Ópáva
| Ópáva (Опово / Opovo) | |
| Ópávai utcarészlet | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Ópáva |
| Rang | városi jellegű település |
| Irányítószám | 26204 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4693 fő (2002)[1] +/- |
| Népsűrűség | 97 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 67 m |
| Terület | 48,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Ópáva weboldala | |
Ópáva (szerbül Опово / Opovo, németül Königsdorf) település és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pancsovától északnyugatra, a Temes mellett fekvő település.
[szerkesztés] A község települései
Ópáván kívül a községhez még három település tartozik (zárójelben a szerb név szerepel):
- Baranda (Баранда / Baranda)
- Szekerény (Сефкерин / Sefkerin)
- Torontálsziget (Сакуле / Sakule)
[szerkesztés] Története
Ópáva (avagy Oppova) 1332-ben már létezett, a török időkben azonban elpusztult, 1766-ban alapították újra.
Az 1717. évi összeíráskor a pancsovai kerülethez tartozó helységek között szerepelt három lakott házzal, és a Mercy-féle térképen is a részben lakott helyek között tüntették fel.
1769-ben két településből állt: Zsélyciből és Kaljugából. Klagujában a németek és magyarok telepedtek le.
1767-től a német-bánsági Határőrvidékhez tartozott és a 12. számú német-bánsági határőrezred egyik századának székhelye lett.
1788-ban a török hadjárat alatt, Ali bég visszaszorította báró Lilien tábornokot, aki október 17-én Oppováig vonult vissza. Még ez évben, október 25-én II. József császár útban Zimony felé a községen utazott keresztül. Ez idő körül épült az Eugén-töltés, melyet hadi szempontból ismét kiépítettek.
1789-ben németek, majd 1810-ben horvátok telepedtek itt le.
Az 1848-as custozzai csatában Mojsza Milos oppovai születésű szakaszvezető az ellenség zászlóvivőjét lelőtte, a zászlót és revolverét elvette, ezek a tárgyak a hős 1885-ben bekövetkezett halála után a bécsi hadimúzeumba kerültek.
1863-ban nagy kolerajárvány pusztított a községben. Tizenegy évvel később az 1874-1875-ös, majd az 1888, 1895. és 1897-es években az árvizektől szenvedett sokat a település.
1910-ben 4288 lakosából 109 magyar, 406 német, 3409 szerb volt. Ebből 1195 római katolikus, 85 református, 2967 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 4396 | 4415 | 4254 | 4482 | 4769 | 4777 | 4693[2] |
[szerkesztés] Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 3744 | 79,77 |
| Horvátok | 271 | 5,77 |
| Jugoszlávok | 155 | 3,30 |
| Cigányok | 98 | 2,08 |
| Magyarok | 28 | 0,59 |
| Macedónok | 21 | 0,44 |
| Montenegróiak | 8 | 0,17 |
| Szlovákok | 8 | 0,17 |
| Németek | 8 | 0,17 |
| Ukránok | 5 | 0,10 |
| Románok | 5 | 0,10 |
| Csehek | 2 | 0,04 |
| Bolgárok | 2 | 0,04 |
| Albánok | 2 | 0,04 |
| Szlovének | 1 | 0,02 |
| Oroszok | 1 | 0,02 |
| Muzulmánok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
[szerkesztés] Nevezetességek
- Római katolikus temploma - 1766-ban épült fából; Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. A templom 1814-ben leégett, s 1826-ban építették fel újra.
- Görög keleti temploma - 1770-ben épült
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003, - ISBN 86-84433-00-9
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu (szerk.): Torontál vármegye Torontál vármegye községei c. fejezet
- Magyar katolikus lexikon
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||

