Bácsújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bácsújfalu (Селенча / Selenča)
Selenča, Evangelical (Slovak) Church.jpg
Az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Bács
Rang falu
Irányítószám 21425
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 2996 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 108 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 94 m
Terület 30,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bácsújfalu (Szerbia)
Bácsújfalu
Bácsújfalu
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 24′ 20″, k. h. 19° 17′ 32″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 20″, k. h. 19° 17′ 32″

Bácsújfalu (szerbül Селенча / Selenča, szlovákul Selenča) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Bács községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bácstól 5 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti kutatás látómezejébe a szórványleleteknek köszönhetően került a falu. 1943-ban csatornaásás közben egy bronz bográcsban kora avar kori leletekre leltek, többek között lószerszámokat (3 csikó, 2 oldalpálcás zabla, 4 kengyel) és -díszeket (rozetták, félgömbveretek, rovátkolt lóhere alakú veret, szíjvégek), fegyvereket (kopja, balta, ezüst kardhüvely borítás) és mellpáncél darabokat, ivókürt tartozékokat, vascsatokat, vas kapafejet és a bronz bogrács fémtöredékeit. A leletek egyes darabjain égésnyomok voltak. A szerencsés véletlennek köszönhetően a falutól keletre Árpád-kori sodronying darabokat is találtak.[2]

Bácsújfalut Batthyány József kalocsai érsek telepítette a maga puszta birtokán, Bács várostól északkeletre, a városhoz tartozó Derzsa és Nagybancsa nevű földterületen, a vármegye határozata értelmében, a Kölpényből elbocsátott új szlovák telepesekkel. Hozzá tartozott Szelencse puszta is.

Batthyány érsek az új telepesekkel 1758-ban meg is kötötte az első úrbéri szerződést. 1758-ban az új településnek még nem volt neve, a következő évben már Érsekújfalu-nak nevezték a fennmaradt pecsét szerint, de a nép pusztájáról Szelencsének is nevezte. A Szelencse név valószínűleg a régi Szőlős helységnek tartotta fenn emlékét; Szelencse névalakban már a török defterekben találkozhatunk vele. Az 1760-as években is Érsekújfalu-nak és néha Bácsújfalunak mondták, mely utóbbi név a későbbi években szokottabb lett.

A római katolikus templom

A település egy későbbi vésetű pecsétjén a körfelirat: "Bács-Ujfalu 1789." A pecsét belsején mindig egy szívből kinövő fa van feltüntetve, melynek mindkét oldalán egy-egy szarvas ágaskodik; a szív mellett a falusi jelvények: szántóvas és csoroszlya.

1770. őszén 124 magyar római katolikus család költözött ide az időközben részben elköltözött szlovákok helyébe. A falut ekkortájt ismét Érsekújfalunak mondták.

Az 1778. évi vármegyei összeírás szerint Bácsújfaluban 121 gazda, 46 házas és 13 házatlan zsellér volt.

1886-ban nagy tűz pusztított a községben, majd 1886-ban és 1899-ben ismét leégett.

Az 1800-as évek végén újabb szlovák telepesek érkeztek a faluba, máig ők alkotják a lakosság többségét.

Az 1900-as évek elején lakosságának nagy része kendertermesztéssel és zsákvászonszövéssel foglalkozott.

1910-ben 3105 lakosából 70 magyar, 2943 szlovák volt. Ebből 1379 római katolikus, 1651 evangélikus, 36 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott.

Dál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu határában fekhetett egykor az elpusztúlt Dál község is.

Dál nevét 1410-ben a Keresztúri család birtokaként említették az oklevelekben, 1480-ban pedig már a Tallóczi Bánfi család kezén volt. 1492-ben a Doroszlai Kis család, majd 1504-ben Korvin János birtokai közt szerepelt.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3800 3999 4155 4057 4008 3705 3279[3] 2996[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szlovákok 2990 91,18
Cigányok 175 5,33
Szerbek 45 1,37
Magyarok 12 0,36
Jugoszlávok 8 0,24
Horvátok 6 0,18
Albánok 5 0,15
Montenegróiak 4 0,12
Ukránok 1 0,03
Ruszinok 1 0,03
Muzulmánok 1 0,03
Bunyevácok 1 0,03
Egyéb/Ismeretlen[4]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1794-ben épült
  • Evangélikus temploma - 1870-ben épült

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. A kutatás mai állása szerint nem ivókürt tartozékokról, hanem oldalpálcaborításról lehet szó; Csallány, D. 1953: A bácsújfalusi avar kori hamvasztásos lelet. Adatok a kuturgur-bolgárok (hunok) temetési szokásához és régészeti hagyatékához, Arch. Ért. 80, 133-141, XXXI-XXXV. tábla.
  3. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsújfalu témájú médiaállományokat.