Ada (település)
| Ada (Ада / Ada) | |||
 |
|||
| A római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia |
||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Észak-bánsági | ||
| Község | Ada | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Polgármester | Bilicki Zoltán | ||
| Irányítószám | 24430 | ||
| Körzethívószám | +381 24 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9464 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 119 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 80 m | ||
| Terület | 90,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ada
Pozíció Szerbia térképén
|
|||
| Ada weboldala | |||
Ada (szerbül Ада / Ada) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A község Kelet-Bácska középső részén, a Tisza folyó jobb partján fekszik. Területe 228,6 km², s ebből a megművelhető földterület nagysága mintegy 200 km²-t tesz ki.
[szerkesztés] A község települései
A községhez Adán kívül még négy település tartozik (zárójelben a települések szerb neve szerepel):
- Mohol (Мол / Mol)
- Törökfalu (Утрине / Utrine)
- Valkaisor (Стеријино / Sterijino)
- Völgypart (Оборњача / Obornjača)
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a török ada (= sziget) főnévből származik.
[szerkesztés] Története
A régészeti kutatások tanúsága szerint, ez a vidék már a csiszoltkő-korszak idején lakott volt. Itt fellelhetők a rómaiak, a hunok és az avarok nyomai is, akik szláv törzseket is hoztak magukkal. A 9. század végén a Pannon síkságon megjelentek a magyarok és itt, a 12–14. század folyamán egész sor magyarlakta település jött létre, így Asszonyfalva, Bánfalva, Pezer és mások. Az egykori Petrina nevű település tekinthető Ada elődjének, amelynek megalakítása 1694-re tehető, és túlnyomórészt, az Arsenije Csarnojevity mellett ideköltözött szerbek népesítették be. A későbbiek során a helység neve Ostrova lett (1702), majd 1723-ban, Temes megye térképén már Ada-Hatta alakban jelentkezett.
A 19. században bekövetkezett nagyfokú gazdasági és társadalmi fellendülés során Ada 1836-ban szabad kereskedelmi központ lett és városi címet kapott. Az első iskolát 1703-ban alapította a szerb ortodox egyház, 1760-ban a római katolikus egyház hozott létre iskolát, majd 1885-ben megalakult a mai Szerbia területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola. A múlt század második felében Adán gyógyszertár és egy kis kórház is volt. Ebben az időben indult be a posta- és a távíró-szolgáltatás, 1889-ben megnyílt a vasút, 1908-ban pedig Ada villanytelepet kapott. Manapság a fejlett mezőgazdaság mellett – amely az ország legnagyobb öntözőrendszerével büszkélkedhet – a fémipar, elsősorban Ada gépipari termékei, korszerű technológiája, a nagy és korszerű termelési rendszerekkel kialakított társastermelési kapcsolatai és a magas minőségi követelményeket kielégítő munkája révén világszerte ismertté vált.
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 10 800 | 10 935 | 11 472 | 12 347 | 12 331 | 12 078 | 10 547[2] | 9464 |
[szerkesztés] Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 8744 | 82,90 |
| Szerbek | 1106 | 10,48 |
| Jugoszlávok | 216 | 2,04 |
| Cigányok | 117 | 1,10 |
| Horvátok | 43 | 0,40 |
| Albánok | 27 | 0,25 |
| Montenegróiak | 21 | 0,19 |
| Muzulmánok | 14 | 0,13 |
| Szlovákok | 10 | 0,09 |
| Németek | 10 | 0,09 |
| Románok | 7 | 0,06 |
| Bunyevácok | 4 | 0,03 |
| Ukránok | 3 | 0,02 |
| Szlovének | 3 | 0,02 |
| Bosnyákok | 3 | 0,02 |
| Oroszok | 1 | 0,00 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
[szerkesztés] Híres adaiak
- Itt született 1832. március 22-én Szarvas Gábor nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője
- Itt született 1892. március 9-én Rákosi Mátyás kommunista politikus, az MKP egyik alapítója, majd főtitkára, miniszterelnök
- Itt kezdte sportpályafutását Sterbik Árpád kézilabdázó, a Fotex Veszprém és a spanyol Ciudad Real válogatott kapusa.
[szerkesztés] Testvértelepülések
Akasztó, Magyarország- Budakalász, Magyarország
- Budapest XI. kerülete, Magyarország
Gyergyóalfalu, Románia- Inárcs, Magyarország
- Makó, Magyarország
- Nemesnádudvar, Magyarország
[szerkesztés] Jegyzetek és források
- ↑
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003, - ISBN 86-84433-00-9
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Ada község hivatalos honlapja
- A Cseh Károly Általános Iskola hivatalos honlapja
- Ada.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Ada - A Vajdaság települései és címerei
|
||||||||||||||||||||
