Begaszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Begaszentgyörgy
(Житиште / Žitište)
Žitište Orthodox church.jpg
A görögkeleti templom
Begaszentgyörgy címere
Begaszentgyörgy
címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Begaszentgyörgy
Rang városi jellegű település
Irányítószám 23210
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 2898 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 73 m
Terület 48,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Begaszentgyörgy (Szerbia)
Begaszentgyörgy
Begaszentgyörgy
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 29′ 04″, k. h. 20° 32′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 29′ 04″, k. h. 20° 32′ 35″
Begaszentgyörgy
weboldala

Begaszentgyörgy (korábban Bégaszentgyörgy, szerbül Житиште / Žitište, régi szerb nevén Sveti-Jurat, Begej Sveti Đurađ, németül Sankt Georgen vagy Sankt Georgen an der Bega, románul Sângeorgiu de Bega, Jitište, magyarul a 19. század végéig Szentgyörgy) községközpont a szerbiai Vajdaság Közép-bánsági körzetében, Nagybecskerektől északkeletre.

1910-ben a település 2814 lelket számlált, melyből 1454 német, 1034 szerb és 214 magyar nemzetiségű volt. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a 3242 lakos 88%-a szerb volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Temes–Béga-síkon, a Béga-csatorna bal partján fekvő, sakktáblás elrendezésű település első írásos említését 1319-ből ismerjük, amikor Károly Róbert a Kartal nemzetségbeli Kartali Tamás ilyédi várnagynak és testvérének Etelének adományozta a Zenthgyurgh nevű falut, később aztán Itebő, Szentgyörgy, Udvarnok, Harumdezsk és Vida helységekből álló uradalmának középponti helyéről Itebeinek írta magát, és még 1452-ben is az Itebei család birtoka volt, ebben az évben azonban a Himfiek rátörtek a helységre, és azt elpusztították.

A török hódoltság alatt a falu teljesen elpusztult.

1551. után, egy időre szerbek telepedtek le itt. A török hódoltság megszűntekor egyetlen ház sem maradt meg benne. A gróf Mercy-féle térképen is St. Czurcz néven, lakatlan pusztaként volt feltüntetve. Ezt a pusztát a kincstár egy ideig Becskerek város használatára engedte át, Kenderes és Deszpotovecz-pusztákkal együtt, melyeket 1781-ig bécsi marhakereskedők vettek bérbe.

1751-1760-ban a kamara a régi Szentgyörgy helyére mintegy ezer főből álló határőrvidéki katonaságot telepített le, ekkortájt több szerb család elköltözött Szentgyörgyről azokba a helységekbe, a melyekből 1774-ben a kiváltságos kikindai kerület alakult. A szerbek helyébe Arad vármegyéből románok telepedtek le, mivel azonban ép akkor épült a Béga-csatorna, a gyakori árvizeknek kitett lakosságot áttelepítették a régi helységtől déli irányban a vízszabályozási vonalnak egyik partosabb helyére, a hol most is áll.

1781-ben Szentgyörgy is a Kiss család földesúri hatósága alá került, a román lakosságának nagy része ekkor Pancsova vidékére költözött. Helyükbe Kiss Izsákné (Lukács Katalin) Bács-Bodrog, Torontál- és Temes vármegyék községeiből svábokat telepített le itt, akik a visszamaradt szerbek között csak 1814-ben alakíthattak külön községet.

1919-ig Magyarországhoz, Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. A község szülötte volt Szentgyörgyi István (18811938) szobrász.

1947-ig a település neve Senđurađ (Сенђурађ), azaz Szentgyörgy.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3163 3226 3078 2921 3060 3074 3242[2] 2898[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 2861 88,24
Cigányok 156 4,81
Magyarok 70 2,15
Jugoszlávok 32 0,98
Románok 29 0,89
Montenegróiak 8 0,24
Horvátok 3 0,09
Szlovákok 2 0,06
Muzulmánok 2 0,06
Macedónok 2 0,06
Bolgárok 2 0,06
Németek 1 0,03
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1815-ben épült, a második világháború után lerombolták
  • Görögkeleti temploma - 1810-től 1839-ig épült
  • Rocky szobor - Rocky Balboa, illetve az őt akakító Sylvester Stallone szobra

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Begaszentgyörgy egy régi térképen
  • Béga-Szent-György, in: A Pallas nagy lexikona
  • Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 466. o. ISBN 9630568217  
  • Bégaszentgyörgy, in: Magyar helységnév-azonosító szótár, Lelkes György szerk., Baja, Talma, 1998, 107.
  • Hajdú-Moharos József, Magyar településtár, Budapest, Kárpát–Pannon, 2000, 284.
  • Reiszig Ede: Torontál vármegye

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Begaszentgyörgy témájú médiaállományokat.