Torontáludvar
| Torontáludvar (Идвор / Idvor) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Antalfalva |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26207 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 974 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 61 m |
| Terület | 56,5 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Torontáludvar
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 11′ 12″, k. h. 20° 30′ 31″ | |
Torontáludvar (szerbül Идвор / Idvor) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Antalfalva községben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Antalfalvától 13 km-re északnyugatra, a Temes közelében, Farkasd keleti szomszédjában fekvő település.
Története [szerkesztés]
Torontáludvar (Idvor) már a török hódoltság alatt is lakott volt és 1717-ben a kincstári összeírásban a pancsovai kerülethez tartozónak írták, összesen négy lakott házzal. Nemsokkal később azonban teljesen elnéptelenedett, és a Mercy-féle térképen már lakatlan helyként jelezték, majd 1750-ben a délmagyarországi kincstári bérlők társasága bérelte.
1753-ban népesült be újra a tisza-marosi Határőrvidékről bevándorolt szerb határőrökkel, 1768-1770. között újabb szerb határőrcsapatok telepedtek le itt, 1775-1778. között pedig a kikindai kiváltságos kerületből is jöttek telepes családok.
1872-ben Torontál vármegyéhez csatolták, később pedig királyi birtok lett.
A település határában fekvő Kralyevaunka és Ruszovaunka dűlőkben két őrhalom is található.
1910-ben 2177 lakosából 39 magyar, 27 német, 2100 szerb volt. Ebből 48 római katolikus, 2072 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvi járásához tartozott.
Torontáludvar Mihajlo Pupin (1858-1935) világhírű szerb fizikus szülőfaluja.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1852 | 1857 | 1823 | 1621 | 1442 | 1308 | 1198[2] | 974[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1126 | 93,98 |
| Cigányok | 46 | 3,83 |
| Szlovákok | 9 | 0,75 |
| Magyarok | 5 | 0,41 |
| Németek | 3 | 0,25 |
| Horvátok | 2 | 0,16 |
| Szlovének | 1 | 0,08 |
| Románok | 1 | 0,08 |
| Macedónok | 1 | 0,08 |
| Jugoszlávok | 1 | 0,08 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
|
||||||||||||||||||||||||||
