Versec
| Versec (Вршац / Vršac) | |||
| Verseci panoráma | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bánsági | ||
| Község | Versec | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Čedomir Živković | ||
| Irányítószám | 26300 | ||
| Körzethívószám | +381 13 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 35 701 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 180 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 198,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Versec weboldala | |||
Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Belgrádtól 85 km-re északkeletre a Verseczi-hegység lábánál, a román határtól 14 km-re fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Versec mint település csak a 15. század elején tűnik fel okiratokban, melyek szerint többségében szláv lakossága volt. Neve is szláv eredetű, a podvrsan („orom alatt”) vagy vrhsácz („hegyes hely”) elnevezésekből származtatják. A középkorban volt itt egy erődítmény, amit Érdsomlyónak (Erdesumulu), vagy Érsomlyónak neveztek.[2]
[szerkesztés] A község települései
Közigazgatásilag Versecen kívül még 23 település tartozik a községhez (zárójelben a szerb név szerepel):
- Almád (Јабланка / Jablanka)
- Fejértelep (Шушара / Šušara)
- Fürjes (Загајица / Zagajica)
- Homokdiód (Орешац / Orešac)
- Homokszil (Уљма / Uljma)
- Izbistye (Избиште / Izbište)
- Kisszered (Мало Средиште / Malo Središte)
- Kiszsám (Мали Жам / Mali Žam)
- Márktelke (Марковац / Markovac)
- Meszesfalva (Месић / Mesić)
- Mélykastély (Куштиљ / Kuštilj)
- Nagyszered (Велико Средиште / Veliko Središte)
- Párta (Парта / Parta)
- Porány (Потпорањ / Potporanj)
- Réthely (Ритишево / Ritiševo)
- Temeskutas (Гудурица / Gudurica)
- Temesőr (Стража / Straža)
- Temespaulis (Павлиш / Pavliš)
- Temesszőlős (Сочица / Sočica)
- Temesvajkóc (Влајковац / Vlajkovac)
- Vajdalak (Војводинци / Vojvodinci)
- Verseci Rétek (Вршачки Ритови / Vršački Ritovi)
- Versecvát (Ватин / Vatin)
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban laktak itt emberek. Később trákok, kelták, szkíták, dákok, gepidák és avarok szállásterülete volt.
A települést 1427-ben Zsigmond egyik oklevelében említik először. 1439-ben ’’Verschecz’’ néven említik. A 15. században szláv település, várát Zsigmond király építtette. A török a falut teljesen elpusztította, 1552-ben pedig Ahmed pasa a várat is bevette. A gyakori török és erdélyi ostromok következtében 1658-ban romba dőlt, csak egyetlen tornya maradt. 1690-ben Csarnojevics Arzén pátriárka vezetésével szerbek települtek le és püspökséget alapítottak. 1699-ben a karlócai béke értelmében 1716-ig ismét török kézre került.
A török uralom megszűnésével a város Temesi Bánság egyik kerületi székhelye lett. 1717-ben szőlőművelő németek települtek le. A 18. században a város fejlődésnek indult, ekkor alapították első iskoláját, gyógyszertárát és postáját. 1757-ben az ortodox, 1766-ban az Uspenska, 1785-ben a Nagy Saborna templomot szentelték fel. 1788-ban a város magát csellel védte meg a török ellen. 1817-ben szabad királyi város lett. 1840-ben 15 503 lakosával a Temesi Bánság legnépesebb települése volt. 1848. július 11-én itt zajlott le a szabadságharc első csatája a szerbek ellen. 1849-ben a császári rendelettel létrejött Szerb Vajdaság és Temesi Bánság része lett.
Versecre a vasút 1858-ban érkezett meg. 1880-ban Bernard Staub svájci kereskedő megalapította a Helvécia pincészetet és borait Európa szerte ismertté tette.
1910-ben 27 370 lakosából 13 556 német, 8602 szerb, 3890 magyar, 879 román, 127 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Verseczi járásának volt a székhelye.
1918-ban a Monarchia háborús vereségével a város a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1944-ben a németeket elűzték a városból.
[szerkesztés] Népesség
- 1948: 23 038 fő
- 1953: 26 110
- 1961: 31 620
- 1971: 34 256
- 1981: 37 513
- 1991: 36 885
- 2002: 36 623
- 2011: 35 701
[szerkesztés] Népcsoportok
2002-ben a város lakosságának 77,5%-a szerb, 4,9%-a magyar, 4,7%-a pedig román nemzetiségűnek vallotta magát.
[szerkesztés] Látnivalói
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma - 1860-1863. között épült Schulek Frigyes tervei szerint.
- Határában állnak Érsomlyó várának romjai. A várat 1323-ban említik először királyi várként, majd Perényi Miklós szörényi báné, 1411-ben a szerb despoták kapták meg, 1444-ben Hunyadi János szerezte meg, de 1448-ban visszaadta.
- A várostorony - a 14. században épített vár maradványa
- A városi múzeumát 1882-ben alapították, 300 000 kiállítási tárgya van.
[szerkesztés] Rendezvényei
- A városban szeptemberben nagy szüreti fesztivált rendeznek.
- Októberben zenei fesztivált tartanak.
[szerkesztés] Testvértelepülései
[szerkesztés] Itt születtek
- Augusztin Mária bárónő, költő és festőművész 1810. december 23-án
- Herczeg Ferenc író 1863. szeptember 22-én
- Kerpel-Fronius Ödön Kossuth-díjas orvos, gyermekgyógyász, fiziológus, az MTA tagja.1906. január 14-én
- Milleker Bódog (Félix), régész, helytörténész 1858. január 14-én
- Milleker Rezső, földrajztudós, egyetemi tanár 1887. április 17-én
- Oblath Richárd, a matematikai tudományok kandidátusa 1882. június 11-én
- Robert Hammerstiel osztrák festőművész 1933. február 18-án
- Sztójay Döme (szül. Dimitrije Sztojakovich) 1883. január 5-én
- Weninger Richárd hárfás, zenetanár 1934. december 21-én
- Wodetzky József csillagász, matematikus 1872. március 15-én
[szerkesztés] Galéria
[szerkesztés] Szent Gellért Püspök és Vértanú római katolikus templom
[szerkesztés] Egyéb templomok
[szerkesztés] Középületek
[szerkesztés] A verseci vár
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Honlap
- http://www.banaterra.eu/magyar/V/versec/versec_tort1.htm
- Versec története
- Dr. Szöllősy Vágó László: Egy kisváros a nagytörténelem sodrában: Versec
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
A Wikimédia Commons tartalmaz Versec témájú médiaállományokat.
|
||||||||||||||||||||||||||

