Begaszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Begaszentgyörgy
(Житиште / Žitište)
Žitište Orthodox church.jpg
A görögkeleti templom
Begaszentgyörgy címere
Begaszentgyörgy
címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Begaszentgyörgy
Rang városi jellegű település
Irányítószám 23210
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 2898 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 73 m
Terület 48,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Begaszentgyörgy  (Szerbia)
Begaszentgyörgy
Begaszentgyörgy
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 29′ 04″, k. h. 20° 32′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 29′ 04″, k. h. 20° 32′ 35″
Begaszentgyörgy
weboldala

Begaszentgyörgy (korábban Bégaszentgyörgy, szerbül Житиште / Žitište, régi szerb nevén Sveti-Jurat, Begej Sveti Đurađ, németül Sankt Georgen vagy Sankt Georgen an der Bega, románul Sângeorgiu de Bega, Jitište, magyarul a 19. század végéig Szentgyörgy) községközpont a szerbiai Vajdaság Közép-bánsági körzetében, Nagybecskerektől északkeletre.

1910-ben a település 2814 lelket számlált, melyből 1454 német, 1034 szerb és 214 magyar nemzetiségű volt. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a 3242 lakos 88%-a szerb volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Temes–Béga-síkon, a Béga-csatorna bal partján fekvő, sakktáblás elrendezésű település első írásos említését 1319-ből ismerjük, amikor Károly Róbert a Kartal nemzetségbeli Kartali Tamás ilyédi várnagynak és testvérének Etelének adományozta a Zenthgyurgh nevű falut, később aztán Itebő, Szentgyörgy, Udvarnok, Harumdezsk és Vida helységekből álló uradalmának középponti helyéről Itebeinek írta magát, és még 1452-ben is az Itebei család birtoka volt, ebben az évben azonban a Himfiek rátörtek a helységre, és azt elpusztították.

A török hódoltság alatt a falu teljesen elpusztult.

1551. után, egy időre szerbek telepedtek le itt. A török hódoltság megszűntekor egyetlen ház sem maradt meg benne. A gróf Mercy-féle térképen is St. Czurcz néven, lakatlan pusztaként volt feltüntetve. Ezt a pusztát a kincstár egy ideig Becskerek város használatára engedte át, Kenderes és Deszpotovecz-pusztákkal együtt, melyeket 1781-ig bécsi marhakereskedők vettek bérbe.

1751-1760-ban a kamara a régi Szentgyörgy helyére mintegy ezer főből álló határőrvidéki katonaságot telepített le, ekkortájt több szerb család elköltözött Szentgyörgyről azokba a helységekbe, a melyekből 1774-ben a kiváltságos kikindai kerület alakult. A szerbek helyébe Arad vármegyéből románok telepedtek le, mivel azonban ép akkor épült a Béga-csatorna, a gyakori árvizeknek kitett lakosságot áttelepítették a régi helységtől déli irányban a vízszabályozási vonalnak egyik partosabb helyére, a hol most is áll.

1781-ben Szentgyörgy is a Kiss család földesúri hatósága alá került, a román lakosságának nagy része ekkor Pancsova vidékére költözött. Helyükbe Kiss Izsákné (Lukács Katalin) Bács-Bodrog, Torontál- és Temes vármegyék községeiből svábokat telepített le itt, akik a visszamaradt szerbek között csak 1814-ben alakíthattak külön községet.

1919-ig Magyarországhoz, Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. A község szülötte volt Szentgyörgyi István (18811938) szobrász.

1947-ig a település neve Senđurađ (Сенђурађ), azaz Szentgyörgy.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3163 3226 3078 2921 3060 3074 3242[2] 2898[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 2861 88,24
Cigányok 156 4,81
Magyarok 70 2,15
Jugoszlávok 32 0,98
Románok 29 0,89
Montenegróiak 8 0,24
Horvátok 3 0,09
Szlovákok 2 0,06
Muzulmánok 2 0,06
Macedónok 2 0,06
Bolgárok 2 0,06
Németek 1 0,03
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1815-ben épült, a második világháború után lerombolták
  • Görögkeleti temploma - 1810-től 1839-ig épült
  • Rocky szobor - Rocky Balboa, illetve az őt akakító Sylvester Stallone szobra

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Begaszentgyörgy egy régi térképen
  • Béga-Szent-György, in: A Pallas nagy lexikona
  • Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 466. o. ISBN 9630568217  
  • Bégaszentgyörgy, in: Magyar helységnév-azonosító szótár, Lelkes György szerk., Baja, Talma, 1998, 107.
  • Hajdú-Moharos József, Magyar településtár, Budapest, Kárpát–Pannon, 2000, 284.
  • Reiszig Ede: Torontál vármegye

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Begaszentgyörgy témájú médiaállományokat.