Harmatpont

°C g/m3 °C g/m3 °C g/m3 °C g/m3 -20 1,2 +1  5,2 13 11,4 25 23,1 -10 2,2  3  6,0 15 12,9 27 25,8  -5 3,3  5  6,8 17 14,5 29 28,7  -3 3,8  7  7,8 19 16,3 30 30,0  -1 4,5  9  8,8 21 18,4 35 38,0   0 4,8 11 10,0 23 20,6 40 50,0

A maximális vízgőz százalék tengerszinten, a hőmérséklet függvényében

A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik. A harmatpontnál – a harmatpont-hőmérsékletnél – alacsonyabb környezeti hőmérsékletnél megindul a víztartalom kicsapódása, a kondenzáció.

A harmatpont lehet fagyáspont alatti hőmérséklet is.

A harmatpont az a hőmérséklet, melyre az adott légtömegnek le kell hűlnie, hogy a benne lévő vízgőz vízzé csapódjon ki. Amikor a harmatponti hőmérséklet a fagyáspont alá süllyed, ezt fagypontnak hívják, ekkor a vízgőz már nem képes többé harmatot létrehozni, helyette zúzmara vagy dér képződik.

Magasabb hőmérsékleten a vízgőz résznyomása (parciális nyomása) növekszik, ezért több víz párolog el. A vízgőz tulajdonsága nem függ a levegő jelenlététől. A harmat képződése mindig előfordul a harmatponton, ha csak gáz van jelen, ahol vízgőz van. A harmatpont a vízgőz egyenletes funkciója, így meghatározható a vízgőz parciális nyomásából és fordítva is. Egy adott barometrikus nyomásnál, hőmérséklettől függetlenül, a harmatpont mutatja a vízgőzmolekulák mennyiségét ("mole fraction") a levegőben, vagy másképpen: meghatározza a levegő specifikus nedvességét.

Ha a barometrikus nyomás úgy nő, hogy a vízgőzmolekulák mennyisége nem változik, a harmatpont szintén követő módon növekedni fog.

Csökkentve a vízmolekulák mennyiségét, a harmatpont vissza fog állni előző értékére. Ugyanígy, ha nő a "mole fraction" egy nyomásesés után, az azt hozza magával, hogy a harmatpont visszaemelkedik előző értékére. Ez okból, azonos harmatpontnál New York és Denver esetében (amelyik magasabban fekszik) a magasabb levegőfrakció miatt Denverben több vízgőzt tartalmaz, mint New Yorkban.