Vajdaság Autonóm Tartomány

Vajdaság Autonóm Tartomány
Аутономна Покрајина Војводина Autonómna Pokrajina Vojvodina Autonomna Pokrajina Vojvodina Provincia Autonomă Voivodina Автономна Покраїна Войводина
Vajdaság Autonóm Tartomány zászlaja Vajdaság Autonóm Tartomány címere
Nemzeti himnusz: Megegyezik az Európai Unió himnuszával / Ludwig van Beethoven, Örömóda
Fővárosa	Újvidék
Vezetők
A Tartományi Képviselőház elnöke	Egeresi Sándor (Vajdasági Magyar Szövetség)
A Tartomány miniszterelnöke	Bojan Pajtić (Demokrata Párt)
Hivatalos nyelv	horvát, magyar, román, ruszin, szerb, szlovák
Autonómia	Szerbia autonóm tartománya
Népesség
Népszámlálás szerint	1 916 889 fő (2011) +/-
Népsűrűség	94,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21 500 km²
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Hívószám	+381
Közlekedés iránya	jobb oldali
S z e r b i a Magyarország Bosznia Horv. Románia Szabadka BELGRÁD Verbász Hódság Törökbecse Sid Újvidék Palánka Magyarkanizsa Bégaszentgyörgy Nagybecskerek Ópáva Zombor Topolya Zenta Ada Nagykikinda Titel Zichyfalva Versec Alibunár Fehért. Pancsova Ópáva Óbecse Ruma Szávaszentdemeter Pecsinci

A Vajdaság, teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány. A tartomány etnikai összetétele rendkívül változatos: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát. Vajdaságnak hat hivatalos nyelve van, amely tükrözi a vidék sokszínű etnikai és nyelvi összetételét, valamint gazdag kulturális hagyományait.

Elnevezés

A Vajdaság Autonóm Tartomány elnevezése a tartomány többi hivatalos nyelvén: szerbül Аутономна Покрајина Војводина, szlovákul Autonómna pokrajina Vojvodina, horvátul Autonomna Pokrajina Vojvodina, románul Provincia Autonomă Voivodina, ruszin nyelven Автономна Покраїна Войводина.

A Vajdaság elnevezés a szerb Vojvodina szóból származik, amelyet először az 1848-49-es forradalom idején említettek. Mostanában a vajdasági magyarok közül néhányan szívesebben használják a Délvidék kifejezést a mai Vajdaság területére. A magyarországi használatban azonban a Délvidék elnevezés történelmi és politikai szempontból a mai Vajdaságnál tágabb földrajzi egységre, a volt Magyar Királyság egész déli részére, így Horvátország egyes területeire is vonatkozik. (1920 előtt pedig még a Bánságnak a mai Romániában fekvő keleti részét is beleértették.)

Földrajz

Ködös reggel a Delibláti homokpusztán. Fejértelep templomtornya is látható.

A Vajdaság 21 500 km² területű. Három nagy folyója, a Duna, a Tisza és a Száva három nagy földrajzi egységre osztja a tartományt:

• Bácska (Bačka, földrajzilag Közép-, és Dél-Bácska)
• Bánság (Banat, földrajzilag Nyugat-Bánság)
• Szerémség (Srem, földrajzilag Kelet-Szerémség)

Bácska és Nyugat-Bánság a folyók által feltöltött homokos síkság, a magyar Alföld folytatása. A Kárpát-medence nagy folyói erre folynak össze. Szerémségben a Tarcal-hegység (Fruška Gora) húzódik, amely keletre téríti a Dunát. A Bánságban található a tartomány legmagasabb pontja, a Kudrici tető (641 m), amely a romániai Krassó-Szörényi-Érchegységhez kapcsolható Verseci-hegység csúcsa.

A terület éghajlata kontinentális.

Története

• 1526 és 1527 között a szerbek felkelése zajlott le Szapolyai János ellen, amely más területeket is lángba borított. A felkelők vezére Cserni Jován a délvidéki szerbek cárának kiáltotta ki magát. Ezt később a független Vajdaság történelmi alapjának kívánták felhasználni a szerbek.
• Az 1699-es karlócai béke új fejezetet nyit: az elnéptelenedett területek újra benépesülnek, és a folyók szabályozásával meg a kiváló minőségű termőföld kihasználásával gazdasági fellendülés kezdődik.
• Miután Kossuth Lajos 1848-ban, legalábbis a szabadságharc idejére elutasította a szerb kisebbségi követelések teljesítését, a szerb kisebbség kilátásba helyezte az önálló vajdasági szerb állam megalakítását, amely később egyesült volna Szerbiával, ezért fegyveres harcot kezdeményezett a magyar honvédsereg ellen.
• A szabadságharc bukása után az osztrákok Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven a Bánsággal egyesítették 1860-ig.
• 1918. december 1-jén megalakul a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, és a szerb királyi katonaság erői bevonulnak Vajdaság egész területére. Néhány nappal korábban, 1918. november 25-én és 26-án megtartották a Bánsági, Bácskai és Baranyai szerbek, Bunyevácok és Más Szlávok Nagygyűlését, amely – minden jogalapot nélkülözve – kimondta Vajdaság csatlakozását Szerbiához, megelőzve azt, hogy Vajdaság egyenrangú egységként csatlakozzék az új országhoz. A Nagygyűlés 757 részvevője között 578 szerb, 84 bunyevác, 62 szlovák, 21 ruszin, 6 német, 3 sokác, 2 horvát és 1 magyar volt, ami lényegesen eltért a tartomány nemzetiségi összetételétől, tehát nem is képviselhette annak valós akaratát. Keleten a Bánságban Róth Ottó kísérletet tesz arra, hogy megalakítsa a Bánáti Köztársaságot, hogy a területet megtartsa Magyarországnak, de a szerb-francia erők rövidesen elfoglalják a területet.
• Az így kialakult helyzetet a trianoni békeszerződés (1920. június 4.) szentesítette: Vajdaság Autonóm Tartomány mai területei, amelyek addig Magyarországhoz (azon belül Bács-Bodrog vármegyéhez, Torontál vármegyéhez és Temes vármegyéhez), illetve Horvát-Szlavónországhoz, Magyarország társországához (azon belül Szerém vármegyéhez) tartoztak, hivatalosan is a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá kerültek.
• A II. világháború alatt, 1941 áprilisa és 1944 októbere között a Duna és a Tisza közötti rész újra Magyarország, a Dráva és a Száva közötti rész pedig az úgynevezett Független Horvát Állam része lett, végül a Tiszától keletre fekvő rész közvetlen német közigazgatás alatt állt.
• 1941 és 1944 között a többnyire magyar nyelvű zsidó lakosság legnagyobb részét deportálták. A német közigazgatás alatt álló Nyugat-Bánságban még a zsinagógákat is lerombolták. Atrocitások a polgári lakosság ellen a Horvátországhoz tartozó Szerémségben és a Magyarországhoz került területen is történtek (Újvidéki vérengzés), elsősorban a szerbek és a kommunista csoportosulások ellen.
• 1944-ben a szerb partizánalakulatok a Vörös Hadsereg segítségével újra elfoglalják e területeket, ami ezúttal a német, magyar és horvát polgári lakosság vérontásához vezetett, de több zsinagógát is leromboltak (például: Óbecsén). A német (sváb) lakosságot kitelepítették, a magyar lakosság egy része Magyarországra menekült.
• 1944-1945 telén a kommunista pártvezetés utasítására tömeges kivégzéseket, etnikai népirtást követtek el a megmaradt magyar és sváb lakosság ellen. A meggyilkoltak száma pontosan nem ismert, de 20 és 40 ezer között becsülik (Délvidéki vérengzések).
• A párizsi békeszerződés (1947) után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. Az elmenekült, kitelepített vagy meggyilkolt német, magyar és horvát családok házaiba a legtöbb településen az egykori Jugoszlávia déli részéről szerb és montenegrói lakosságot költöztettek. Az erőszakos lakosságcserével a szerbek a Vajdaságban abszolút többségbe kerültek.
• Jugoszlávia 1974-es alkotmánya széles körű autonómiát biztosított a soknemzetiségű Vajdaságnak és a főleg albánok lakta Koszovó tartománynak a Szerb Szocialista Köztársaságon belül. Amikor Szerbia 1988-ban megszüntette Vajdaság és Kosovo-Metohija autonómiáját, megbomlott a Jugoszlávián belüli nemzetek különben is kényes erőviszonya a szerbek javára, ami végül is polgárháborúhoz és Jugoszlávia véres széthullásához vezetett.
• Az 1990-es évek elejétől kezdve erősödik a mind nagyobb önállóságot követelő erők hangja.

Népesség

A Vajdaság etnikai térképe a 2002-es adatok szerint.

██ szerbek

██ magyarok

██ szlovákok

██ horvátok

██ montenegróiak

██ románok

██ ruszinok

██ csehek

██ egyik népcsoport sincs abszolút többségben

A 2002-es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak 2 031 992 lakosa volt. A 2011-es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak 1 916 889 lakosa van.

Nemzetiségek

A tartomány etnikumai a következők:

Népesség
Népek				fő (százalék)
szerbek			1 321 807 (65,05)
magyarok			290 207 (14,28)
szlovákok			56 637 (2,79)
horvátok			56 546 (2,78)
jugoszlávok			49 881 (2,45)
montenegróiak			35 513 (1,75)
románok			30 419 (1,50)
romák			29 057 (1,43)
bunyevácok			19 766 (0,97)
ruszinok			15 626 (0,77)
macedónok			11 785 (0,58)
ukránok			4 635 (0,23)
egyéb			55 097 (2,71)
nem nyilatkozott			55 016 (2,71)
A 2002. évi népszámlálás szerint.

Néhány nemzetiség lélekszámának alakulása

Demográfia

Vajdaságban a természetes népszaporulat 1989 óta negatív mind a 45 tartományi községben. Évente közel 10 ezer emberrel több hal meg, mint amennyi születik. A lakosság átlagéletkora 40 év, a 60 évnél idősebbek a teljes populációnak 21 százalékát, a 19 évnél fiatalabbak 18 százalékát teszik ki. A szülés pillanata is egyre inkább kitolódik, jelenleg átlagban 27 éves korukban szülnek a vajdasági nők.

Az ENSZ Népesedési Alapjának 2006. évi jelentése szerint Szerbiának van az egyik leginkább elöregedett lakossága. Két-három évtizeden belül munkaerőhiány léphet fel, amit a környező országokból idevonzott munkaerővel kell majd pótolni.

Migráció

A török megszállás (1526–1699) alatt a mai Vajdaság területe jobbára elnéptelenedett. A karlócai béke (1699) után a központi osztrák hatalom tervszerűen telepíti be a lakosságot: délről szerbeket (akiknek a határőri szolgálatért földet is oszt), nyugatról németeket, északról és keletről magyarokat. A 18. század második felében szlovákok, illetve kárpátaljai ukránok meg ruszinok is érkeznek, egyesek a cseh katolikus üldözés elől menekülve, mások a fejlődésnek induló vidéken kenyérkeresés céljából.

Az első világháború kezdete körül a vajdasági lakosság többsége megközelítően arányosan oszlik meg a magyarok, németek és szerbek között.

Amikor Vajdaság az 1918. december 1-jén létrehozott Szerb-Horvát-Szlovén Királyság határai közé került, a belgrádi hatalom megkezdte a szerbek újabb nagyarányú betelepítését az ország szegényebb vidékeiről.

A második világháború utolsó hónapjaiban történt német- és magyarellenes megtorlások következtében elpusztult vagy elmenekült lakosság otthonaiba—különösen Bánságban -- újabb jelentős számú szerb telepes lakosság érkezik Likából, Boszniából, Montenegróból és Koszovóból. Ekkor alakul ki Vajdaságban a szerbek abszolút többsége.

1990 és 1993 között, majd 1995-ben (a horvátországi viszály, majd 1991-től a háború első, illetve utolsó szakaszában) több mint 270 ezer menekült telepedett le a tartományban, ami az összes, Szerbiába érkező menekült 40%-át, Vajdaság lakosságának pedig 13%-át teszi ki. A menekültek 92%-a szerb nemzetiségű volt, akik a délszláv háborúk során több hullámban érkeztek, elsősorban Horvátországból, majd Boszniából. Főleg Bácska délnyugati részén és a Szerémségben telepedtek le, általában a nagyobb városokban. A menekültek száma Újvidéken 25 000, Rumán 6-8000, Zomborban, Pancsován, Ingyiában, Szabadkán 6000 fő.

Az 1990-es évek elején Szerbiából mintegy 200 000 fiatal szakember távozott. A kivándorlás Vajdaságban volt a legnagyobb arányú, noha ez az ország gazdaságilag legfejlettebb része. Itt is elsősorban a fiatalokat, a magyarokat és a horvátokat érintette, akik a katonai kötelezettség és a háborús veszély elől, valamint gazdasági okokból távoztak. Emiatt a helyi magyarság termékenysége erősen lecsökkent.

Közigazgatás

A Vajdaság körzetei

██ Nyugat-bácskai ██ Észak-bácskai ██ Dél-bácskai ██ Szerémségi

██ Észak-bánsági ██ Közép-bánsági ██ Dél-bánsági

Vajdaság hét körzetre van felosztva (zárójelben a körzetek szerb nyelvű elnevezése):

• Dél-bácskai körzet (Južnobački Okrug)
• Dél-bánsági körzet (Južnobanatski Okrug)
• Észak-bácskai körzet (Severnobački Okrug)
• Észak-bánsági körzet (Severnobanatski Okrug)
• Közép-bánsági körzet (Srednjebanatski Okrug)
• Nyugat-bácskai körzet (Zapadnobački Okrug)
• Szerémségi körzet (Sremski Okrug)

A körzetek községekre (opština) oszlanak; ezek tulajdonképpen több kisebb falu és város közös közigazgatási egységei, méretüket tekintve inkább az egykori magyar járásoknak felelnek meg. E közigazgatási egységek közül csak Újvidéket, és Szabadkát nevezik jogilag városnak. A község székhely települése – amiről általában a községet is elnevezik – a községközpont.

Legnagyobb települések

A 2002-es népszámlálás adatai alapján:

	Helység	Lélekszám (fő)	Magyarok száma (fő)	Magyarok aránya (százalék)	Újvidék Szabadka Nagybecskerek
1	Újvidék	191 405	11 538	6,02
2	Szabadka	99 981	34 983	34,99
3	Nagybecskerek	79 773	11 605	14,54
4	Pancsova	76 110	3 279	4,25
5	Zombor	50 950	3 743	7,4
6	Nagykikinda	41 825	5 290	12,8
7	Szávaszentdemeter	39 041	524	1,34
8	Versec	36 001	1 800	4,91
9	Ruma	32 125	362	1,12
10	Palánka	29 431	1 160	3,9
11	Ingyia	26 244	219	0,83
12	Verbász	25 887	2 003	7,7
13	Óbecse	25 774	11 725	45,5
14	Zenta	20 302	15 860	78,12
15	Kúla	19 293	2 738	14,18
16	Apatin	19 289	848	4,4
17	Temerin	19 216	8 187	42,6
18	Ópazova	18 645	44	0,23
19	Hadikliget	18 626	473	2,5
20	Futak	18 582	279	1,5

Lásd még: A Vajdaság települései.

Politika

Az újvidéki Báni Palota, a tartományi parlament épülete

A 2008-as tartományi választások után a 120 tagú vajdasági parlament (Tartományi Gyűlés) összetétele a következő:

██ Európai Vajdaságért – 64 ██ Szerb Radikális Párt – 25 ██ Magyar Koalíció – 9 ██ Együtt Vajdaságért – 6 ██ Szerbiai Demokrata Párt–Új Szerbia – 6 ██ Szerbiai Szocialista Párt–Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja – 5 ██ Civil szervezetek (Együtt A Jobb Szabadkáért és Verseci Régió Mozgalom – Európai Régió) – 5

A Tartományi Képviselőház elnöke Egeresi Sándor (VMSZ), a Tartomány miniszterelnöke Bojan Pajtić (Demokrata Párt). A tartományi kormányban az Európai Vajdaságért, a Magyar Koalíció, az Együtt Vajdaságért és a Szerbiai Szocialista Párt–Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja vesz részt.

Helyi politikai szervezetek

• Vajdasági Szociáldemokrata Liga (VSZL), elnöke Nenad Csanak
• Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (VHDSZ), elnöke Petar Kuntics

Helyi magyar politikai pártok

• Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), elnöke Pásztor István
• Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), elnöke Csonka Áron
• Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), elnöke Ágoston András
• Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), elnöke Rácz Szabó László
• Magyar Remény Mozgalom (MRM), elnöke László Bálint

A VMSZ-nek inkább az északon, egy tömbben élő magyarok, míg a VMDK-nak és a VMDP-nek a délen, falvakban szórványban élő magyarok alkotják szavazói bázisát.

A tartomány statútuma

2008 szeptemberében a tartományi képviselőház megszavazta a tartomány statútumát, viszont azt Szerbia Parlamentjének is el kell még fogadni, hogy az hivatalossá váljon. A statútumot 2009. november 30-án fogadtak el. A statútum értelmében:

• A Vajdaság saját törvényeket hozhat, jelképeket használhat, önállóan köthet megállapodásokat nemzetközi szinten is.
• Saját vagyona lehet
• A statútum értelmében számarányosan képviselhetik magukat a kisebbségek a vajdasági parlamentben

Kultúra

Az egyik leghíresebb vajdasági popénekes az újvidéki Đorđe Balašević. Világhírű hegedűművész a kavillói (Rákóczifalu) származású Lajkó Félix. Észak-bácskai (magyarkanizsai) származású a világhírű Nagy József táncos-koreográfus, Jelszínház nevű formációja orléans-i székhellyel működik, alkotóműhelyét pedig Magyarkanizsán hozta létre. Vajdaságban született Danilo Kiš jugoszláv, és Kosztolányi Dezső magyar író is.

Különböző nemzetek heti- és napilapjait szerkesztik Vajdaságban. A magyarok legnépszerűbb újságai a Magyar Szó, a Hét Nap és a Családi Kör. További újságok a szerb Dnevnik (Napi újság), a horvát Hrvatska riječ (Horvát szó), a szlovák Hlas Ľudu (Az emberek hangja), a román Libertatea (Szabadság), a ruszin Руске слово (Ruszin szó) és a bunyevác Bunjevačke novine (Bunyevác újság).

Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap (szerb, angol)
• A Vajdaság települései és címerei (wiki)
• Magyar Szó napilap
• Vajdasági Magyar Művelődési Egyesület
• symposi on-line.eu – közéleti kultúrmonitor
• vajdasagma.info – Délvidéki hírportál