Palánk (Szerbia)
| Palánk (Банатска Паланка / Banatska Palanka) |
|
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Fehértemplom |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26324 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 682 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 64 m |
| Terület | 32,3 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 44° 50′ 20″, k. h. 21° 19′ 22″ | |
| é. sz. 44° 50′ 20″, k. h. 21° 19′ 22″ | |
Palánk (szerbül Банатска Паланка / Banatska Palanka, németül Palank) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Fehértemplomhoz tartozik. Ma 837, túlnyomóan szerb lakosa van, a magyarok száma 4.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Fehértemplomtól 10 km-re délnyugatra, a Duna bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
Itt állott a középkorban Haram vára. 1129-ben itt várta be II. István a bizánci sereget. 1161-ben Mánuel bizánci császár foglalta el. 1481. novemberében itt ütközött meg Kinizsi Pál a törökkel, itt esett el Thököli Miklós. 1691-ben már Fehér-Palánkának hívták, itt halt meg török fogságban Doria ezredes, akit rokonai nem váltottak ki pénzzel. 1692-ben itt találkozott a szabadon bocsátott Zrínyi Ilona férjével, Thököli Imrével. A várnak ma csak romjai láthatók. 1848-ban a szerbek szörnyű vérengzést végeztek a városban. A mai települést 1894-ben egyesítették Ópalánka és Újpalánka falvakból.
1910-ben 1341, túlnyomóan szerb lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
A falu ma is két településből áll Temespalánka (Banatska Palanka) és Palánk (Stara Palanka). Temespalánka jóval nagyobb, a görögkeleti szerb templom is ott található, míg Palánk onnan 2 km-re délre a Karas, Néra és Duna folyók összefolyásánál fekszik.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1323 | 1334 | 1245 | 1166 | 1095 | 974 | 837[2] | 682[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 752 | 89,84 |
| Románok | 4 | 0,47 |
| Magyarok | 4 | 0,47 |
| Montenegróiak | 2 | 0,23 |
| Macedónok | 2 | 0,23 |
| Jugoszlávok | 1 | 0,11 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görögkeleti temploma - 1820-ban épült
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források [szerkesztés]
- Reiszig Ede: Temes vármegye
|
||||||||||||||||||||||||||

