Sárafalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárafalva (Saravale)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang község
Beosztott falvak
Irányítószám 307387
SIRUTA-kód 158760
Népesség
Népesség 2628 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 18 (2011)
Földrajzi adatok
Terület 95,53 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Sárafalva (Románia)
Sárafalva
Sárafalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 20° 44′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 20° 44′ 00″

Sárafalva (románul: Saravale, németül Sarafol , szerbül Саравола / Saravola) község Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Az első világháborúig Torontál vármegye Perjámosi járásához tartozott. 2004-ben különvált Nagyszentpéter községtől.

Nevének változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1839-ben Szaravola, 1863-ban és 1873-ban Szárafalva, Szaravolna, Saravola, Szaravola, 1880-ban Szaravolla, 1920-ban Sarafola az elnevezése.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borovsky Samu így ír a településről Torontál vármegye községei című munkájában: „...Középkori neve Szárafalva volt, mely a mai Sárafalva helységtől éjszakra, a Maroshoz negyed mérfölddel közelebb feküdt, azon a helyen, hol jelenleg az uradalmi majorság és a gazdasági épületek vannak.

Már 1333-ban két plébánosa volt; de birtokosairól csak a 15. századtól kezdve vannak adatok. 1434-ben Maczedóniai Péter fiát, Miklóst iktatták be itteni részbirtokaiba. 1436-ban egy másik Maczedóniai Miklós is birtokos itt. 1466-ban Maczedóniai János rokonával, Dancs Miklóssal szövetkezve, egész Szárafalvát eladta Dóczy Lászlónak. 1489-ben Dóczy László leányai megosztoztak a kastélyon és a falun. A kastély, a falu két részével, Zsófiának, Haraszthi Ferencznének, a falu harmadik része Erzsébetnek, Országh Lőrincznének jutott, kinek leánya Dorottya, Kecskeméti Patócsi Bertalan özvegye, pört kezdett Haraszthi ellen. A pör 1508 augusztus 23-án oly értelmű egyezséggel ért véget, hogy Haraszthi a szárafalvai két részét átengedte Országh Dorottyának. Ekként jutott Szárazfalva a Patócsi család birtokába.

A kastélyt és a falut a rabló Bali bég 1529-ben elpusztította, a magyar jobbágyok elmenekültek és többé nem tértek vissza. Helyükbe Patócsi Ferencz szerbeket telepített. Patócsi Boldizsár és rokonai Izabella királyné pártjára állván, I. Ferdinánd király 1558-ban elvette itteni birtokait s azokat Liszti Jánosnak, Mágócsi Andrásnak és Gáspárnak adományozta. Ez ellen Ábrahámffy István és rokonai tiltakoztak, de eredmény nélkül. Ez időtájt Maczedóniai Péter is visszaszerezte a családja ősi birtokait. 1561 óta Maczedóniai Péter, Mágócsi Gáspár, Liszti János és a Getyei örökösök voltak a földesurai. A szerbek a hódoltság alatt is itt tanyáztak és 1582-ben a török tizedszedők öt szerb juhászt írtak össze a helységben, melynek nevét a szerbek Szaravolára ferdítették. 1647-ben is lakott hely volt.

1718-ban Szaravolát a temesvári bánsághoz csatolták, mire a szerbek 1723-1725-ben elhagyták. 1725 táján románok telepedtek itt le; majd később németek vándoroltak be, legnagyobbrészt Triebswetterből (Nagyősz) és Gottlobból (Kisősz). 1801-ben Szaravolát báró Alvinczy József tábornok vásárolta meg, a kiről 1810-ben a gróf Marosnémeti és Nádaskai Gyulay családra szállott.

A községbeli római katolikus templom gróf Gyulay Sámuel költségén 1873-1874-ben, a görögkeleti románoké 1897-ben és a görögkeleti szerbeké 1787-ben épült. ...”

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]