Szekerény
| Szekerény (Сефкерин / Sefkerin) | |
 |
|
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Ópáva |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26203 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2522 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 74 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 77 m |
| Terület | 35,5 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Szekerény
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 00′ 10″, k. h. 20° 28′ 35″ | |
Szekerény (szerbül Сефкерин / Sefkerin) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Ópáva községben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Pancsovától északnyugatra, a Temes mellett, Ópáva és Galagonyás közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Szekerény neve régebben Szefkerin, temesmenti nagyközség.
A település a török hódoltság alatt is lakott hely maradt.
Az 1717. évi kincstári összeíráskor a pancsovai kerülethez tartozó községek között szerepelt 27 lakott házzal.
A falu a gróf Mercy-féle térképen is lakott helynek van feltüntetve, lakosai ekkor szerbek voltak.
1765-1768-ban Mária Terézia királynő rendeletére rokkant német katonák telepedtek a helységbe, az itteni szerbek legnagyobb része elköltözött, s kincstári területre húzódott. Ettől kezdve a német-bánsági Határőrvidékhez tartozott.
1775-1778-ban újabb tisza-marosmenti szerb határőrcsaládok költöztek ide, a kikindai kiváltságos kerületből.
1788. szeptember végén a törökök elpusztították.
1872-ben a határőrvidék feloszlatása után Torontál vármegyéhez csatolták.
1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a településen, ekkor 84-en haltak itt el kolerában.
1910-ben 2997 lakosából 9 magyar, 55 német, 2875 szerb, 46 cigány volt. Ebből 65 római katolikus, 2929 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Pancsovai járásához tartozott.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3035 | 3134 | 3028 | 2837 | 2836 | 2717 | 2627[2] | 2522[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2279 | 86,75 |
| Románok | 170 | 6,47 |
| Macedónok | 36 | 1,37 |
| Jugoszlávok | 36 | 1,37 |
| Cigányok | 24 | 0,91 |
| Magyarok | 15 | 0,57 |
| Szlovákok | 6 | 0,22 |
| Horvátok | 5 | 0,19 |
| Oroszok | 3 | 0,11 |
| Muzulmánok | 2 | 0,07 |
| Ukránok | 1 | 0,03 |
| Ruszinok | 1 | 0,03 |
| Bolgárok | 1 | 0,03 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görögkeleti temploma - 1813-ban épült.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
|
||||||||||||||||||||||||||
