Köd
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!(2007 májusából) |
A köd a levegő páratartamának egyik megjelenési formája, aminek hatására a vízszintes látótávolság 1 km alá csökken.
A világ legködösebb helye a világóceán részét képező Grand Banks, a kanadai Újfundland szigete mellett. A köd gyakori ott, mivel a Grand Banks a dél felé áramló, környezetéhez képest egyre hidegebb Labrador-áramlás és a délről érkező, sokkal melegebb Golf-áramlat találkozóhelye. A legködösebb szárazföldi terület a kaliforniai Point Reyes és az újfundlandi, labradori Argentia település. Az egy évre jutó ködös napok száma mindkettőnél meghaladja a 200-at.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Köd
A levegőben állandóan levő vízgőz, vagyis páratartalom a legfinomabb kicsapódási formája. A levegő ilyenkor annyira lehűl, hogy hőmérséklete megközelíti a harmatpontot, és ennek következtében a páratartalom kicsapódik. A kialakuló vízcseppecskék mérete alig teszi ki a milliméter ezredrészét. Az így „vízcseppekből” kialakult fal a levegő átláthatóságát rontja.
Felhő és köd között nincsen lényeges különbség, például a hegyet burkoló köd alulról felhőnek látszik.
A köd kialakulását alapjában a légkör földfelszíni lehűlése okozza.
A lehűlés módja lehet nyugvó és áramló köd.
[szerkesztés] Nyugvó vagy kisugárzási köd
A nyugvó, vagy kisugárzási köd a leggyakoribb ködfajta. Általában a szárazföldi felületek felett alakul ki, amikor a földfelszín kisugárzása következtében a talaj feletti légréteg a harmatpont alá hűl. Derült hűvös éjszakákon alakul ki. Rendszerint vékony, néha a felszínen található tárgyak, például fák, tornyok kilátszanak belőle.
Mocsarak és ingoványok fölött még nyáron is keletkezik köd derült, csendes éjjeleken. Eredete azzal magyarázható, hogy a melegebb víz felett a levegő párában dúsabb, mint a környezetében és csekélyebb lehűlés is elégendő a pára részbeni kicsapódásához.
A nagyvárosok gyakoribb ködképződésének egyik oka az ipartelepek folytán a levegőbe kerülő sok szennyező alkotórész, por, füst, korom, hamu. Ezek a kis finom eloszlású, szilárd részecskék, sokáig tudnak a levegőben lebegni, és a vízgőz kicsapódását igen megkönnyítik. Ezek a kicsapódást elősegítő apró szemecskék a kondenzációs magvak.
[szerkesztés] Áramló vagy frontális köd
Az áramló, vagy frontális köd kialakulásánál két különböző hőmérsékletű, csaknem telített levegőfajta keveredik. A téli időszakban igen gyakran alakul ki.
Meleg légköri frontok áramlásakor nagy páratartamú meleg levegő kerül a hideg felszín fölé ér, és telítetté válik. A levegő páratartamának egy része ilyenkor kicsapódik és ekkor hatalmas ködtakaróvá alakul. Ez a köd akár több héten át is megülheti a tájat.
Erre a ködfajtára jellemzőek az Anglia feletti tartós ködök, innen ered a „ködös Albion” elnevezés. Ekkor a hideg szárazföld lehűti a föléje kerülő langyosabb légtömeget és létrehozza a 100-300 m magas és tartós ködréteget.
[szerkesztés] Ködfelszakadás
A köd a Nap melegítő hatására, amint a felszínt melegíteni kezdi, el is oszlik. A melegedés hatására a levegő hőmérséklet is emelkedik, aminek következtében egyre több párát tud magába venni.
Sík felszínen a szelek rendszerint a ködöt eloszlatják.
A köd felszakadását, megszűnését a melegedésen kívül a lehűlés is megszüntetheti. A lehűlés hatására kicsapódott vízszemcsék megnagyobbodnak, nem tudnak lebegni a levegőben és visszahullnak a felszínre.
[szerkesztés] Ködfeloszlatás
A köd a közlekedést lelassítja, sőt meg is béníthatja. Ilyenkor igény van a kialakult köd feloszlatására. Költségei miatt néhány jelentős helyen alkalmazzák, például repülőtereken.
Ilyen módszer a környezet hőmérsékletének emelése, például alsó fűtés, vagy sugárhajtású motorok álló helyzetben történő működtetése, amikor igen magas hőmérsékletű és rendkívül száraz levegőt, illetve gázt fújnak például a leszállópályák mellett.
Ha nem vastag a köd, például nyugvó köd esetében, elegendő a levegő áramlásának beindítás, és keverése. Ez akár ventillátorokkal, vagy akár helikopterek működtetésével valósítható meg.
A felhőoszlatáshoz hasonlóan vegyi folyamatokkal is meg lehet indítani a köd cseppjeinek magvasításával és kiválásának beindításával.
