Horgos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horgos (Хоргош / Horgoš)
Horgos1.jpg
Horgosi utcarészlet
Horgos címere
Horgos címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bácskai
Község Magyarkanizsa
Rang falu
Alapítás éve 1771.
Polgármester Bacskulin István
Irányítószám 24410
24411
Körzethívószám +381 24
Népesség
Teljes népesség 5709 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 75 m
Terület 74,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Horgos  (Szerbia)
Horgos
Horgos
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 46° 09′ 12″, k. h. 19° 58′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 12″, k. h. 19° 58′ 13″
Horgos weboldala

Horgos (szerbül Хоргош / Horgoš) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, közigazgatási szempontból Magyarkanizsa községhez tartozik. A magyar többségű településnek 2011-ben 5709 lakosa volt. Mellette található Szerbia Magyarország felé vezető legforgalmasabb közúti határátkelőhelye (a magyar oldali határállomás Röszke). A Szeged és Újvidék közötti vasúti forgalom mára már nem jelentős.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horgos Szerbia, ezen belül Vajdaság legészakibb települése. Északról Magyarország, keletről a Tisza folyó, délről Martonos és Kispiac települések, nyugatról pedig Szabadka határolja. A település magva az északi szélesség 46° 10' és a keleti hosszúság 19° 58' metszéspontján van. A tengerszint feletti magassága 75 méter. A település, bár a Tisza határolja, mégsem a folyó mellett, hanem attól 8 kilométerre nyugatra fekszik. A település határa területén három geomorfológiai övezet érintkezik: a Tisza menti alluviális rétség, a magasabb fekvésű löszterasz és a homokvidék. Maga a település a löszterasz és a homokvidék határán terül el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település meglétét a 11. századi írott források bizonyítják, Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként egy halászfalut említenek Horgos néven. Gyakran esik szó Szent Péter településről is.

A 13. század elejétől kunok népesítették be a tájat, akik önrendelkezést kaptak IV. Bélától, területük határa a mai falu körzetét szelte ketté. A kunok emlékét őrzi néhány határnév is, mint a Kun-tó, Kis-Kun-tó, Kun-halom. A középkor legjelentősebb emléke egy templom maradvány és néhány sír. Ez önálló falu létezésére utal a Templom-dombnak nevezett határrész közelében.

Horgos név az írott forrásokban 1640-ben tűnik fel. Ekkor kapta meg a pusztát egy magyar nemes kiváltságként. Horgos jelentése a "horog alakú" és egy tavat jelölt a mai Horgosi-réten.

A törökdúlás idején a falu a szegedi határ része, amikor pedig a zentai csata után megszerveződött a tiszai határőrvidék, a horgosi és Szent Péter-i puszták katonai sáncok sorába kerültek.

A határőrvidék feloszlásával 1746-ban ezt a pusztát Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a betelepítéséhez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település 1772-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos érkezett melléjük. 1820-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját.

A vármegyék újraszerveződésével, a község Csongrádhoz került. Igazgatási központja is volt több alkalommal. A 18. század végén és a 19. század elején fellendült az utasforgalom. Bevezették a Horgost is érintő postakocsi-járatokat. A 19. században a horgosiak főleg földműveléssel, állattenyésztéssel, illetve háziiparral foglalkoztak. Termékfeleslegeiket a szegedi és a szabadkai piacon értékesítették. 1837-ben már a szabók, kádárok, kovácsok, tímárok és csizmadiák alakítottak céheket. 1845-ben már iskola is működött.

Horgos 1919-ig Csongrád vármegyéhez, a kiskundorozsmai járáshoz tartozott. Trianonban, egyetlen csongrádi településként az újonnan megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. A 20. század elején 18 539 katasztrális hold határral rendelkezett, 7275 lakosa volt.

1941-ben a magyar honvédség visszafoglalta a települést. A bevonuló honvédekre néhány szerb partizán tüzet nyitott, ezért a honvédek meggyilkoltak 30 szerb nemzetiségű személyt. Válaszul a magyar hadsereg kiűzése után a szerbek 60 magyart lőttek agyon.

Jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világháborút követő politikai változások a Kárász, Vermes, Reök családot súlyosan érintették. A kisajátított földeket zömmel délszláv származású telepesek kapták, akik Magyarországról, Romániából kerültek ide.

A falu társadalmi-gazdasági fejlődése 1945. után vett nagyobb lendületet. Szövetkezetek, gazdasági birtokok alakultak. A fűszerpaprika termelése már világhírnek örvendett, hiszen a híresebb szegedi után mindjárt a horgosi paprika következett. Az igazi iparosodás az 1950-es és 60-as években indult el a Vitamin és az Iglo (mai Higlo) megalakulásával.

A településnek teljes magyar és szerb tannyelvű iskolája van, bár a szerb diákok létszáma alig éri el az elegendőt. Művelődési otthonában több civil egyesület működik. Ezek közül kiemelendő a több mint 70 éves múlttal rendelkező Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület.

Fejlett a kiskereskedelmi hálózata van (vegyeskereskedések, bútorszalon, piactér, barkácsboltok, stb.).

Közlekedési szerepe ma is nagyon fontos, hiszen útvonalak találkozásánál fekszik. A horgosi határátkelőhely pedig legfontosabb összeköttetés Európával.

A magyar M5-ös autópálya 2006-os átadása után a magyar 5-ös főúton levő határátkelőhely megszűnt, a gyalogos és kerékpáros forgalom is az új határátkelőhelyen át közlekedik. 2012. december 4-én bejelentették, hogy 2013-ban újranyitják a régi határátkelőt.[2]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
7902 7768 7871 7823 7640 7201 6325[3] 5709[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 5302 83,82
Szerbek 436 6,89
Cigányok 298 4,71
Jugoszlávok 114 1,80
Montenegróiak 23 0,36
Horvátok 20 0,31
Bunyevácok 9 0,14
Albánok 6 0,09
Németek 3 0,04
Ukránok 1 0,01
Szlovének 1 0,01
Szlovákok 1 0,01
Ruszinok 1 0,01
Románok 1 0,01
Muzulmánok 1 0,01
Macedónok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[4]

Nevezetes emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Röszke-Horgos határátkelőhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. új határátkelők
  3. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  4. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horgos témájú médiaállományokat.