Ópáva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ópáva (Опово / Opovo)
Ópávai utcarészlet
Ópávai utcarészlet
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bánsági
KözségÓpáva
Rangvárosi jellegű település
Irányítószám26204
Körzethívószám+381 13
RendszámPA
Népesség
Teljes népesség4527 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság67 m
Terület48,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 03′ 05″, k. h. 20° 25′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 03′ 05″, k. h. 20° 25′ 29″
Ópáva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ópáva témájú médiaállományokat.

Ópáva (szerbül Опово / Opovo, németül Königsdorf) település és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.

Fekvése[szerkesztés]

Pancsovától északnyugatra, a Temes mellett fekvő település.

A község települései[szerkesztés]

Ópáván kívül a községhez még három település tartozik (zárójelben a szerb név szerepel):

Története[szerkesztés]

Ópáva (avagy Oppova) 1332-ben már létezett, a török időkben azonban elpusztult, 1766-ban alapították újra.

Az 1717. évi összeíráskor a pancsovai kerülethez tartozó helységek között szerepelt három lakott házzal, és a Mercy-féle térképen is a részben lakott helyek között tüntették fel.

1769-ben két településből állt: Zsélyciből és Kaljugából. Klagujában a németek és magyarok telepedtek le.

1767-től a német-bánsági Határőrvidékhez tartozott és a 12. számú német-bánsági határőrezred egyik századának székhelye lett.

1788-ban a török hadjárat alatt, Ali bég visszaszorította báró Lilien tábornokot, aki október 17-én Oppováig vonult vissza. Még ez évben, október 25-én II. József császár útban Zimony felé a községen utazott keresztül. Ez idő körül épült az Eugén-töltés, melyet hadi szempontból ismét kiépítettek.

1789-ben németek, majd 1810-ben horvátok telepedtek itt le.

Az 1848-as custozzai csatában Mojsza Milos oppovai születésű szakaszvezető az ellenség zászlóvivőjét lelőtte, a zászlót és revolverét elvette, ezek a tárgyak a hős 1885-ben bekövetkezett halála után a bécsi hadimúzeumba kerültek.

1863-ban nagy kolerajárvány pusztított a községben. Tizenegy évvel később az 1874-1875-ös, majd az 1888, 1895. és 1897-es években az árvizektől szenvedett sokat a település.

1910-ben 4288 lakosából 109 magyar, 406 német, 3409 szerb volt. Ebből 1195 római katolikus, 85 református, 2967 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4396 4415 4254 4482 4769 4777 4693[2] 4527[1]

Etnikai összetétel 2002-ben[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 3744 79,77
Horvátok 271 5,77
Jugoszlávok 155 3,30
Cigányok 98 2,08
Magyarok 28 0,59
Macedónok 21 0,44
Montenegróiak 8 0,17
Szlovákok 8 0,17
Németek 8 0,17
Ukránok 5 0,10
Románok 5 0,10
Csehek 2 0,04
Bolgárok 2 0,04
Albánok 2 0,04
Szlovének 1 0,02
Oroszok 1 0,02
Muzulmánok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Etnikai összetétel 2011-ben[szerkesztés]

Nemzetiség Szám
Szerbek 3 771
Horvátok 156
Cigányok 117
Magyarok 32
Jugoszlávok 24
Németek 16
Macedónok 9
Szlovákok 9
Románok 8
Albánok 6
Oroszok 6
Montenegróiak 5
Ukránok 4
Muzulmánok 3
Bolgárok 2
Szlovének 1
Egyéb 16
Nem nyilatkozott 107
Régió 153
Ismeretlen 82

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Ópáva egy régi térképen

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]