Gálya (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gálya (Гај / Gaj)
Gaj, Orthodox church.jpg
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Kevevára
Rang falu
Irányítószám 26223
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 2929 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 35,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 64 m
Terület 92,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gálya (Szerbia)
Gálya
Gálya
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 47′ 16″, k. h. 21° 03′ 29″Koordináták: é. sz. 44° 47′ 16″, k. h. 21° 03′ 29″

Gálya (szerbül Гај / Gaj, németül Galja) vajdasági falu a Dél-bánsági körzet kevevárai községében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kevevárától 9 km-re északkeletre, a Duna közelében, Deliblát déli szomszédságában fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gályáról az első adatok a török hódoltság végéről ismertek, ekkor már a lakott helységek közé tartozott.

Az 1717-es kamarai jegyzékben a verseczi kerületben, Gaisch néven, 20 házzal említették, gróf Mercy térképén pedig Gay alakban, de már a pancsovai kerületben volt feltüntetve. Később azonban a Duna kiöntései következtében elpusztult, az 1761-es hivatalos térképen már nem volt feltüntetve.

Gálya környéke 1769-72 között

1765-1768. között a Duna-völgyi Határőrvidék szervezésekor a német rokkant katonákból álló határőrezred számára jelölték ki letelepedési helyül, 1873-ban pedig Temes vármegyéhez csatolták.

A régi falu a dunai ártér közepén feküdt, a mai Staro Selo nevű dűlő helyén, ahol a kolostor ma is fennáll.

A község 1765-1768. között telepedett jelenlegi helyére.

A 20. század elején Temes vármegye Kevevárai járásához tartozott.

1910-ben 2325 lakosából 139 magyar, 261 román, 1715 szerb, 156 cigány volt. Ebből 170 római katolikus, 2131 görögkeleti ortodox volt.

A település Dolčinac nevű dűlőjében egy fakereszttel megjelölt forrás van. A forrás vizének a nép gyógyító erőt tulajdonít.

A régi faluhelyen álló templomról a néphagyomány azt tartja, hogy ha valamely beteg ott meghál, az felgyógyul; ezért azután messze vidékről is fel szokták keresni a betegek.

Gályai magyarok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár szerb többségű falu, Gálya magyarlakta településnek is számít. Gályán a magyarok szórványban élnek. Nikola F. Pavković szerb helytörténész a 2009-ben megjelent "Bánáti falu, társadalmi és kulturális változások - Gálya és Dunadombó" (Banatsko selo, društvene i kulturne promene - Gaj i Dubovac) c. tanulmánykötetében azt állítja, hogy a magyarság Bánátban való letelepdésére legfontosabb volt a 19. század. Pavković a következő gályai magyar családokat tartja számon:

  • Antal, 1 háztartás, 1960. körül telepedett át Székelykevéről.
  • Bakos, 7 háztartás, Bácskából származik, az első világháború előtt telepedett át. Pavković különösen kiemeli Bakos Károlyt, aki szerb felesége révén áttért az ortodox hitre, buzgó hívő, valamint a fiát (nevét nem említi), aki a falubeli egyházi tanács tagja.
  • Varnyú, 1 háztartás, a család egyik sarja átköltözött Kevevárára.
  • Jónás, 1 háztartás, 1918. táján telepedett át Apatinból.
  • Lajkó, 2 háztartás, Bácskából származik, egyik sarja átköltözött Kostolacra.
  • Nagy, 1 háztartás, ismeretlen a származása.
  • Rideg, 2 háztartás, a család egyik sarja átköltözött Kostolacra.
  • Szőke, 3 háztartás, ismeretlen a származása.
  • Tandi, 4 háztartás, ismeretlen a származása.
  • Czeglédi, 2 háztartás, ismeretlen a származása.

Ezek mellett említés esik még három, Gályáról elköltözött magyar családról: Ábrahám, Gajdás és Sági.

Bevallása szerint, a gályai magyar családokról szóló adatokat Pavković 2004. augusztus 2-án a falubeli Jónás Gézától (született 1927-ben, befejezett 6 éves elemi iskolát) és feleségétől (nevét nem említi) gyűjtötte össze.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3139 3275 3532 3701 3661 3432 3302[2] 2929[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 2619 79,31
Cigányok 191 5,78
Csehek 137 4,14
Magyarok 120 3,63
Románok 32 0,96
Horvátok 8 0,24
Macedónok 8 0,24
Jugoszlávok 8 0,24
Vlachok 4 0,12
Montenegróiak 3 0,09
Szlovákok 2 0,06
Németek 1 0,03
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gálya (település) témájú médiaállományokat.
  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Nikola F. Pavković: Banatsko selo, društvene i kulturne promene - Gaj i Dubovac, Matica srpska, 2009.