Baranda
| Baranda (Баранда / Baranda) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Ópáva |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26205 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1544 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 78 m |
| Terület | 52,1 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 05′ 04″, k. h. 20° 26′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 05′ 04″, k. h. 20° 26′ 22″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baranda témájú médiaállományokat. | |
Baranda (szerbül Баранда / Baranda) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Ópáva községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pancsovától északnyugatra, a Temes mellett, Csenta keleti szomszédjában fekvő település.
Története[szerkesztés]
Baranda és környéke már az ősi időkben lakott hely volt, amit a település közelében fekvő téglaverő telepen gyakran talált edénytöredékek és emberi csontok is igazolnak.
Nevét 1340-ben említette először oklevél Berend néven. A település ekkor Keve vármegyéhez tartozott.
A 11. század második felében az úzokkal és kunokkal a dél-orosz sztyeppén feltűnő és kijevi Oroszországban is határvédőként telepített berend nép települése.
1340-ben királyi ember nevében tűnik fel neve, aki a káptalan által Bencenc faluban beiktat.
Pesty Frigyes leírásában a település nevében a Keve vármegyéhez tartozó Berend helységet sejtette, ahonnan a Berendi Bak család származott. A Bak család tagjai közül Berendi Bak János 1451-ben, Hunyadi János megbízottja volt Szendrőn, Gáspár pedig 1460-ban Jajce ostrománál tüntette ki magát.
Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen a pancsovai kerületben, a lakatlan helyek között volt feltüntetve. 1768-ban a németbánsági Határőrvidék szervezésekor a határőrök vették birtokukba.
1775-1778-ban a kikindai kerületből több szerb család költözött ide. 1872-ben, a Határőrvidék feloszlatása után, Torontál vármegyéhez csatolták.
1910-ben 1911 lakosából 22 magyar, 40 német, 1824 szerb volt. Ebből 42 római katolikus, 19 evangélikus, 1784 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1917 | 1934 | 1841 | 1671 | 1656 | 1690 | 1648[2] | 1544[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1542 | 93,56 |
| Cigányok | 42 | 2,54 |
| Magyarok | 13 | 0,78 |
| Horvátok | 10 | 0,60 |
| Jugoszlávok | 6 | 0,36 |
| Szlovákok | 5 | 0,30 |
| Románok | 4 | 0,24 |
| Montenegróiak | 3 | 0,18 |
| Oroszok | 2 | 0,12 |
| Macedónok | 1 | 0,06 |
| Bolgárok | 1 | 0,06 |
| Albánok | 1 | 0,06 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Pesty Frigyes: Keve vármegye
- Reiszig Ede Torontál vármegye
- Györffy György: Kevevármegye
