Torontáludvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torontáludvar (Идвор / Idvor)
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Antalfalva
Rang falu
Irányítószám 26207
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 974 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 61 m
Terület 56,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Torontáludvar  (Szerbia)
Torontáludvar
Torontáludvar
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 11′ 12″, k. h. 20° 30′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 12″, k. h. 20° 30′ 31″

Torontáludvar (szerbül Идвор / Idvor) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Antalfalva községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antalfalvától 13 km-re északnyugatra, a Temes közelében, Farkasd keleti szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torontáludvar (Idvor) már a török hódoltság alatt is lakott volt és 1717-ben a kincstári összeírásban a pancsovai kerülethez tartozónak írták, összesen négy lakott házzal. Nemsokkal később azonban teljesen elnéptelenedett, és a Mercy-féle térképen már lakatlan helyként jelezték, majd 1750-ben a délmagyarországi kincstári bérlők társasága bérelte.

1753-ban népesült be újra a tisza-marosi Határőrvidékről bevándorolt szerb határőrökkel, 1768-1770. között újabb szerb határőrcsapatok telepedtek le itt, 1775-1778. között pedig a kikindai kiváltságos kerületből is jöttek telepes családok.

1872-ben Torontál vármegyéhez csatolták, később pedig királyi birtok lett.

A település határában fekvő Kralyevaunka és Ruszovaunka dűlőkben két őrhalom is található.

1910-ben 2177 lakosából 39 magyar, 27 német, 2100 szerb volt. Ebből 48 római katolikus, 2072 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvi járásához tartozott.

Torontáludvar Mihajlo Pupin (1858-1935) világhírű szerb fizikus szülőfaluja.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1852 1857 1823 1621 1442 1308 1198[2] 974[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1126 93,98
Cigányok 46 3,83
Szlovákok 9 0,75
Magyarok 5 0,41
Németek 3 0,25
Horvátok 2 0,16
Szlovének 1 0,08
Románok 1 0,08
Macedónok 1 0,08
Jugoszlávok 1 0,08
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görögkeleti temploma - 1803-1809. között épült

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torontáludvar egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]