Szerb dinár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| ISO 4217 kód | RSD |
| Fizetőeszközként használja | Szerbia |
| Infláció | 10,1% |
| Forrás | The World Factbook, 2007. |
| Váltópénz | |
| 1/100 | para vagy пара |
| Jelölés | din vagy дин |
| Érmék | 1, 2, 5, 10, 20 dinár, 50 para |
| Bankjegyek | 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000, 5000 dinár |
| Központi bank | Narodna Banka Srbije |
| Weboldal | www.nbs.yu |
| Árfolyam | napi árfolyam |
A szerb dinár (szerbül: српски динар vagy srpski dinar) Szerbia jelenlegi hivatalos pénzneme.
[szerkesztés] Történelem
Az első szerb dinárok 1241-ben jelentek meg, majd a Szerb Királyságban is verték 1868 és 1918 között. 1918-ban megalakult Szerb-Horvát-Szlovén királyság, először a jugoszláv korona, majd 1920-tól a jugoszláv dinár lett az ország – s igy Szerbia – pénzneme is. Többszöri hiperinfláció és pénzreform, majd Jugoszlávia széthullása után 2003-ban végleg megszűnt. Ekkor – vagyis a Szerbia és Montenegró államalakulat létrejöttekor – vette át helyét ismét a szerb dinár, mely csak az ország egy részén volt használatos, mivel Montenegró és Kosovo egy ideje már csak az eurót használta. Ekkor a valuta ISO 4217-kódja CSD volt, majd ezt 2006. október 25-től felváltotta az RSD, tükrözve a politikai helyzet változását, azaz Szerbia és Montenegró szétválását.
[szerkesztés] Érmék
| 1 dinár |  |
A Szerb Nemzeti Bank épülete |
| 2 dinár |  |
Gračanica kolostora |
| 5 dinár |  |
Krušedol temploma |
| 10 dinár |  |
Studenica temploma |
| 20 dinár |  |
a belgrádi Szt. Száva-templom |
