Szél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szélzsák (anemoszkóp), amely a szél irányát és erejét is szemléletesen mutatja

Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre. A szél mindig fúj, sebességét méter per szekundumban mérik, vagy Beaufort-skálán.

Kialakulásának okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két alapvető oka a légköri áramlások kialakulásának a terepfajták eltérő mértékű melegedése és a bolygó forgásából származó Coriolis-erő. Két eltérő nyomású légtömeg között ugyanis a levegő az alacsonyabb nyomású terület felé kezd áramlani, amíg a nyomáskülönbség ki nem egyenlítődik. Ezt módosítja a domborzat és a Coriolis-erő. A szél jellege és kiterjedése sokféle lehet, a domboldalakon fújdogáló szellőktől az óceánokat átívelő passzát szélig.

Earth Global Circulation.jpg

Az ábrán felülről lefelé láthatjuk a sarki magasnyomású területet, ahonnan a sarki keleties szelek fújnak, majd az alacsony nyomású poláris front következik. A légkör függőleges metszetében itt található a ciklonális frontális felemelkedés, ennek következtében ez egy csapadékos terület. Ettől délre helyezkedik el a nyugati szelek öve, majd a térítő. A térítőn magas nyomás uralkodik, ezért itt leszálló áramlás található, és a párolgás az uralkodó hidrológiai folyamat, ezért ez a régió száraz. Ezután a felszín közelében az északkeleti passzátok fújnak, az egyenlítői szélcsendes övig. Az ITCZ jelzi a Trópusi Konvergencia Zónát (Intertropical Convergence Zone), ahol az ÉK-i és DK-i passzátok találkoznak. Itt az erős emelő hatás miatt viharok, hurrikánok keletkezhetnek. Itt alacsony légnyomás uralkodik, és jelentős csapadék hull. A déli féltekén hasonló a helyzet, ugyanazok az övek találhatók meg, mint az északin.

A nagy földi légkörzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bolygónk forgásából adódóan három egymásba kapcsolódó szélrendszer alakult ki.

Passzátszelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyenlítőn, ahol a napsugarak beesési szöge a legnagyobb, a levegő a leginkább felmelegszik. A felmelegedő levegő feláramlik, és a felszálló mozgás hatására lehűl, eléri a harmatpontot, megtörténik a kicsapódás. Ezért mindennapos a csapadékképződés az Egyenlítő vidékén. A felsőbb légköri rétegekben lehűlt levegő a térítők mentén leszáll, száraz, csapadékmentes időt eredményezve. A térítőkön kialakult magas nyomású zóna felől az Egyenlítő felé áramlik a levegő. Irányukat a Coriolis hatás változtatja, ezért az Északi-félgömbön ÉK-i, a Déli-félgömbön DK-i passzátszél alakul ki. Ezek a Föld legállandóbb szelei. Irányukat és sebességüket nem változtatják meg, ha igen, akkor a változás előre jelezhető. Szabályos viselkedésük miatt ezeket a szeleket a kereskedésben használták fel, ezért „kereskedelmi szél”-nek is nevezik.

Nyugati szelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szél

Mozgásuk közben hatalmas íveket futnak be, ez a meanderező mozgás, amelyekből ciklonok és anticiklonok keletkezhetnek. Ezek a keletkezési helyükről a sarkkörök (ciklonok) és a térítők (anticiklonok) felé sodródnak a Coriolis-erő hatására, ezzel kialakítva a jellemző térítőköri magas és a sarkköri alacsony légnyomást.

Keleties sarki szelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy-egy anticiklont alkotnak. A Föld legváltozékonyabb szelei. Az egyenlítő alacsony légnyomása és a sarkok magas légnyomása adja az energiát, és a sarkok beesési szöge miatt jön létre.A pólusok környékén a nehéz, hideg levegő felhalmozódása miatt magas a légnyomás.A magas nyomású övektől É-ra és D-re áramlik ki a levegő, de ezt az eltérítő erő az É-i sarkvidéken ÉK-i, a déli sarkvidéken DK-i széllé alakítja. A szélrendszerek övezetei természetesen nem különülnek el élesen egymástól. A trópusi légtömegek gyakran bejutnak a mérsékelt övezetbe, s a sarkvidéki levegő is rendszeresen betör a nyugatias szelek területére.

Szélfajták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ciklon – A trópusi övezetekben az óceánok hőenergiájából táplálkozó nagy erejű légörvény
Hurrikán – A trópusi ciklon neve az Atlanti-óceán északi medencéjében
Tájfun – A trópusi ciklon neve a Távol-Keleten
Monszun – Sok esőt hozó, tenger felől nyáron érkező szél.
Tornádó – más néven forgószél, gyakran hurrikánok kísérője Észak-Amerikában
Orkán – 100 km/h fölötti sebességű szél

Elnevezett szelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok szél ismétlődik bizonyos körülmények hatására. Ezek gyakran önálló nevet kapnak.

A szél sebessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szél sebességén a levegő mozgásának sebességét értjük. A meteorológiában általában a m/s-ban, illetve egyes területeken csomóban adják meg. 1 m/s 1,944 csomónak felel meg. Meteorológiai szövegekben a Beaufort-skálát használják a szél sebességének jellemzésekor.

Magyarországon a legnagyobb szélsebességet, 172 kilométer/órás széllökést, 2010. december 9-én mérték az Országos Meteorológiai Szolgálat kab-hegyi mérőállomásán.[1]

A szél iránya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szél irányát mindig az az égtáj adja meg, ahonnan a szél fúj. A keleti szél tehát azt jelenti, hogy a szél kelet felől nyugat felé fúj, azaz kelet felé fordulva szembe fúj a szél. A szél irányát gyakran jellemzik fokkal is. A 0° jelenti az északi, 90° a keleti, 180° a déli, 270° a nyugati szélirányt. Ez tovább bontható. A meteorológiában általában a 10°-os pontosság használatos.

A szelek irányának szabályosságát először Kolumbusz Kristóf figyelte meg 1492-ben. Utazása során először a keleti passzát szelet használta fel, majd észak felé hajózva egy nyugati széllel tért haza. Előtte a szeleket szeszélyes erőknek tartották, melyeket az istenek irányítanak. A szelek szabályos viselkedésére csak 1686-ban szolgált magyarázattal Edmond Halley angol tudós.

A szél komoly befolyásoló tényező a léginavigáció során. A repülőgépre ható szél és a tervezett útvonal kölcsönhatásáról bővebb információ az elemi navigáció szócikkben olvasható.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hibás, de gyakran előforduló írásmódja még: khamszín, chamszin. Nevét, ami arabul ötven jelentésű, arról kapta, hogy tavasszal egy ötven napos időszakban gyakori homokviharokat okoz.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Megdőlt a szélrekord a Kab-hegyen: 172 km/h. idokep.hu. (Hozzáférés: 2010. december 9.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szél témájú médiaállományokat.