Gálya (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gálya (Гај / Gaj)
Gaj, Orthodox church.jpg
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Kevevára
Rang falu
Irányítószám 26223
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 2929 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 35,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 64 m
Terület 92,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gálya (Szerbia)
Gálya
Gálya
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 47′ 16″, k. h. 21° 03′ 29″Koordináták: é. sz. 44° 47′ 16″, k. h. 21° 03′ 29″

Gálya (szerbül Гај / Gaj, németül Galja) vajdasági falu a Dél-bánsági körzet kevevárai községében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kevevárától 9 km-re északkeletre, a Duna közelében, Deliblát déli szomszédságában fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gályáról az első adatok a török hódoltság végéről ismertek, ekkor már a lakott helységek közé tartozott.

Az 1717-es kamarai jegyzékben a verseczi kerületben, Gaisch néven, 20 házzal említették, gróf Mercy térképén pedig Gay alakban, de már a pancsovai kerületben volt feltüntetve. Később azonban a Duna kiöntései következtében elpusztult, az 1761-es hivatalos térképen már nem volt feltüntetve.

Gálya környéke 1769-72 között

1765-1768. között a Duna-völgyi Határőrvidék szervezésekor a német rokkant katonákból álló határőrezred számára jelölték ki letelepedési helyül, 1873-ban pedig Temes vármegyéhez csatolták.

A régi falu a dunai ártér közepén feküdt, a mai Staro Selo nevű dűlő helyén, ahol a kolostor ma is fennáll.

A község 1765-1768. között telepedett jelenlegi helyére.

A 20. század elején Temes vármegye Kevevárai járásához tartozott.

1910-ben 2325 lakosából 139 magyar, 261 román, 1715 szerb, 156 cigány volt. Ebből 170 római katolikus, 2131 görögkeleti ortodox volt.

A település Dolčinac nevű dűlőjében egy fakereszttel megjelölt forrás van. A forrás vizének a nép gyógyító erőt tulajdonít.

A régi faluhelyen álló templomról a néphagyomány azt tartja, hogy ha valamely beteg ott meghál, az felgyógyul; ezért azután messze vidékről is fel szokták keresni a betegek.

Gályai magyarok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár szerb többségű falu, Gálya magyarlakta településnek is számít. Gályán a magyarok szórványban élnek. Nikola F. Pavković szerb helytörténész a 2009-ben megjelent "Bánáti falu, társadalmi és kulturális változások - Gálya és Dunadombó" (Banatsko selo, društvene i kulturne promene - Gaj i Dubovac) c. tanulmánykötetében azt állítja, hogy a magyarság Bánátban való letelepdésére legfontosabb volt a 19. század. Pavković a következő gályai magyar családokat tartja számon:

  • Antal, 1 háztartás, 1960. körül telepedett át Székelykevéről.
  • Bakos, 7 háztartás, Bácskából származik, az első világháború előtt telepedett át. Pavković különösen kiemeli Bakos Károlyt, aki szerb felesége révén áttért az ortodox hitre, buzgó hívő, valamint a fiát (nevét nem említi), aki a falubeli egyházi tanács tagja.
  • Varnyú, 1 háztartás, a család egyik sarja átköltözött Kevevárára.
  • Jónás, 1 háztartás, 1918. táján telepedett át Apatinból.
  • Lajkó, 2 háztartás, Bácskából származik, egyik sarja átköltözött Kostolacra.
  • Nagy, 1 háztartás, ismeretlen a származása.
  • Rideg, 2 háztartás, a család egyik sarja átköltözött Kostolacra.
  • Szőke, 3 háztartás, ismeretlen a származása.
  • Tandi, 4 háztartás, ismeretlen a származása.
  • Czeglédi, 2 háztartás, ismeretlen a származása.

Ezek mellett említés esik még három, Gályáról elköltözött magyar családról: Ábrahám, Gajdás és Sági.

Bevallása szerint, a gályai magyar családokról szóló adatokat Pavković 2004. augusztus 2-án a falubeli Jónás Gézától (született 1927-ben, befejezett 6 éves elemi iskolát) és feleségétől (nevét nem említi) gyűjtötte össze.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3139 3275 3532 3701 3661 3432 3302[2] 2929[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 2619 79,31
Cigányok 191 5,78
Csehek 137 4,14
Magyarok 120 3,63
Románok 32 0,96
Horvátok 8 0,24
Macedónok 8 0,24
Jugoszlávok 8 0,24
Vlachok 4 0,12
Montenegróiak 3 0,09
Szlovákok 2 0,06
Németek 1 0,03
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gálya (település) témájú médiaállományokat.
  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Nikola F. Pavković: Banatsko selo, društvene i kulturne promene - Gaj i Dubovac, Matica srpska, 2009.