Versec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Versec (Вршац / Vršac)
Vrsac-Panorama view.jpg
Verseci panoráma
Versec címere
Versec címere
Közigazgatás
Ország Szerbia Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Versec
Rang város
Polgármester Čedomir Živković
Irányítószám 26300
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 35 701 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 180 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 198,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Versec  (Szerbia)
Versec
Versec
Pozíció Szerbia térképén
Koordináták: é. sz. 45° 06′ 60″, k. h. 21° 18′ 08″
é. sz. 45° 06′ 60″, k. h. 21° 18′ 08″
Versec weboldala

Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A várhegy

Belgrádtól 85 km-re északkeletre a Verseczi-hegység lábánál, a román határtól 14 km-re fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Versec mint település csak a 15. század elején tűnik fel okiratokban, melyek szerint többségében szláv lakossága volt. Neve is szláv eredetű, a podvrsan („orom alatt”) vagy vrhsácz („hegyes hely”) elnevezésekből származtatják. A középkorban volt itt egy erődítmény, amit Érdsomlyónak (Erdesumulu), vagy Érsomlyónak neveztek.[2]

[szerkesztés] A község települései

Közigazgatásilag Versecen kívül még 23 település tartozik a községhez (zárójelben a szerb név szerepel):

[szerkesztés] Története

Versec környéke 1769-72 között

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban laktak itt emberek. Később trákok, kelták, szkíták, dákok, gepidák és avarok szállásterülete volt.

A települést 1427-ben Zsigmond egyik oklevelében említik először. 1439-ben ’’Verschecz’’ néven említik. A 15. században szláv település, várát Zsigmond király építtette. A török a falut teljesen elpusztította, 1552-ben pedig Ahmed pasa a várat is bevette. A gyakori török és erdélyi ostromok következtében 1658-ban romba dőlt, csak egyetlen tornya maradt. 1690-ben Csarnojevics Arzén pátriárka vezetésével szerbek települtek le és püspökséget alapítottak. 1699-ben a karlócai béke értelmében 1716-ig ismét török kézre került.

A török uralom megszűnésével a város Temesi Bánság egyik kerületi székhelye lett. 1717-ben szőlőművelő németek települtek le. A 18. században a város fejlődésnek indult, ekkor alapították első iskoláját, gyógyszertárát és postáját. 1757-ben az ortodox, 1766-ban az Uspenska, 1785-ben a Nagy Saborna templomot szentelték fel. 1788-ban a város magát csellel védte meg a török ellen. 1817-ben szabad királyi város lett. 1840-ben 15 503 lakosával a Temesi Bánság legnépesebb települése volt. 1848. július 11-én itt zajlott le a szabadságharc első csatája a szerbek ellen. 1849-ben a császári rendelettel létrejött Szerb Vajdaság és Temesi Bánság része lett.

Versecre a vasút 1858-ban érkezett meg. 1880-ban Bernard Staub svájci kereskedő megalapította a Helvécia pincészetet és borait Európa szerte ismertté tette.

1910-ben 27 370 lakosából 13 556 német, 8602 szerb, 3890 magyar, 879 román, 127 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Verseczi járásának volt a székhelye.

1918-ban a Monarchia háborús vereségével a város a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1944-ben a németeket elűzték a városból.

[szerkesztés] Népesség

  • 1948: 23 038 fő
  • 1953: 26 110
  • 1961: 31 620
  • 1971: 34 256
  • 1981: 37 513
  • 1991: 36 885
  • 2002: 36 623
  • 2011: 35 701

[szerkesztés] Népcsoportok

2002-ben a város lakosságának 77,5%-a szerb, 4,9%-a magyar, 4,7%-a pedig román nemzetiségűnek vallotta magát.

[szerkesztés] Látnivalói

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Római katolikus temploma - 1860-1863. között épült Schulek Frigyes tervei szerint.
  • Határában állnak Érsomlyó várának romjai. A várat 1323-ban említik először királyi várként, majd Perényi Miklós szörényi báné, 1411-ben a szerb despoták kapták meg, 1444-ben Hunyadi János szerezte meg, de 1448-ban visszaadta.
  • A várostorony - a 14. században épített vár maradványa
  • A városi múzeumát 1882-ben alapították, 300 000 kiállítási tárgya van.

[szerkesztés] Rendezvényei

  • A városban szeptemberben nagy szüreti fesztivált rendeznek.
  • Októberben zenei fesztivált tartanak.

[szerkesztés] Testvértelepülései

[szerkesztés] Itt születtek

[szerkesztés] Galéria

[szerkesztés] Szent Gellért Püspök és Vértanú római katolikus templom

[szerkesztés] Egyéb templomok

[szerkesztés] Középületek

[szerkesztés] A verseci vár

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Források

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Versec témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken