Nemzetközi Olimpiai Bizottság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IOC Logo.svg

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) (franciául: Comité international olympique (CIO), angolul: International Olympic Committee (IOC)) egy nemzetközi szervezet, amelynek székhelye a svájci Lausanne-ban található. A szervezetet 1894. június 23-án Párizsban alapította meg Pierre de Coubertin báró és Dimítriosz Vikélasz, hogy újjáélesszék az ókori görögországi olimpiai játékokat, amelyekre i. e. 776 és i. sz. 396 között került sor. Jelenleg 205 nemzeti olimpiai bizottság tagja a szervezetnek, Magyarországot a Magyar Olimpiai Bizottság képviseli.

A NOB szervezi az olimpiai játékokat: a nyári olimpiai játékok az olimpiád első évében kerülnek megrendezésre, míg a téli olimpiai játékok (1994-től) annak harmadik évében. A modern idők első olimpiai játékait 1896-ban rendezték Athénban, Görögországban. Az első modern kori téli olimpiai játékokat a franciaországi Chamonix-ban rendezték meg 1924-ben.

Az olimpiai mozgalom egy életfilozófia, kiemelve és egyesítve a test, az akarat és az ész erejét, ezek harmonikus egységét képezve. A sportot a kultúrával és a képzéssel ötvözve, az olimpizmus az örömre és az erőfeszítésre alapuló életmódot kíván létrehozni, a jó példa és az egyetemes erkölcsi alapelvek fontosságát hangsúlyozva.

Tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak 205 tagja van:

Elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A NOB vezetősége 1896 Athén

A NOB Kongresszusa (amely a NOB-tagokból áll) saját soraiból, titkos szavazással választja meg a szervezet elnökét nyolc éves időtartamra, amely egyszer négy évvel meghosszabbítható. A következő elnökválasztásra tehát 2013-ban kerül sor.

Az elnök képviseli a NOB-ot, és annak minden tevékenységét ő vezeti.

Alapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pierre de Coubertin báró – 1500 év kihagyás után – 1894. június 23-án újból életre hívta az olimpiai játékokat. Coubertin a nemzetközi kapcsolatok és a béke előmozdulását és javulását remélte az olimpiai eszme újjáélesztésétől.

Nemzetközi kongresszust rendezett a Francia Atlétikai Társaságok Uniója 1894. június 16-án Párizsban, az előadó de Coubertin kétezer lelkes hallgató előtt ismertette elképzelését az olimpiai versenyek felújításáról és nemzetközivé tételéről.

A kongresszust tett követte, június 23-án megalakult a NOB, az alapító tagok:

Nem volt jelen, de beválasztották a vezetőségbe dr. Kemény Ferenc magyar alreáliskolai igazgatót és a német dr. Willibald Gebhardtot.

Magyar tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A NOB vezető testülete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpiai mozgalom állandó szervezete, amely irányítja a játékok ellenőrzését és biztosítja azok fejlődését. Megalakulása óta önmagát egészíti ki a szervezet nemzeti olimpiai bizottságok tagjaiból. Általános elv, hogy minden országot csak egy-egy tag képviselje, kivéve a vezető sport hatalmakat és azokat ahol már rendeztek játékokat, de így is legfeljebb két tag. Az olimpiai mozgalom vezető testületének tagjai a NOB képviselői hazájukban. Sokáig a tagság csak halálozás, lemondás vagy megfosztás esetén szűnt meg. 1966 óta a tagságot korhatárhoz kötötték, a 72. életévüket betöltötteknek vissza kell vonulniuk, a legeredményesebben dolgozók tiszteletbeli tagként működhetnek tovább de szavazati joggal már nem rendelkeznek.

A NOB elnökét a vezetőség tagjaiból 8 évre választják, amely további négy évre újraválaszthatók, az alelnökök és a végrehajtó bizottsági tagok megbízatása 4 évre szól. A végrehajtó bizottság a szervezet operatív testülete, sürgős esetekben intézkedik, új tagokat javasol, és a játékok idején a legfőbb versenybírói fórummá alakul.

A nemzetközi sportszövetségek 1967-ben létesítették a NOB felé tanácsadó testületüket (Assamblée Générale des Fédérations Intenationales). A nemzeti olimpiai bizottságok 1968-ban hozták létre érdekképviseletüket (Assamblée Générale des Comites Nationaux Olympiques).

A NOB ülését az elnök hívja össze, az ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. Az olimpiai szabályzat módosításához a szavazati joggal bírók kétharmados többségének kell együtt szavaznia. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozzák.

Megalakulásakor a NOB székhelye Párizsban volt, a háború idején biztonsági okból 1915. április 10-én a svájci Lausannbe helyezték át. A hivatalos nyelvek a NOB-ban a francia és az angol. 1914 óta a hivatalos zászlaja a szervezetnek a fehér alapon egymásba fonódó öt különböző színű karika, amely az öt földrész sportolóit jelképezi (a színek: kék, sárga, fekete, zöld és piros). A NOB jelmondata gyorsabban, magasabbra, erősebben

Az olimpiai játékok helyszíne és ideje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játékok színhelyének kiválasztása a jelentkező városok közül a NOB kizárólagos joga. 1977 óta a csökkenő pályázó helyszínek csökkenő száma miatt, úgy döntöttek hogy a jövőben egy országnak ítéli a rendezés jogát, a helyszínt (helyszíneket) az adott nemzeti bizottság dönti el. A megnyitó és a záró ünnepséget, illetve döntőket az olimpiai fővárosban kell rendezni, a selejtezőket azonban máshol is megrendezhetik. A rendezési jogról a versenyek előtt hét évvel kell dönteni. 1896 óta négy évenként kell megrendezni a versenyeket.

A versenyek időpontjáról az adott nemzeti bizottság dönt, előírás szerint az időtartam 16 nap, illetve a téli játékoknál 12 nap, beleérve a megnyitót is.

Versenyszámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdeti időszakban a rendező nemzeti bizottságok szabad kezet kaptak a lebonyolítására és a programok összeállításában. Ez sok visszásságot szült, 1900-ban Párizsban a májusban kezdődő versenysorozat csak október végén fejeződött be, 1904-ben St. Louisban pedig 390 bajnokot avattak. Ezért 1932 óta a nyári olimpiai játékok lebonyolítására 16 nap van engedélyezve. A megrendezhető versenyszámokat pedig a NOB dönti el, mely számok kerüljenek ki és milyen új számok be, a programba.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Simson & Jennings. The Lord of The Rings. Power, Money and Drugs in the Modern Olympics.. Shuster & Shuster. ISBN 0-671-71122-9 
  2. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagjai

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]