Torontáloroszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torontáloroszi
(Руско Село / Rusko Selo)
Rusko Selo, Catholic Church.jpg
A római katolikus templom tornya
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Nagykikinda
Rang falu
Polgármester Kabók Imre
Irányítószám 23314
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népesség 2813 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 71 m
Terület 29,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Torontáloroszi  (Szerbia)
Torontáloroszi
Torontáloroszi
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 45′ 28″, k. h. 20° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 28″, k. h. 20° 34′ 11″

Torontáloroszi (avagy Kisorosz, szerbül Руско Село / Rusko Selo, németül Ruskodorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykikinda délkeleti szomszédjában, Torontáltószeg és Magyarcsernye közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torontáloroszi nevét a középkorban Oroszi néven említették az oklevelek.

Neve már szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékekben is, ekkor már plébániája is volt.

A török hódoltság alatt is lakott maradt, az 1717. évi kincstári összeírásban, Horoschin néven, a becskerekei kerülethez tartozott, tíz lakott házat találtak itt. A Mercy-féle térképen Mally Oroszin néven, a lakatlan helyek között tartották számon. Később a délmagyarországi kincstári puszták bérlőtársasága bérelte.

1767-ben németeket telepítettek ide, majd 1776-ban Szeged vidéki magyarok is letelepedtek itt. A kincstári birtokok elárverezésekor Stefanovics Bazil vette meg, tőle Vidákovics császári kapitány vásárolta meg.

1838-ban Mácsai Csernovics Pál, utána báró Sina Simon birtoka lett, akitől gróf Zichy Ágost gyermekei, Mária, Fedora és Anasztázia örökölték.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4294 4341 4143 3830 3657 3510 3328[2] 2813[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1880 56,49
Magyarok 1181 35,48
Jugoszlávok 55 1,65
Cigányok 48 1,44
Montenegróiak 43 1,29
Horvátok 18 0,54
Ukránok 12 0,36
Románok 8 0,24
Macedónok 3 0,09
Szlovákok 2 0,06
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1802-ben épült, majd 1832-ben megnagyobbították
  • Görögkeleti temploma - 1797-ben épült

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]