Ada (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ada (szerbül Ада / Ada) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.

Ada (Ада / Ada)
Ada1.jpg
A római katolikus templom
Ada címere
Ada címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Ada
Rang városi jellegű település
Polgármester Bilicki Zoltán
Irányítószám 24430
Körzethívószám +381 24
Népesség
Teljes népesség 9564 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 119 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 80 m
Terület 90,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ada  (Szerbia)
Ada
Ada
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 48′ 05″, k. h. 20° 07′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 05″, k. h. 20° 07′ 20″
Ada weboldala

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Kelet-Bácska középső részén, a Tisza folyó jobb partján fekszik. Területe 228,6 km², s ebből a megművelhető földterület nagysága mintegy 200 km²-t tesz ki.

A község települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községhez Adán kívül még négy település tartozik (zárójelben a települések szerb neve szerepel):

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a török ada (= sziget) főnévből származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti kutatások tanúsága szerint, ez a vidék már a csiszoltkő-korszak idején lakott volt. Itt fellelhetők a rómaiak, a hunok és az avarok nyomai is, akik szláv törzseket is hoztak magukkal. A 9. század végén a Pannon síkságon megjelentek a magyarok és itt, a 1214. század folyamán egész sor magyarlakta település jött létre, így Asszonyfalva, Bánfalva, Pezer és mások. Az egykori Petrina nevű település tekinthető Ada elődjének, amelynek megalakítása 1694-re tehető, és túlnyomórészt, az Arsenije Csarnojevity mellett ideköltözött szerbek népesítették be. A későbbiek során a helység neve Ostrova lett (1702), majd 1723-ban, Temes megye térképén már Ada-Hatta alakban jelentkezett.  A falvak korabeli felsorolásából arra következtethetünk, hogy Asszonyfalva a jelenlegi Ada körül fekhetett, egy 1878-ból származó feljegyzés szerint pedig a Zenta-Ada országút mellett, a Tisza felé eső részen feküdt. Az adaiak ezt a részt Pusztatemplomnak, vagy Cseh-templomnak nevezték. Még 1897-ben is volt itt egy templomrom.

Az adai városháza tornya
Századforduló környéki képeslap Adáról

A 19. században bekövetkezett nagyfokú gazdasági és társadalmi fellendülés során Ada 1836-ban szabad kereskedelmi központ lett és városi címet kapott. Az első iskolát 1703-ban alapította a szerb ortodox egyház, 1760-ban a római katolikus egyház hozott létre iskolát, majd 1885-ben megalakult a mai Szerbia területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola. A múlt század második felében Adán gyógyszertár és egy kis kórház is volt. Ebben az időben indult be a posta- és a távíró-szolgáltatás, 1889-ben megnyílt a vasút, 1908-ban pedig Ada villanytelepet kapott. Manapság a fejlett mezőgazdaság mellett – amely az ország legnagyobb öntözőrendszerével büszkélkedhet – a fémipar, elsősorban Ada gépipari termékei, korszerű technológiája, a nagy és korszerű termelési rendszerekkel kialakított társastermelési kapcsolatai és a magas minőségi követelményeket kielégítő munkája révén világszerte ismertté vált. 2011-ben Budakalász testvértelepülés Damjanich János aradi vértanú szobrát adományozta Adának. A szobor leleplezését halasztani kellet mivel a terv erős Szerb ellenálásba ütközött.A rendőrség folyamatosan őrizte a Damjanich-emlékművet, nehogy megrongálják. Az 1848-as szabadságharc tábornoka, szerb származása ellenére a magyar oldalon harcolt, így hazájában nemzetárulóként tekintenek rá.A dombormű felavatásával ugyanis szerintük az adai városvezetés súlyos hibát követett el. A párt ezért azt kérte, hogy mellszobrát cseréljék más magyar történelmi személy arcképére.Végül kompromisszumra jutottak a helyi szerb közösséggel és a szobor fennmaradhatott.

1898-ban leplezték le az adai piactéren a város híres szülöttjének Szarvas Gábornak első mellszobrát. Nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője volt... A műalkotást Jankovits Gyula szobrász készítette, de sajnos 1918 őszén eltűnt a szobor. A mai Szarvas Gábor szobrot Ada központjában találjuk, Almási Gábor szobrászművész munkája, 1972-es leleplezése óta emlékeztet Ada híres nyelvművelőjére. Minden évben október elején Adán rendezik meg a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat, melynek keretében nyelvművelő előadások hangzanak el, illetve a diákok számára nyelvi vetélkedőt szerveznek. Szarvas Gábor az adai könyvtár névadója is egyben. 

A Tisza-híd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adaiak már 1925-ben szerettek volna hidat emelni a Tiszán, de az akkori községi képviselő-testület egy magyar képviselőjének szavazata döntötte el azt, hogy mégis inkább a pravoszláv templomot építik fel.

2006 karácsonyának másnapján, december 26-án ünnepélyes keretek között helyezték le Adán az Ada és Padé között épülő Tisza-híd alapkövét. Mint később kiderült, az alapkövet építkezésre nem alkalmas helyre helyezték, ezért néhány héttel később néhány száz méterrel arrébb került sor a valódi alapkő letételére. 2010. december 24-én szinte napra pontosan 4 év építkezés után átadták az adai hidat. A függőhíd pillérje 80 méter magas, a vízen átívelő szakasz 200 méter hosszú. A hídon áthaladó út a szárazföldi szakaszokkal együtt 1400 méter hosszúságú.

A kincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1966-ban az adai Nagy úton az ötödik dűlőben lévő valamikori gémeskút közelében szántás közben egy férfi fénylő dolgokat pillantott meg az út szélén. A fénylő objektumok arany-, ezüst- és bronzékszerek voltak. A lelet rendkívüli értéket képviselt, mintegy 200 darab különféle ékszerből, gombokból állt, a megtaláló 1967-ben a zentai múzeumnak adta át a felbecsülhetetlen történelmi jelentőségű kincset. A kincset alkotó tárgyak feltehetően a 15. század elején készülhettek és a 17. század közepén rejthették el őket. A kutatások azt igazolják, hogy egy Dél-Szerbiából északra vándorló család generációkon keresztül összegyűjtött kincséről van szó. Készítési helyük pedig lehetett Közép Szerbia déli része, ill. Koszovó északi határai.

A római katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adai római katolikus templom tornya 1958-ban egy nagy István-napi vihar következtében ledőlt. Az új torony építését 1969-ben kezdték el, a munkát viszont teljes egészében csak 1972-ben tudták befejezni. Ez az új „csipkés” torony vasidomokból készült, hogy a szél átfújjon rajta. Az új torony magassága 50 méter a keresztalatti labda középig, a keresztcsúcs pedig 53 méter magas. A templomtoronyban 4 harang van. Legnagyobb 788 kilós, a legkisebb pedig 200 kilós. A templom 1795-ben épült. Freskóit 1908-ban festették.

A Zsinagóga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zsinagóga egy korai fotón

Adán 1790-ben a Zsidó közösség Zsinagógát emeltetett a város központjában. Ada központjában, a Lenin utca 8/A számú tömbház falán látható az az emléktábla, amely felirata szerint az említett helyen 1790 és 1973 között zsinagóga állt. Az idősebbek közül még sokan emlékeznek az épületre, amelyet a helybeli lakosság és a köznyelv csak zsidótemplomként emleget. A háromnyelvű – magyar, szerb és héber feliratú – emléktáblát húsz éve, 1994 júniusában helyezték el az említett lakóépületen, amelyet az 1971 és 1973 között lebontott zsinagóga helyén építettek fel.Adán 1971. február 11-én hozta meg a községi képviselő-testület azt a megdöbbentő végzést, amely engedélyezte az építkezési-kommunális közvállalatnak a Lenin utcában álló zsidótemplom lebontását, miután a belgrádi székhelyű szerbiai zsidó hitközösség lemondott az épületről.A II.Világháború után csupán egy-két Zsidó család maradt, azok viszont, nem éltek kifejezetten vallásos életet, emiatt a zsidótemplom nagyon elhanyagolt állapotba került. Az ablakok kitörtek, az épületben fák nőttek, csaknem szeméttelepnek számított. Az épületbe a gyerekek ki-beszaladgáltak, játszottak és bújócskáztak. Az adai község akkor szegény volt, ezért felszólították a belgrádi székhelyű szerbiai zsidó egyházközséget, hogy rendezzék a templom sorsát. Azok azt válaszolták, hogy nincs anyagi lehetőségük rendezni, ezért átadták Ada községnek. A helyi vezetőség viszont úgy határozott, hogy lebontja a zsinagógát, és a helyére lakóépületet épít, ami hamarosan meg is történt.a zsinagógából mára szinte semmi kézzel fogható nem maradt, hiszen a bontásból származó építőanyagot más épületek építéséhez használták föl. Mindössze egy fémből készült rozetta maradt meg, valamint a zsinagógát környező kovácsolt vaskerítés egy része.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ada központja 2012 telén

Ada fő turista látványossága az ADICA rekreációs központ. Medencekomplexum, állatkert és park is tartozik a központhoz. A parkban lehetőség van futásra, míg a medencék májustól szeptemberig üzemelnek, az önkormányzat már tervezi fedett termál medence építését, amely feltehetően az állatkert helyére kerül. A Hotel Park 3 csillagos a legnagyobb (20 szobás) szálloda Ada községben. Az adai strand sekély és homokos partjával egyike a legszebb tiszai strandoknak a környéken. Területén lehetőség van különféle rekreációs- és sporttevékenység végzésére. Az utóbbi években egyre népszerűbbek a vizisportok is. A strand és a sátortábor mellett található egy rendezett, jól karbantartott kikötő kisebb vízijárművek részére. A medencekomplexum, egy olimpiai méretű-, egy gyermek- és egy úszni nem tudók számára fenntartott medencéből áll. A szabadidőközpontban éttermek, játszóterek, sportpályák (röplabda-, kézilabda-, labdarúgó- és teniszpályák) találhatók. Az újonnan felépült sportpanzió és trim futópálya edzőtáborok és nagyobb versenyek megrendezését teszik lehetővé.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adaiakat régen „drótosoknak” nevezték, mivel rengeteg gyár és privát személy foglalkozott fém megmunkálással. A városrészeknek is népi nevet adott az adai lakosság, pl. Macedónia, Tabán, Pernyés, Sándor, Gunaras, Picmilinder, stb. A legtöbb városrész népi nevének eredetét senki sem tudja (pl. Sándor, Picmilinder) ám Macedónia, Pernyés, Gunaras neveinek eredete ismert. Macedónia például azért lett Macedónia, mert ha Ada Jugoszlávia térképe lenne Macedónia töltené be Macedónia(MVJK) helyét. Adán 111 utca található. Egy utcacsoport nevei sok esetben valahogyan köthetőek egymáshoz. Pl. Adán a Petőfi Sándor és az Ady Endre utca egymás mellett húzódik. Ezt a csoportot a költők utcáinak nevezik.Ami pedig szembetűnő, Adán egyetlenegy utca sem kapott nőről nevet.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
10 800 10 935 11 472 12 347 12 331 12 078 10 547[2] 9564[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 8744 82,90
Szerbek 1106 10,48
Jugoszlávok 216 2,04
Cigányok 117 1,10
Horvátok 43 0,40
Albánok 27 0,25
Montenegróiak 21 0,19
Muzulmánok 14 0,13
Szlovákok 10 0,09
Németek 10 0,09
Románok 7 0,06
Bunyevácok 4 0,03
Ukránok 3 0,02
Szlovének 3 0,02
Bosnyákok 3 0,02
Oroszok 1 0,00
Egyéb/Ismeretlen[3]

Híres adaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ada (Szerbia) témájú médiaállományokat.