Vajdaság Autonóm Tartomány
| Vajdaság Autonóm Tartomány | |||
| Аутономна Покрајина Војводина Autonómna Pokrajina Vojvodina Autonomna Pokrajina Vojvodina Provincia Autonomă Voivodina Автономна Покраїна Войводина |
|||
|
|||
| Nemzeti himnusz: Megegyezik az Európai Unió himnuszával / Ludwig van Beethoven, Örömóda | |||
![]() |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Újvidék | ||
| Vezetők | |||
| A Tartományi Képviselőház elnöke | Egeresi Sándor (Vajdasági Magyar Szövetség) |
||
| A Tartomány miniszterelnöke | Bojan Pajtić (Demokrata Párt) |
||
| Hivatalos nyelv | horvát, magyar, román, ruszin, szerb, szlovák | ||
| Autonómia | Szerbia autonóm tartománya | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 1 916 889 fő (2011) +/- | ||
| Népsűrűség | 94,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21 500 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
||
| Egyéb adatok | |||
| Hívószám | +381 | ||
| Közlekedés iránya | jobb oldali | ||
|
|
|||
A Vajdaság, teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány. A tartomány etnikai összetétele rendkívül változatos: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát. Vajdaságnak hat hivatalos nyelve van, amely tükrözi a vidék sokszínű etnikai és nyelvi összetételét, valamint gazdag kulturális hagyományait.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elnevezés
A Vajdaság Autonóm Tartomány elnevezése a tartomány többi hivatalos nyelvén: szerbül Аутономна Покрајина Војводина, szlovákul Autonómna pokrajina Vojvodina, horvátul Autonomna Pokrajina Vojvodina, románul Provincia Autonomă Voivodina, ruszin nyelven Автономна Покраїна Войводина.
A Vajdaság elnevezés a szerb Vojvodina szóból származik, amelyet először az 1848-49-es forradalom idején említettek. Mostanában a vajdasági magyarok közül néhányan szívesebben használják a Délvidék kifejezést a mai Vajdaság területére. A magyarországi használatban azonban a Délvidék elnevezés történelmi és politikai szempontból a mai Vajdaságnál tágabb földrajzi egységre, a volt Magyar Királyság egész déli részére, így Horvátország egyes területeire is vonatkozik. (1920 előtt pedig még a Bánságnak a mai Romániában fekvő keleti részét is beleértették.)
[szerkesztés] Földrajz
A Vajdaság 21 500 km2 területű. Három nagy folyója, a Duna, a Tisza és a Száva három nagy földrajzi egységre osztja a tartományt:
- Bácska (Bačka, földrajzilag Közép-, és Dél-Bácska)
- Bánság (Banat, földrajzilag Nyugat-Bánság)
- Szerémség (Srem, földrajzilag Kelet-Szerémség)
Bácska és Nyugat-Bánság a folyók által feltöltött homokos síkság, a magyar Alföld folytatása. A Kárpát-medence nagy folyói erre folynak össze. Szerémségben a Tarcal-hegység (Fruška Gora) húzódik, amely keletre téríti a Dunát. A Bánságban található a tartomány legmagasabb pontja, a Kudrici tető (641 m), amely a romániai Krassó-Szörényi-Érchegységhez kapcsolható Verseci-hegység csúcsa.
A terület éghajlata kontinentális.
[szerkesztés] Története
- 1526 és 1527 között a szerbek felkelése zajlott le Szapolyai János ellen, amely más területeket is lángba borított. A felkelők vezére Cserni Jován a délvidéki szerbek cárának kiáltotta ki magát. Ezt később a független Vajdaság történelmi alapjának kívánták felhasználni a szerbek.
- Az 1699-es karlócai béke új fejezetet nyit: az elnéptelenedett területek újra benépesülnek, és a folyók szabályozásával meg a kiváló minőségű termőföld kihasználásával gazdasági fellendülés kezdődik.
- Miután Kossuth Lajos 1848-ban, legalábbis a szabadságharc idejére elutasította a szerb kisebbségi követelések teljesítését, a szerb kisebbség kilátásba helyezte az önálló vajdasági szerb állam megalakítását, amely később egyesült volna Szerbiával, ezért fegyveres harcot kezdeményezett a magyar honvédsereg ellen.
- A szabadságharc bukása után az osztrákok Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven a Bánsággal egyesítették 1860-ig.
- 1918. december 1-jén megalakul a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, és a szerb királyi katonaság erői bevonulnak Vajdaság egész területére. Néhány nappal korábban, 1918. november 25-én és 26-án megtartották a Bánsági, Bácskai és Baranyai szerbek, Bunyevácok és Más Szlávok Nagygyűlését, amely – minden jogalapot nélkülözve – kimondta Vajdaság csatlakozását Szerbiához, megelőzve azt, hogy Vajdaság egyenrangú egységként csatlakozzék az új országhoz. A Nagygyűlés 757 részvevője között 578 szerb, 84 bunyevác, 62 szlovák, 21 ruszin, 6 német, 3 sokác, 2 horvát és 1 magyar volt, ami lényegesen eltért a tartomány nemzetiségi összetételétől, tehát nem is képviselhette annak valós akaratát. Keleten a Bánságban Róth Ottó kísérletet tesz arra, hogy megalakítsa a Bánáti Köztársaságot, hogy a területet megtartsa Magyarországnak, de a szerb-francia erők rövidesen elfoglalják a területet.
- Az így kialakult helyzetet a trianoni békeszerződés (1920. június 4.) szentesítette: Vajdaság Autonóm Tartomány mai területei, amelyek addig Magyarországhoz (azon belül Bács-Bodrog vármegyéhez, Torontál vármegyéhez és Temes vármegyéhez), illetve Horvát-Szlavónországhoz, Magyarország társországához (azon belül Szerém vármegyéhez) tartoztak, hivatalosan is a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá kerültek.
- A II. világháború alatt, 1941 áprilisa és 1944 októbere között a Duna és a Tisza közötti rész újra Magyarország, a Dráva és a Száva közötti rész pedig az úgynevezett Független Horvát Állam része lett, végül a Tiszától keletre fekvő rész közvetlen német közigazgatás alatt állt.
- 1941 és 1944 között a többnyire magyar nyelvű zsidó lakosság legnagyobb részét deportálták. A német közigazgatás alatt álló Nyugat-Bánságban még a zsinagógákat is lerombolták. Atrocitások a polgári lakosság ellen a Horvátországhoz tartozó Szerémségben és a Magyarországhoz került területen is történtek (Újvidéki vérengzés), elsősorban a szerbek és a kommunista csoportosulások ellen.
- 1944-ben a szerb partizánalakulatok a Vörös Hadsereg segítségével újra elfoglalják e területeket, ami ezúttal a német, magyar és horvát polgári lakosság vérontásához vezetett, de több zsinagógát is leromboltak (például: Óbecsén). A német (sváb) lakosságot kitelepítették, a magyar lakosság egy része Magyarországra menekült.
- 1944-1945 telén a kommunista pártvezetés utasítására tömeges kivégzéseket, etnikai népirtást követtek el a megmaradt magyar és sváb lakosság ellen. A meggyilkoltak száma pontosan nem ismert, de 20 és 40 ezer között becsülik (Délvidéki vérengzések).
- A párizsi békeszerződés (1947) után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. Az elmenekült, kitelepített vagy meggyilkolt német, magyar és horvát családok házaiba a legtöbb településen az egykori Jugoszlávia déli részéről szerb és montenegrói lakosságot költöztettek. Az erőszakos lakosságcserével a szerbek a Vajdaságban abszolút többségbe kerültek.
- Jugoszlávia 1974-es alkotmánya széles körű autonómiát biztosított a soknemzetiségű Vajdaságnak és a főleg albánok lakta Koszovó tartománynak a Szerb Szocialista Köztársaságon belül. Amikor Szerbia 1988-ban megszüntette Vajdaság és Kosovo-Metohija autonómiáját, megbomlott a Jugoszlávián belüli nemzetek különben is kényes erőviszonya a szerbek javára, ami végül is polgárháborúhoz és Jugoszlávia véres széthullásához vezetett.
- Az 1990-es évek elejétől kezdve erősödik a mind nagyobb önállóságot követelő erők hangja.
[szerkesztés] Népesség
A 2002-es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak 2 031 992 lakosa volt. A 2011-es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak 1 916 889 lakosa van.
[szerkesztés] Nemzetiségek
A tartomány etnikumai a következők:
| Népesség | ||||
|---|---|---|---|---|
| Népek | fő (százalék) | |||
| szerbek | 1 321 807 (65,05) | |||
| magyarok | 290 207 (14,28) | |||
| szlovákok | 56 637 (2,79) | |||
| horvátok | 56 546 (2,78) | |||
| jugoszlávok | 49 881 (2,45) | |||
| montenegróiak | 35 513 (1,75) | |||
| románok | 30 419 (1,50) | |||
| romák | 29 057 (1,43) | |||
| bunyevácok | 19 766 (0,97) | |||
| ruszinok | 15 626 (0,77) | |||
| macedónok | 11 785 (0,58) | |||
| ukránok | 4 635 (0,23) | |||
| egyéb | 55 097 (2,71) | |||
| nem nyilatkozott | 55 016 (2,71) | |||
| A 2002. évi népszámlálás szerint. | ||||
[szerkesztés] Demográfia
Vajdaságban a természetes népszaporulat 1989 óta negatív mind a 45 tartományi községben. Évente közel 10 ezer emberrel több hal meg, mint amennyi születik. A lakosság átlagéletkora 40 év, a 60 évnél idősebbek a teljes populációnak 21 százalékát, a 19 évnél fiatalabbak 18 százalékát teszik ki. A szülés pillanata is egyre inkább kitolódik, jelenleg átlagban 27 éves korukban szülnek a vajdasági nők.
Az ENSZ Népesedési Alapjának 2006. évi jelentése szerint Szerbiának van az egyik leginkább elöregedett lakossága. Két-három évtizeden belül munkaerőhiány léphet fel, amit a környező országokból idevonzott munkaerővel kell majd pótolni.
[szerkesztés] Migráció
A török megszállás (1526–1699) alatt a mai Vajdaság területe jobbára elnéptelenedett. A karlócai béke (1699) után a központi osztrák hatalom tervszerűen telepíti be a lakosságot: délről szerbeket (akiknek a határőri szolgálatért földet is oszt), nyugatról németeket, északról és keletről magyarokat. A 18. század második felében szlovákok, illetve kárpátaljai ukránok meg ruszinok is érkeznek, egyesek a cseh katolikus üldözés elől menekülve, mások a fejlődésnek induló vidéken kenyérkeresés céljából.
Az első világháború kezdete körül a vajdasági lakosság többsége megközelítően arányosan oszlik meg a magyarok, németek és szerbek között.
Amikor Vajdaság az 1918. december 1-jén létrehozott Szerb-Horvát-Szlovén Királyság határai közé került, a belgrádi hatalom megkezdte a szerbek újabb nagyarányú betelepítését az ország szegényebb vidékeiről.
A második világháború utolsó hónapjaiban történt német- és magyarellenes megtorlások következtében elpusztult vagy elmenekült lakosság otthonaiba—különösen Bánságban -- újabb jelentős számú szerb telepes lakosság érkezik Likából, Boszniából, Montenegróból és Koszovóból. Ekkor alakul ki Vajdaságban a szerbek abszolút többsége.
1990 és 1993 között, majd 1995-ben (a horvátországi viszály, majd 1991-től a háború első, illetve utolsó szakaszában) több mint 270 ezer menekült telepedett le a tartományban, ami az összes, Szerbiába érkező menekült 40%-át, Vajdaság lakosságának pedig 13%-át teszi ki. A menekültek 92%-a szerb nemzetiségű volt, akik a délszláv háborúk során több hullámban érkeztek, elsősorban Horvátországból, majd Boszniából. Főleg Bácska délnyugati részén és a Szerémségben telepedtek le, általában a nagyobb városokban. A menekültek száma Újvidéken 25 000, Rumán 6-8000, Zomborban, Pancsován, Ingyiában, Szabadkán 6000 fő.
Az 1990-es évek elején Szerbiából mintegy 200 000 fiatal szakember távozott. A kivándorlás Vajdaságban volt a legnagyobb arányú, noha ez az ország gazdaságilag legfejlettebb része. Itt is elsősorban a fiatalokat, a magyarokat és a horvátokat érintette, akik a katonai kötelezettség és a háborús veszély elől, valamint gazdasági okokból távoztak. Emiatt a helyi magyarság termékenysége erősen lecsökkent.
[szerkesztés] Közigazgatás
|
██ Dél-bácskai ██ Szerémségi |
██ Dél-bánsági |
Vajdaság hét körzetre van felosztva (zárójelben a körzetek szerb nyelvű elnevezése):
- Dél-bácskai körzet (Južnobački Okrug)
- Dél-bánsági körzet (Južnobanatski Okrug)
- Észak-bácskai körzet (Severnobački Okrug)
- Észak-bánsági körzet (Severnobanatski Okrug)
- Közép-bánsági körzet (Srednjebanatski Okrug)
- Nyugat-bácskai körzet (Zapadnobački Okrug)
- Szerémségi körzet (Sremski Okrug)
A körzetek községekre (opština) oszlanak; ezek tulajdonképpen több kisebb falu és város közös közigazgatási egységei, méretüket tekintve inkább az egykori magyar járásoknak felelnek meg. E közigazgatási egységek közül csak Újvidéket, és Szabadkát nevezik jogilag városnak. A község székhely települése – amiről általában a községet is elnevezik – a községközpont.
[szerkesztés] Legnagyobb települések
A 2002-es népszámlálás adatai alapján:
| Helység | Lélekszám (fő) | Magyarok száma (fő) | Magyarok aránya (százalék) | ||
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Újvidék | 191 405 | 11 538 | 6,02 | |
| 2 | Szabadka | 99 981 | 34 983 | 34,99 | |
| 3 | Nagybecskerek | 79 773 | 11 605 | 14,54 | |
| 4 | Pancsova | 76 110 | 3 279 | 4,25 | |
| 5 | Zombor | 50 950 | 3 743 | 7,4 | |
| 6 | Nagykikinda | 41 825 | 5 290 | 12,8 | |
| 7 | Szávaszentdemeter | 39 041 | 524 | 1,34 | |
| 8 | Versec | 36 001 | 1 800 | 4,91 | |
| 9 | Ruma | 32 125 | 362 | 1,12 | |
| 10 | Palánka | 29 431 | 1 160 | 3,9 | |
| 11 | Ingyia | 26 244 | 219 | 0,83 | |
| 12 | Verbász | 25 887 | 2 003 | 7,7 | |
| 13 | Óbecse | 25 774 | 11 725 | 45,5 | |
| 14 | Zenta | 20 302 | 15 860 | 78,12 | |
| 15 | Kúla | 19 293 | 2 738 | 14,18 | |
| 16 | Apatin | 19 289 | 848 | 4,4 | |
| 17 | Temerin | 19 216 | 8 187 | 42,6 | |
| 18 | Ópazova | 18 645 | 44 | 0,23 | |
| 19 | Hadikliget | 18 626 | 473 | 2,5 | |
| 20 | Futak | 18 582 | 279 | 1,5 |
Lásd még: A Vajdaság települései.
[szerkesztés] Politika
A 2008-as tartományi választások után a 120 tagú vajdasági parlament (Tartományi Gyűlés) összetétele a következő:
|
██ Európai Vajdaságért – 64 |
A Tartományi Képviselőház elnöke Egeresi Sándor (VMSZ), a Tartomány miniszterelnöke Bojan Pajtić (Demokrata Párt). A tartományi kormányban az Európai Vajdaságért, a Magyar Koalíció, az Együtt Vajdaságért és a Szerbiai Szocialista Párt–Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja vesz részt.
[szerkesztés] Helyi politikai szervezetek
- Vajdasági Szociáldemokrata Liga (VSZL), elnöke Nenad Csanak
- Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (VHDSZ), elnöke Petar Kuntics
[szerkesztés] Helyi magyar politikai pártok
- Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), elnöke Pásztor István
- Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), elnöke Csonka Áron
- Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), elnöke Ágoston András
- Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), elnöke Rácz Szabó László
- Magyar Remény Mozgalom (MRM), elnöke László Bálint
A VMSZ-nek inkább az északon, egy tömbben élő magyarok, míg a VMDK-nak és a VMDP-nek a délen, falvakban szórványban élő magyarok alkotják szavazói bázisát.
[szerkesztés] A tartomány statútuma
2008 szeptemberében a tartományi képviselőház megszavazta a tartomány statútumát, viszont azt Szerbia Parlamentjének is el kell még fogadni, hogy az hivatalossá váljon. A statútumot 2009. november 30-án fogadtak el. A statútum értelmében:
- A Vajdaság saját törvényeket hozhat, jelképeket használhat, önállóan köthet megállapodásokat nemzetközi szinten is.
- Saját vagyona lehet
- A statútum értelmében számarányosan képviselhetik magukat a kisebbségek a vajdasági parlamentben[1]
[szerkesztés] Kultúra
Az egyik leghíresebb vajdasági popénekes az újvidéki Đorđe Balašević. Világhírű hegedűművész a kavillói (Rákóczifalu) származású Lajkó Félix. Észak-bácskai (magyarkanizsai) származású a világhírű Nagy József táncos-koreográfus, Jelszínház nevű formációja orléans-i székhellyel működik, alkotóműhelyét pedig Magyarkanizsán hozta létre. Vajdaságban született Danilo Kiš jugoszláv, és Kosztolányi Dezső magyar író is.
Különböző nemzetek heti- és napilapjait szerkesztik Vajdaságban. A magyarok legnépszerűbb újságai a Magyar Szó, a Hét Nap és a Családi Kör. További újságok a szerb Dnevnik (Napi újság), a horvát Hrvatska riječ (Horvát szó), a szlovák Hlas Ľudu (Az emberek hangja), a román Libertatea (Szabadság), a ruszin Руске слово (Ruszin szó) és a bunyevác Bunjevačke novine (Bunyevác újság).
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Referencia
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap (szerb, angol)
- A Vajdaság települései és címerei (wiki)
- Magyar Szó napilap
- Vajdasági Magyar Művelődési Egyesület
- symposi on-line.eu – közéleti kultúrmonitor
- vajdasagma.info – Délvidéki hírportál


