Torontáloroszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torontáloroszi
(Руско Село / Rusko Selo)
Rusko Selo, Catholic Church.jpg
A római katolikus templom tornya
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Nagykikinda
Rang falu
Polgármester Kabók Imre
Irányítószám 23314
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népesség 2813 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 71 m
Terület 29,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Torontáloroszi (Szerbia)
Torontáloroszi
Torontáloroszi
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 45′ 28″, k. h. 20° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 28″, k. h. 20° 34′ 11″

Torontáloroszi (avagy Kisorosz, szerbül Руско Село / Rusko Selo, németül Ruskodorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykikinda délkeleti szomszédjában, Torontáltószeg és Magyarcsernye közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torontáloroszi nevét a középkorban Oroszi néven említették az oklevelek.

Neve már szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékekben is, ekkor már plébániája is volt.

A török hódoltság alatt is lakott maradt, az 1717. évi kincstári összeírásban, Horoschin néven, a becskerekei kerülethez tartozott, tíz lakott házat találtak itt. A Mercy-féle térképen Mally Oroszin néven, a lakatlan helyek között tartották számon. Később a délmagyarországi kincstári puszták bérlőtársasága bérelte.

1767-ben németeket telepítettek ide, majd 1776-ban Szeged vidéki magyarok is letelepedtek itt. A kincstári birtokok elárverezésekor Stefanovics Bazil vette meg, tőle Vidákovics császári kapitány vásárolta meg.

1838-ban Mácsai Csernovics Pál, utána báró Sina Simon birtoka lett, akitől gróf Zichy Ágost gyermekei, Mária, Fedora és Anasztázia örökölték.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4294 4341 4143 3830 3657 3510 3328[2] 2813[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1880 56,49
Magyarok 1181 35,48
Jugoszlávok 55 1,65
Cigányok 48 1,44
Montenegróiak 43 1,29
Horvátok 18 0,54
Ukránok 12 0,36
Románok 8 0,24
Macedónok 3 0,09
Szlovákok 2 0,06
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1802-ben épült, majd 1832-ben megnagyobbították
  • Görögkeleti temploma - 1797-ben épült

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]