.

A triatlon három száma: úszás, kerékpározás, futás
Weiswampach triathlon 2007 Dirk Bockel Peter Croes.jpg

Rokon sportágak, változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Duatlon: sorrendben futásból, kerékpározásból és futásból álló sportág.
  • Aquatlon: sorrendben futásból, úszásból és futásból vagy csak úszásból és futásból álló sportág.
  • Téli triatlon: sorrendben futásból, hegyikerékpározásból és sífutásból álló sportág.[1]
  • Quadriatlon: sorrendben úszásból, kajakozásból, kerékpározásból és futásból álló sportág.
  • Tereptriatlon, terepduatlon: olyan triatlon- vagy duatlonverseny, amely (triatlon esetén) nyílt vízi úszásból, hegyikerékpározásból és terepfutásból áll. A kerékpáros és a futópálya elsősorban burkolatlan utakon, lehetőleg nagy szintkülönbséggel van kijelölve.
  • Ultratriatlon: a klasszikus Ironman távjánál hosszabb triatlonverseny (lásd az Ultratriatlonok című fejezetet.)
  • Ergotlon: Az első versenyt 2011-ben rendezték meg az evezősök és triatlonosok között. Sorrendben futásból, görgőre állított kerékpározásból és ergométerből áll.

Magyarországon a duatlon és az aquatlon sportági szervezete és szabályozása (az utóbbi természetesen értelemszerű eltérésekkel) megegyezik a triatlonéval. A két előbbi sportág versenyzői köre is jelentős részben a triatlonisták közül kerül ki. A triatlonversenyek szezonja nyáron van, a duatlon azonban lehetővé teszi a sportolóknak, hogy a versenyszezont a tavaszi és az őszi időszakra is kiterjesszék.

Versenytávok, korosztályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klasszikus felnőtt távok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hosszú távú versenyek rajtját gyakran ágyúból lövik el
A Magyar Triatlon Szövetség hivatalos távjai felnőtt versenyzők számára
(valamennyi táv kilométerben értendő)
Megnevezés Triatlon
úszás–kerékpározás–futás
Duatlon
futás–kerékpározás–futás
Aquatlon
futás–úszás–futás
Sprinttáv 0,75 – 20 – 5 5 – 20 – 2,5 2,5 – 1 – 2,5
Rövid táv 1,5 – 40 – 10 10 – 40 – 5 nincs
Középtáv 2,5 – 80 – 20 nincs nincs
Hosszú táv 3,8 – 180 – 42,195 nincs nincs

A táblázatban a hivatalos nevek állnak, de a triatlonos köznyelvben más elnevezések is ismertek:

  • A rövid távot olimpiai távnak is nevezik.
  • A középtávú versenyt gyakran féltávúnak is hívják. Ezzel arra utalnak, hogy a „teljes” táv a hosszú táv, az Ironman versenyek távja. A középtávú verseny ennek nem pontosan a fele, csak nagyságrendben. (Létezik pontosan fél ironmantáv is, de ilyen versenyt Magyarországon nem rendeznek – lásd az Az Ironman és az Ironman 70.3 című fejezetet.)
  • A hosszú távot a köznyelv ironmannek is nevezi, mivel megegyezik az Ironman versenyek távjával. (Ebben az esetben az ironman szót köznévként használjuk.) Az Ironman (tulajdonnévként) a World Triathlon Corporation bejegyzett védjegye, ezért ironman helyett gyakran ironman távú versenyről beszélnek. Ironmannek nevezik az olyan triatlonistákat is, akik már teljesítettek hosszú távú versenyt.

Megjegyzések:

  • A hosszú távú triatlon 42,195 kilométeres futószáma megegyezik a klasszikus maratoni távval.
  • Az ITU (lásd a Triatlonszervezetek című fejezetet) középtávon (15 km – 76 km – 7,5 km) is rendez duatlonversenyt.[2] Ezt Long Distance Duathlonnak nevezik, de valójában a középtávnak felel meg.
  • Az ITU Long Distance Triathlon nevű rendezvények nem azonosak a hosszú távú versenyekkel, a távjuk 3 km – 80 km – 20 km, ami lényegében a középtávnak felel meg.[3] Ezeknek a versenyeknek a távja 2006 előtt 3 km – 130 km – 30 km volt, ami egyik klasszikus távhoz sem igazodik.[4]
  • A fentiek miatt ha angolul egyértelműen akarjuk kifejezni magunkat, akkor a hosszú távú versenyt nem „long distance”, hanem „full distance triathlon” vagy „iron distance triathlon” néven célszerű említeni.

Gyermektávok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Triatlon Szövetség hivatalos távjai gyermek versenyzők számára
(valamennyi táv kilométerben értendő)
Megnevezés Triatlon
úszás–kerékpározás–futás
Duatlon
futás–kerékpározás–futás
Aquatlon
futás–úszás
Újonc táv 0,2 – 4 – 1 1 – 4 – 0,5 0,2 – 1
Gyermek táv 0,3 – 8 – 2 2 – 8 – 1 0,3 – 1,5
Serdülő táv 0,5 – 12 – 3 3 – 12 – 1,5 0,5 – 2

Korosztályok és versenytávok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezen a helyen összefoglalva ismertetjük a Magyar Triatlon Szövetség besorolását. A korosztályok táblázatos felsorolása a versenyszabályzatban megtalálható.

A 20 éves vagy annál idősebb versenyzők sprinttávon, illetve bármely ennél hosszabb távon versenyezhetnek. A korosztályos besorolás szempontjából a 20-39 év közöttiek a felnőtt, ezen belül a 20-23 évesek az U23 kategóriában is indulnak. A továbbiakban ötévenként lépnek magasabb korosztályba, tehát 40-44 év között vannak a senior 1-es versenyzők stb. A korosztályok rendre: senior 1, senior 2, senior 3, senior 4, veterán 1, veterán 2, veterán 3, veterán 4. A legutolsó kategóriába tartozik az összes 75 évet elérő versenyző.

A fiatalabb versenyzők csak a korosztályuknak megfelelő versenytávon indulhatnak az alábbiak szerint:

Életkor Korosztály Hivatalos versenytáv
11 évesig Újonc Újonc táv
12–13 Gyermek Gyermek táv
14–15 Serdülő Serdülő táv
16–17 Ifjúsági Sprinttáv
18–19 Junior Sprinttáv

Megjegyzések:

  • A junior versenyzők bármely távon indulhatnak.
  • A kor kiszámításánál csak a születési év számít, a pontos dátum nem.

Az Ironman és az Ironman 70.3[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ironman a World Triathlon Corporation (lásd a Triatlonszervezetek című fejezetet) által rendezett hosszú távú versenyek neve. Hivatalosan csak a hawaii ironman világbajnokság, valamint a WTC által feljogosított (a világ számos országában rendezett) kvalifikációs versenyek viselhetik az Ironman nevet. Az 1978-ban első alkalommal megrendezett hawaii Ironman – bár nem volt az első triatlonrendezvény – a sportág látványos fejlődésének kezdetét jelentette, és ma is ez a verseny a triatlonisták mekkája. A versenyre a profi sportolók a kvalifikációs versenyeken szerzett helyezéssel, az amatőrök pedig vagy kvalifikációval, vagy sorsolás révén juthatnak el.

Az Ironman 70.3 a WTC féltávú triatlonversenyeinek neve. Az elnevezés arra utal, hogy az 1,9 km úszásból, 90 km kerékpározásból és félmaratoni futásból álló verseny három számában összesen 70,3 mérföldet tesznek meg a versenyzők. A hawaii indulás jogát sorsoláson elnyerő amatőröknek az Ironmant megelőző időszakban legalább egy ilyen hosszúságú versenyt kell teljesíteniük, hogy a részvételi szándékukat megerősítsék.

Az Ironman versenyeken a magyar triatlonisták közül a 2005-ben visszavonult Kropkó Péter ért el kiemelkedő eredményeket: számos Ironmant megnyert, Hawaiin pedig kétszer lett hetedik. 2007-ben Csomor Erika tizedikként, 2008-ban pedig negyedikként ért célba Hawaiin a profi női versenyzők között.[5][6][7] 2008-ban az arizonai Ironman versenyen kettős magyar győzelem született Major József és Csomor Erika révén.[8]

Ultratriatlonok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ultrafutás mintájára (amely a maratonnál hosszabb távú futást jelenti) ultratriatlonnak hívják a klasszikus triatlontávnál, azaz az Ironman távjánál (hosszú táv) hosszabb triatlonversenyeket. Ezeket két fő csoportba sorolhatjuk:

  • A klasszikus ultratriatlonok az Ironman távjának egész számú többszörösei. Ezek megőrzik az úszás, kerékpározás és futás sorrendjét és folytonosságát. A versenytávok a dupla, tripla, négyszeres és ötszörös ironmantáv, valamint a dekatriatlon, amely a hosszú táv tízszeresét jelenti. Ez utóbbi tehát 38 km úszásból, 1800 km kerékpározásból és 422 km futásból áll.
  • A többnapos ultratriatlonokat Mexikóban vezették be 2006-ban. Ezek a teljesítés hagyományos folytonosságát megtörve az „egy nap – egy ironman” elvet követik, vagyis egymás utáni napokon kell egy-egy hosszú távú triatlont teljesíteni. A klasszikus ultratriatlonhoz hasonlóan ezt a versenyt is kétszeres, háromszoros, négyszeres, ötszörös és tízszeres távon rendezik.[9][10]

Vannak egyéb versenyek is, például a Freestyle Ultra Triathlon 1+2, amely az első napon egy szimpla ironmanből, majd következő napi starttal egy duplából áll.[11] Mások triatlonszerű kihívásokat szerveznek. Ilyen a háromnapos Enduroman, amely – a három szám hagyományos sorrendjét megváltoztatva – egy 87 mérföldes (140 kilométeres) LondonDover futásból, egy Csatorna-átúszásból és egy 180 mérföldes (290 kilométeres) CalaisPárizs kerékpározásból áll, és egyénileg teljesíthető.[12]

A bolyozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bolyozó versenyzők. A kormányokon nincs könyöklő.

A bolyozás egymás szoros követését jelenti az energiatakarékosság céljából, és általában a kerékpáros bolyozást értik alatta (az úszásnál inkább lábvízen úszásról szokás beszélni). Bolyozni lehet másik kerékpár vagy más jármű mögött is, de alapesetben a kerékpárosok egymás mögötti szoros, szélárnyékban való haladását szokták ezzel a szóval jelölni.

A triatlonban eredetileg tilos volt a bolyozás. Az általános tilalmat 1995-ben feloldották, de sok versenyen, elsősorban a hosszabb távokon, ma is megmaradt. A triatlonban alapkérdés, hogy szabad-e bolyozni, mivel ez a verseny jellegét és lefolyását meghatározza. Emiatt indokolt a kérdéssel kiemelten foglalkoznunk.

Bolyozási tilalom esetén a versenyzőknek általában tízméteres követési távolságot kell tartaniuk egymástól.[13] A szabályok meghatározzák az oldaltávolságot, a más járművek mögötti követési távolságot, valamint az előzés lefolyását is. Ilyenformán a verseny egyéni jellege jobban kidomborodik, a verseny nagy részét kitevő kerékpáros szám erősebben próbára teszi a versenyző állóképességét. Hátránya, hogy verseny közben nehéz pontosan felmérni a távolságokat, emiatt gyakoribbak a büntetések és kizárások, illetve az óvások.[14] A rövid távúnál hosszabb versenyeken mindig tilos a bolyozás.

Rövidebb távokon általában engedélyezik a bolyozást. Ilyenkor balesetmegelőzési okból a könyöklő (ld. lentebb) használata a serdülő korosztályok alatt tilos (mivel könyöklő helyzetben nehezebb irányítani a kerékpárt, és megnő az ütközések veszélye). A bolyozós versenyeket kritikusaik a jó úszók futóversenyének is szokták nevezni, mert jó úszással lehet elkapni egy megfelelő bolyt, viszont a bolyban haladás energiát takarít meg a kerékpáros szakaszon, és ezzel kiélezi a küzdelmet a futópályán. A bolyozás megnöveli a taktika szerepét az állóképesség rovására, és lehetővé teszi, hogy a (például egy csapatba tartozó) versenyzők segítsék egymást. (A bolyt vezető kerékpáros nem élvezi a bolyozás előnyét, de az egy bolyban haladók vezethetnek felváltva is.) Bolyozós versenyeken a férfiak és a nők külön futamban indulnak. Ilyenkor sem szabad másik futamban induló versenyző vagy más jármű – például a felvezető autó – mögött bolyozni, csak az ugyanabban a futamban induló versenyzők mögött.

A bolyozás részletes szabályai az évente kiadott versenyszabályzatban folyamatosan változnak.

A verseny szakaszai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bedepózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bedepózás a kerékpározáshoz és a futáshoz szükséges felszerelések leadását jelenti. Történhet közvetlenül a verseny előtt vagy a megelőző napon is. A kerékpáros depó és a futódepó a pálya kialakításától függően lehet egy helyen vagy külön is. A bedepózás során a rendezők átveszik a felszerelést, valamint ellenőrzik a kerékpár biztonságos és szabályos felszerelését (fékek állapota, fékkarok elhelyezkedése, kormányvégek dugózottsága, könyöklő tilalma a bolyozós versenyeken) és a kerékpáros sisakot. A versenyzők a felszerelésüket az előre kijelölt, rajtszámukkal jelzett helyre teszik. Általában ilyenkor írják fel a karjukra filctollal a rajtszámot (lásd a képet a lap tetején), mivel szárazföldi számokban használatos rajtszám a vízben nem viselhető. A depó nyitásától a felszerelések elszállításáig a depóba csak a rajtszámmal rendelkező versenyzők és a rendezők léphetnek be.

Viña del Mar, Chile: tengeri rajt vízbe futással

Úszás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az úszást rendezhetik medencében vagy nyílt vízben is, de a résztvevők nagy száma miatt az utóbbi a gyakoribb. Az úszópályát elsősorban tavakban (külföldön tengerben is) jelölhetik ki. Szükség esetén a rövidebb távú versenyek úszószáma nem túl gyors folyású[15] folyóban is megrendezhető. (Ez a megkötés a tereptriatlonokra nem vonatkozik.) A nyílt vízi úszás rajtja történhet a vízből, pontonról vagy a szárazföldről befutással is. Folyóvízben nem szabad vízből rajtoltatni.

A rajt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A triatlon az úszással kezdődik, ezért az úszás rajtja egyben a verseny rajtja is. A rajt előtt megadott idővel a versenyzőknek a bedepózást be kell fejezniük, és a rajtterületen jelentkezniük kell. Lehetőségük van a vízi bemelegítésre is, amelyet szárazföldi rajt előtt szintén időre be kell fejezni, hogy a rajthoz felsorakozhassanak. Vízből való rajtoláskor egy megadott vonal mögött kell várni a rajtot. A rendezők rendszerint lehetőséget biztosítanak a kiemelt versenyzőknek, hogy a mezőny előtt külön sorból indulhassanak.

2005StartArea.jpg
2005BeforeStart.jpg
2005AfterStart.jpg
A bekerített rajtterület a rajt előtt. Jobbra a rajtkapu, középen a jelentkezés helye, baloldalt a depóhoz vezető folyosón a versenyzők rajtszámmal ellátott szatyrai A rajt előtt a versenyzők egy része még melegít, mások már a rajtot várják A rajtot követő másodpercekben hamar széthúzódik a mezőny. Piros sapkában a kiemelt versenyzők

Biztonsági kérdések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezőnyt a vízben evezősök kísérik, és szükség esetén segítséget nyújtanak. Szélsőséges időjárási körülmények (nagyon hideg víz, erős szél, köd) esetén előfordul, hogy a versenyzők védelme érdekében az úszás távját lerövidítik, nagyon ritka esetben az úszás egészen elmarad. Máskor csak elhalasztják a meghirdetett rajtot, ha remény van rá, hogy egy óra múlva elég meleg lesz a víz. Nyílt vízi úszáshoz előzetesen be kell szerezni az ÁNTSZ igazolását is a víz minőségéről. (Ha az igazolás hiányzik vagy a víz fertőzött, az úszást nem szabad megtartani.)

Úszótechnika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helytelen úszótechnika. Ez a versenyző mellőzi a karmunkát, és nem teszi be rendesen a fejét a vízbe, viszont erős mellúszó lábtempókat használ. Valószínűtlen, hogy ilyen energiapazarlás után eredményesen tudjon kerékpározni és futni.

Az úszósporttal szemben a triatlonban nemcsak a jó időeredmény, hanem az energiák tartalékolása is fontos, hiszen a vízből kijőve még két versenyszámot kell teljesíteni. A triatlonisták ezért igyekeznek kímélni a lábukat. Az úszásnem nincs megkötve, de a felkészültebb versenyzők nemcsak a nagyobb sebesség miatt részesítik előnyben a gyorsúszást, hanem azért is, mert ott a mellúszásnál nagyobb a karmunka szerepe, és ezáltal jobban tudják pihentetni a lábukat. A gyorsúszás hátránya a nehezebb tájékozódás, ami nyílt vízben „cikkcakkozáshoz”, feleslegesen megtett távhoz vezethet. Az egyedüli korlátozás, hogy nem szabad a víz alatt úszni.

Úszás közben nem tilos a bolyozás, vagyis a másik versenyző lábvizén való energiatakarékos úszás, és ezt a versenyzők általában igyekeznek is kihasználni. Az olyan versenyeken, ahol a kerékpározásnál engedélyezik a bolyozást, az élmezőnyben a jó eredmény eléréséhez nélkülözhetetlen a csatlakozás egy jó tempóban haladó bolyhoz. Éppen ezért a versenyzők igyekeznek már az úszás során pozícióba kerülni, mert néhány másodperces késés a partra szállásnál sokkal nagyobb hátrányt eredményezhet a verseny későbbi szakaszában. A mezőny végén haladó amatőr versenyzőknek kevesebbet számít egy-két másodperc, ők inkább az energiatakarékosságot helyezik előtérbe.


Speciális felszerelések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Különböző típusú neoprénben, illetve neoprén nélkül versenyző triatlonisták, bokájukon az időmérő chippel. A felső képen látható a hátul futó versenyző hosszú cipzárhúzója.
  • Triatlonmez: gyorsan száradó anyagból készült egy- vagy kétrészes ruha, amelyet olyan betéttel láttak el, hogy mindhárom versenyszám teljesíthető legyen benne. (Egy hagyományos betétes kerékpárosnadrágban például nehéz lenne futni, míg egy betét nélküli nadrágot a legtöbb ember alsóneművel viselne, ami az úszást nehezíti, és lassan szárad.) A triatlonmez előnye, hogy megtakarítható vele az átöltözés ideje. A kétrészes mez felső részét a férfiak felvehetik a verseny előtt vagy az úszást követően is. A modern triatlonmezek felülete úgy van kialakítva, hogy csökkentse a test közegellenállását.
  • Neoprén: a víz hidege ellen használt speciális gumiruha. A Neoprene eredetileg a DuPont cég által kifejlesztett anyag márkaneve[16], de Magyarországon köznevesült formában használják az angolul wetsuitnak nevezett vízisportöltözékek megnevezésére. Az úszáshoz használt neoprén különbözik a szörfösök és vízisielők neoprénjétől, mivel a karok és vállak szabad mozgását is lehetővé kell tennie. A hátsó cipzáron gyakran hosszú madzagot látunk, hogy a versenyző egyedül is gyorsan tudja fel- és levenni a neoprént. A neoprén ruha jobb vízfekvést biztosít, ezáltal gyorsítva a versenyzőt, ezért csak hideg vízben engedélyezik a használatát. A versenyszabályzat a távtól függően határozza meg azt a két vízhőmérsékletet, amely alatt engedélyezett, illetve amely alatt kötelező a neoprén viselése.

Depózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A depózás a verseny két száma közötti átmenet. Nincs meghatározva, hogy mennyi időt lehet a depóban tölteni (bár a kerékpározás és a futás megkezdéséhez állíthatnak fel limitidőket), de a depózás is beleszámít a versenyidőbe, ezért a depóban a versenyzők futva közlekednek. A depóidőket az eredménylistában külön is feltüntetik, de a versenyzők oklevelén a kerékpározás idejéhez szokták hozzáadni.

A depózás legfőbb szabályai:

  • A depóterületen nem szabad kerékpározni, hanem tolni kell a kerékpárt.
  • A kerékpárt érinteni csak becsatolt bukósisakkal szabad (azaz a sisak felvétele előtt nem szabad a kerékpárhoz nyúlni, és a kerékpár állványra helyezése előtt nem szabad kicsatolni a sisakot).
  • A depóban csak versenyzők és rendezők (esetleg sajtósok) tartózkodhatnak. A területet a rendezőknek őrizniük kell.
Ilyen kerékpárral csak tréfából triatlonoznak (háttérben a depó)

A depózás jellege is eltér a versenytávtól függően. Sprinttávon jellemzően nem öltöznek át a triatlonisták, hanem (ha nem rendelkeznek a fent említett gyorsan száradó triatlonmezzel) úszóruhában teljesítik a többi számot. Az ilyen versenyeken gyakran öltözősátrat sem biztosítanak a depóterületen a rendezők. Ugyancsak a rövidebb távokra jellemző, hogy a kerékpáros cipőt a versenyzők a pedálra csatolva készítik ki a bedepózás során, a vízből kijövet pedig mezítláb tolják ki a kerékpárt a depóból, és csak menet közben lépnek bele a cipőbe. A leghosszabb távokon viszont a depóidő kevésbé számít a teljes versenyidőhöz képest, de nagyobb fontosságot kap a kényelmes öltözék, ezért a versenyzők a számok között átöltöznek, akár le is zuhanyoznak.

A második depózásra is igazak a fentiek. A kerékpározáshoz általában speciális cipőt használnak, amit ilyenkor futócipőre kell cserélni.

Kerékpározás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint már szó volt róla, a verseny kerékpáros szakaszát a bolyozás engedélyezése vagy tiltása határozza meg. Mindkét esetben igaz azonban, hogy a versenyzők igyekeznek beosztani az energiájukat, hiszen a kerékpárról leszállva még futniuk is kell. Sok versenyző ezért a kerékpáros szakasz végén „pörgősebb” fokozatra vált, azaz nagyobb fordulatszámmal teker, hogy az izmait ellazítsa. Kerékpározás közben a versenyzők a rajtszámukat hátul viselik.

A pálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerékpározást (a tereptriatlon kivételével) jó minőségű aszfalt- vagy betonúton rendezik. Rövidebb távokon törekedni kell a pálya teljes lezárására, de ez nem mindig oldható meg. A hosszabb távokon gyakoribb, hogy a versenyzők közúti forgalomban haladnak. Azonban ilyenkor is elsőbbséget és akadálytalan továbbhaladást kell biztosítani a számukra a versenypálya egész hosszában, azaz forgalmi okból a versenyző nem kényszerülhet lassításra vagy megállásra. Ez alól kivételt csak a vészhelyzet (például megkülönböztető jelzést használó jármű elhaladása), illetve közép- és hosszabb távok esetén a vasúti átkelőkön való áthaladás jelent. (Tehát a rövidebb távú versenyeken még a vasúti átjáróban is elsőbbséget kell biztosítani a versenyzők számára!) A vasúti átkelőknél tartózkodó versenybírók feljegyzik a versenyzők várakozásának idejét, és ezt utólag levonják a kerékpározás idejéből (ezt nevezik időjóváírásnak).

A szabályok nem írják elő a szintemelkedést, vagyis a kerékpározást dombos vagy hegyes úton is meg szabad rendezni. A rendezők kötelessége, hogy az összes szintemelkedést a versenykiírásban közzétegyék. A tereptriatlon-versenyeken kifejezetten kívánatos a nagy szintkülönbségű pálya kijelölése.

A kerékpár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harsányi Zsuzsanna, úton az ötödik bajnoki címe felé, megkezdi a kerékpározást a 2005-ös hosszú távú országos bajnokságon. Figyeljük meg a könyöklőt, az áramvonalas kerekeket és a triatlonmezt. A mezítlábas indulás és a pedálra csatolt cipő a hosszú távú versenyeken kevésbé szokásos, de az első helyért kiélezett küzdelem folyik. Az övtáska energiaszeletek és -gélek tárolására szolgálhat.

A triatlonozáshoz kifejlesztett kerékpár abban tér el az országúti kerékpártól, hogy a nyeregcsöve meredekebb, ezáltal az ülés előrébb kerül, s így más izmok terhelődnek nagyobb mértékben. Ez az elrendezés segíti a könyöklést, és megkönnyíti a kerékpározás utáni futást. A kerékpár más geometriai jellemzőiben is törekednek az áramvonalasság növelésére, ami az egyedül haladó versenyző hatékonyságát növeli. Ilyen kerékpárja nem minden versenyzőnek van; a műúton rendezett versenyekhez az országúti kerékpár is alkalmas, sőt a szabályok egyáltalán nem kötik meg a kerékpár típusát. A tereptriatlonokat kifejezetten hegyikerékpárosoknak írják ki.

A balesetek elkerülése érdekében a kormányvégekben kötelező a dugó, a fékkarok nem állhatnak előre, és általában tiltják az olyan megoldásokat, amelyek ütközés esetén a sérülés veszélyét növelik. A serdülő korosztályú és fiatalabb versenyzők számára korlátozzák a kerékpáron alkalmazható áttételt is (a leggyorsabb fokozatban egy pedálfordulat alatt legfeljebb 6,8 méter utat tehet meg a kerékpár).

Technikai hiba esetén a kerékpár bármely része cserélhető a verseny közben, kivéve a vázat. Ez a szabály azt biztosítja, hogy ne lehessen a teljes kerékpárt cserélni. A rendezők biztosíthatnak műszaki segélyautót, amelybe a versenyzők gyakran komplett pótkereket adnak le, hogy defekt esetén ne kelljen belsőt cserélni.

Speciális felszerelések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Könyöklő: ez a kormányra erősített toldalék, amely nevéhez illően könyöklő helyzetet biztosít a versenyző számára, aki ezáltal a felsőtestét pihentetni tudja, illetve más izomcsoportokat mozgat meg. Használatát csak azokon a versenyeken engedélyezik, ahol bolyozási tilalom van. A könyöklő testhelyzet a lap tetején a középső képen látható.
  • Bukósisak: a triatlonversenyeken a kerékpározás során kötelező a használata.

Futás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A futás során a triatlonisták már az izmaikban érzik az úszás és a kerékpározás hatását, ezért szinte mindig rosszabb időeredményt érnek el, mint amire ugyanilyen távon egy futóversenyen képesek lennének. A hosszabb távokon az amatőr versenyzők közül sokan gyalogolnak is a pálya egy részén. Különösen nehéz a futás első része, a kerékpározásról a futásra való átállás szakasza, amelyre a versenyzők külön is edzenek. Sok versenyző táplálkozási nehézségekkel is küzd.

A rajtszámot a futás megkezdésekor előre kell áttenni.

A pálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A futópálya szabályozása hasonlít a kerékpáros pályáéhoz, azaz itt is hasonlóan kell biztosítani a versenyzők haladását, és szintes pályát is ki szabad alakítani. A futópálya burkolata azonban nincs szabályozva.

Speciális felszerelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kerekes szék: a mozgássérült versenyzők a futóversenyekhez hasonlóan kerekes székkel teljesíthetik a futást.

Csapatversenyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A triatlon alapvetően egyéni sportág, de csapatversenyeket is rendeznek. A magyar versenyszabályzat ennek három hivatalos formáját írja le:

  • Csapatverseny: a csapat legalább három (duatlonban a női csapat legalább két) azonos nemű versenyzőből áll, akik a versenyt egyénileg teljesítik. A csapat ideje az első három (illetve női duatloncsapatnál az első két) versenyző idejének összege.
  • Klubcsapatverseny: a csapat 3-5 azonos nemű, azonos korosztályú versenyzőből áll. (A korosztályok az általános szabályoktól eltérően vannak megállapítva.) A versenyzőket csapatonként indítják, 2-3 perces követési időkkel. Nem kötelesek végig együtt maradni, de a kerékpározást és a futást is csak akkor kezdhetik meg, ha legalább három csapattag befejezte az előző számot, és a klubcsapat versenyidejét is a harmadik csapattag beérkezése határozza meg. A kerékpáros számban a csapattagok egymás között bolyozhatnak is.
  • Váltó-csapatverseny: a három azonos nemű versenyző közül az első úszik, a második kerékpározik, a harmadik fut.

Esetenként a fentieken kívül más versenyeket is meghirdetnek. Az eXtreMan versenyen például legfeljebb hattagú váltók tetszés szerint oszthatják fel maguk között a teljes távot, csak a váltóhelyekhez kell igazodniuk.

A triatlon az olimpián[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A triatlon olimpiai jelképe

A triatlon – a NOB 1994-es párizsi döntése nyomán[17] – először 2000-ben került fel a sydneyi olimpia versenyszámai közé. Az olimpián rövid távú versenyeket rendeznek, ezért hívják ezt a távot olimpiainak is. A bolyozás engedélyezve van.

Részletesebben lásd:

2008 decemberében a NOB felvette a triatlont a 2010-ben Szingapúrban debütáló Ifjúsági Olimpia programjába is.[18][19] Az első Ifjúsági Olimpián sprinttávú egyéni versenyt és váltóversenyt rendeznek.[20]

Fontosabb magyar versenyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • eXtremeMan – Hosszútávú Triatlon OB: Magyarország egyetlen rendszeres ironmantávú versenye. 1990 óta rendezik meg minden évben Nagyatádon, 1991 óta a sportág országos bajnokságaként.
  • Vasi Vasember: a legnagyobb hagyományú magyar triatlonverseny, amelyet évente rendeznek Szombathelyen. Bár a verseny neve az ironman tükörfordítása, de ez a verseny rövid (olimpiai) távú. Az első Vasembert 1984-ben Lovasi András, a KISZ Vas Megyei Bizottságának sportfelelőse kezdeményezte a hawaii Ironmanről készült dokumentumfilm hatására. (Akkor még 1,1 km úszás, 50 km kerékpározás és 10 km futás volt a táv.) Ez volt az első magyar triatlonverseny, és 2000 kivételével azóta is megrendezik.[21]
  • Triatlon Nagyhét: Tiszaújvárosban évente megtartott összejövetel, amelynek során különböző versenyeket, köztük világkupa-futamot is rendeznek.
  • Triatlon Tour: A Magyar Triatlon Szövetség különbőző távú versenyekből álló éves pontszerző versenysorozata
  • X2S: tereptriatlon versenysorozat
  • Triatlon VB: 2010 szeptemberében Budapesten rendezték a világbajnokságot olimpiai távon.
  • Balaton Super Triatlon: egy alkalommal, 1989-ben megrendezett verseny, amely az ironmannél hosszabb távú volt, ugyanis a kerékpározás egy 198 kilométeres Balaton-kerülésből állt. Jelentősége abban áll, hogy ez a verseny indította el Magyarországon az ironmanmozgalmat.[22]

Néhány ismertebb magyar versenyző[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Major József győztesként a 2005-ös nagyatádi eXtremeMan céljában

Triatlonszervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ): a triatlon országos sportági szakszövetsége, az ETU és az ITU tagja. A honlapján megtalálható a versenynaptár is. Elnöke Lányi András. (http://www.triatlon.hu)
  • Európai Triatlonszövetség (European Triathlon Union, ETU) (http://www.etu-triathlon.org)
  • Nemzetközi Triatlonszövetség (International Triathlon Union, ITU): a sportág nemzetközi szervezete. Világbajnokságot és világkupát rendez olimpiai távon, világbajnokságot középtávon, emellett a duatlon és a téli triatlon sportágat is szervezi. A triatlonon belül elsősorban az olimpiai távú versenyekkel foglalkozik. Az ITU által rendezett „hosszú távú” versenyek valójában középtávúak (lásd A klasszikus felnőtt távok fejezetet). (http://www.triathlon.org)
  • Nemzetközi Ultratriatlon-szövetség (International Ultra Triathlon Association, IUTA): a nemzetközi ultratriatlon-versenyrendszer irányítója. (http://www.iutasport.com)
  • World Triathlon Corporation (WTC): a nemzetközi sportági szövetségi rendszertől független üzleti vállalkozás, az Ironman és Ironman 70.3 versenyek irányítója és jogtulajdonosa, valamint az Ironman márkájú sporttermékek forgalmazója (http://www.ironman.com)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Triatlon témájú médiaállományokat.

Versenyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fórumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]