Torontáludvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torontáludvar (Идвор / Idvor)
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Antalfalva
Rang falu
Irányítószám 26207
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 974 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 61 m
Terület 56,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Torontáludvar (Szerbia)
Torontáludvar
Torontáludvar
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 11′ 12″, k. h. 20° 30′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 12″, k. h. 20° 30′ 31″

Torontáludvar (szerbül Идвор / Idvor) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Antalfalva községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antalfalvától 13 km-re északnyugatra, a Temes közelében, Farkasd keleti szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torontáludvar (Idvor) már a török hódoltság alatt is lakott volt és 1717-ben a kincstári összeírásban a pancsovai kerülethez tartozónak írták, összesen négy lakott házzal. Nemsokkal később azonban teljesen elnéptelenedett, és a Mercy-féle térképen már lakatlan helyként jelezték, majd 1750-ben a délmagyarországi kincstári bérlők társasága bérelte.

1753-ban népesült be újra a tisza-marosi Határőrvidékről bevándorolt szerb határőrökkel, 1768-1770. között újabb szerb határőrcsapatok telepedtek le itt, 1775-1778. között pedig a kikindai kiváltságos kerületből is jöttek telepes családok.

1872-ben Torontál vármegyéhez csatolták, később pedig királyi birtok lett.

A település határában fekvő Kralyevaunka és Ruszovaunka dűlőkben két őrhalom is található.

1910-ben 2177 lakosából 39 magyar, 27 német, 2100 szerb volt. Ebből 48 római katolikus, 2072 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvi járásához tartozott.

Torontáludvar Mihajlo Pupin (1858-1935) világhírű szerb fizikus szülőfaluja.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1852 1857 1823 1621 1442 1308 1198[2] 974[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1126 93,98
Cigányok 46 3,83
Szlovákok 9 0,75
Magyarok 5 0,41
Németek 3 0,25
Horvátok 2 0,16
Szlovének 1 0,08
Románok 1 0,08
Macedónok 1 0,08
Jugoszlávok 1 0,08
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görögkeleti temploma - 1803-1809. között épült

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torontáludvar egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]